Teleki József
Teleki József

2022. január 24. Hétfő

Teleki József, széki gr.

nyelvész, történetíró, politikus

Születési adatok

1790. október 24.

Pest

Halálozási adatok

1855. február 15.

Pest


Iskola

A kolozsvári református főiskolán tanult, majd a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1810), a göttingeni egyetemen tanult (1812–1814), az MTA tagja (ig.: 1830. nov. 17.; t.: 1838. szept. 7.).

Életút

Pest vm. aljegyzője (1808–1810), a magyar kir. budai helytartótanács fogalmazója (1810–1812 és 1815–1818); közben hosszabb utazást tett Németországban, Hollandiában, Svájcban és Észak-Itáliában (1814–1815). Helytartósági titoknok (1818–1824), kir. táblabíró (1824–1827), Csanád vm. (1827–1830), majd Szabolcs vm. főispánja (1830–1832), a bécsi udvari kancellária ún. előadó tanácsosa (1832–1840), koronaőr (1840–1842), Erdély kormányzója (1842–1848). A pesti református egyházmegye algondnoka (1818–1824), a tiszamelléki református egyházkerület és a sárospataki református főiskola főgondnoka (1824–1848). Az MTA elölülője (azaz első elnöke: 1830. nov. 17.–1855. febr. 15.). A forradalom és szabadságharc idején visszavonult a közélettől, csak tudományos munkáival foglalkozott. A pozsonyi országgyűlésen maga és testvérei nevében felajánlotta családi könyvtárát, kézirattárát és régipénz-gyűjteményét a létesítendő Magyar Tudós Társaság számára (1826. márc. 17.), később József nádor arról értesítette gr. Széchenyi Istvánt, az MTA alapítóját (1827. nov. 30-án), hogy az 1827. évi országgyűlés 11. törvénye értelmében a „Magyar Academia Alap- Intézetének és Rendszabásainak” kidolgozására küldöttséget nevezett ki, és ennek elnökévé Telekit kérte fel. A küldöttség elnökeként (1828. márc. 15.–ápr. 17.) vezető szerepet játszott az MTA alapszabályának kidolgozásában: javaslatára határozták meg az adott anyagi lehetőségeknek megfelelően a r. tagok számát, és fogadták el az MTA működésének célját (“a tudományok és szépmesterségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésén igyekszik egyedül”). Teleki könyvgyűjteményéből fejlődött ki az MTA Könyvtára, amelyhez, mint elnök még megszerezte a Kresznerics-féle kézirat- és éremgyűjteményt, a Veszerle-féle ősnyomtatvány-gyűjteményt (néhány kódexszel és korvinával), ill. 5000 forinttal megalapította az akadémiai könyvtárnoki hivatalt, továbbá művei jövedelmének jelentős részét is az MTA-nak ajándékozta. Alapítványainak kamatát halála után drámai művek jutalmazására szánta (ebből jött létre a Teleki-díj) és a könyvtár fejlesztésére, valamint történettudományi ösztöndíj céljaira rendelte. Tudományos pályafutásának kezdetén nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott. Két röpiratot adott ki (A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szólásmódok által, 1816; Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése, készítési módja, 1817), amellyel támogatta a Kazinczy Ferenc által elindított nyelvújító mozgalmat, ill. javasolta egy magyar nyelvű szótár munkálatainak megkezdését (ez utóbbit később az MTA is programpontjai közé vette). Később érdeklődése a magyarországi középkor és reneszánsz, elsősorban a Hunyadiak korszaka felé fordult, tizenkét kötetesre tervezett nagymonográfiája azonban befejezetlen maradt.

Szerkesztés

Az akadémiai közgyűlések megnyitó beszédei az MTA Évkönyvekben (I–VIII. köt., 1831–1847) jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A régi és új költés különbségeiről. (Tudományos Gyűjtemény, 1818)
Eger várának ostroma 1552-ben. (Aurora, 1822)
Első Lajos nápolyi hadviselései, 1347. (Aurora, 1823)
Hunyadi János eredete. (Pest, 1851)
Hunyadiak kora Magyarországon. I–V. köt. (Pest, 1852–1856
VI. köt. Sajtó alá rend. Szabó Károly. Pest, 1863).

Irodalom

Irod.: Gr. T. J. (Vasárnapi Ujság, 1854. ápr. 9. és 1855. febr. 18.)
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd gr. T. J. felett. (Pest, 1855
Gyász- és emlékbeszédek. I. Pest, 1872)
Tompa Mihály: Mit örököl a haza nagy fiai után? Halotti beszéd gr. T. J. felett. (Miskolc, 1855)
Csűry Bálint: Gr. T. J., mint nyelvész. (Bp., 1909)
Ferenczi Zoltán: Az MTA könyvtárának megalapítása. (Akadémiai Értesítő, 1926)
Lukinich Imre: Gr. T. J. (Tükör, 1940)
F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig. (Bp., 1959)
Balázs János: T. J. nyelvbölcseleti elvei. (B. J.: Magyar deákság. Bp., 1980)
Körmendy Kinga–Mázi Béla: 1855. febr. 15-én, 150 éve hunyt el gr. T. J., az MTA első elnöke. (Magyar Tudomány, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője