Thallóczy Lajos
Thallóczy Lajos

2020. október 19. Hétfő

Thallóczy Lajos

történész, levéltáros

Névváltozatok

Strommer

Születési adatok

1854. december 8.

Kassa, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1916. december 1.

Herceghalom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1895. máj. 10.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1875), majd a jogi karon is tanult, a m. pénzügy- és közgazdaságtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1877), az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1895. máj. 10.). - A M Történeti Társulat segédtitkára (1875-1877), a M. Orsz. Levéltár fogalmazója (1877-1884), Bécsben a közös pénzügymin. irányítása alatt álló udvari kamarai levéltár ig.-ja (1885-1908), egyúttal a Theresianumban és a bécsi konzuli akad.-n a közjog és a történelem tanára. A közös pénzügymin.-ban a boszniai-hercegovinai oszt. főnöke (1908-1916); közben az I. vh.-ban megszállt Szerbia polgári kormányzója (1915-1916). Valóságos belső titkos tanácsos (1912-től). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1877-től). Vasúti szerencsétlenség áldozata lett.Gazdaságtörténettel és a mo.-i balkanisztika megalapítójaként DK-Európa, elsősorban Horváto., Szerbia, Albánia és Bosznia történetével fogl. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége kiadta - többek között - a Blagay (1897) és a Frangepán család oklevéltárát (Barabás Samuval, 1910-1913), a Horvát véghelyek oklevéltárát (1903) és az Alsó-Szlavóniai okmánytárat (Horváth Sándorral, 1912). Jelentős szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc (1904) és a bujdosók hamvainak a hazahozatalában (1906). Deli álnéven történelmi regényeket és útleírásokat is írt.

Főbb művei

F. m.: I. Apafi Mihály udvara. Budapest,1878
A kamara haszna - lucrum camarae - története. Budapest,1879
Vasvári Pál s a pesti egyetemi ifjúság 1844-1848-ban. Budapest,1882
Utazás a Levantéban. A keleti kereskedelem története Magyarországon. Budapest,1882
Oroszország és hazánk. Budapest,1884
Csömöri Zay Ferencz. Budapest,1885
Az „illyr” címergyűjtemények. Budapest,1888
Magyarország és Raguza. Budapest,1888
Bácsy Jaka. Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból. Budapest,1891
Tanulmányok a Blagay család történetébõl. A Blagay család oklevéltára. Budapest,1897
III. Béla és a magyar birodalom. Budapest,1900
A vlach kérdéshez. kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1901
Nagy Lajos és a bulgár bánság. Budapest,1901
Gróf Szecsen Antal. Budapest,1901
Österreich-Ungarn und die Balkanländer. Wien,1901
A horvát véghelyek oklevéltára. 1490-1527. Budapest,1903
Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteirõl. Budapest,1905
A Magyarország és Szerbia közötti összeköttetések oklevéltára. 1198-1526. Budapest,1907
Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrendi tanulmányok. Budapest,1909
A Frangepán család oklevéltára. Budapest,
Alsó-Szlavóniai okmánytár. 1244-1710. Budapest,1912
Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter. Budapest,1913
Tudákos levelek. Budapest,
Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia. Budapest,
Jajca - bánság, vár és város - története. Budapest,1915
Illyrisch-albanische Forshungen.München-Leipzig,1916
Illyrisch-Ungarn und die Balkanländer mit besonderer Rücksicht auf die okkupierte Serbien. Budapest,1916
Tagebücher. 1914-1931. Wien,1981

Irodalom

Irod.: Gárdonyi Albert:Th. L. Magyar Figyelõ 1916
Angyal Dávid:Th. L. Budapesti Szemle 1917
Träger Ernõ:Th. L., az ember és a gyorsíró. Budapest,1936
Th. L. emlékének. Budapest,1936
Károlyi Árpád:Th. L. élete és működése. Budapest,1937
Mészöly Gedeon:Th. L. mint nyelvművész. Budapest,1937
Eckhart Ferenc:Th. L., a történetíró. Budapest,1938
Kary Béla:Th. L., a szociológus, a közjogász és az elméleti politikus. Budapest,1938
Némethy Károly:Emlékezések Th. L.-ról. Budapest,1940
Tóth László:A magyar Balkán-kutatás megindítója: Th. L. Budapest,1941
Suhay Imre:Th. L. mint a megszállt Szerbia polgári biztosa. Budapest,1941
Tömöry Márta:Bosznia-Hercegovina annektálásának történetébõl. Részletek Th. L. naplóiból. Századok1966
Glatz Ferenc:Alkotmányos önállóság és történetírás. A „bécsi” magyar történetírók köre. In: Nemzeti kultúra - kultúrált nemzet. 1867-1987 Budapest,1988
Tömöry Márta:Th. L., a tragikus sorsú történetíró. Baranya h.n.,é.n.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013