Család

Apai ősei Angliából vándoroltak be Magyarországra. Sz: Thék András, Urszuly Mária. F: 1. 1872–1892: Morbitzer Antónia (†1892). 2. 1901-től: Kleineisel Ilona.

Iskola

Asztalosnak tanult Orosházán Daubner Pál asztalosmesternél (1855–1859), majd mint céhlegény, vándorlása idején az Osztrák Birodalom területén dolgozott (több helyen, 1859–1860-as évek eleje), szakmai gyakorlatot Párizsban szerzett (1860-as évek– 1867).

Életút

Hazatért Magyarországra (1867-ben), Pesten telepedett le, asztalosként dolgozott (1867–1872), majd a Józsefvárosban (VIII. kerület) önálló műhelyt nyitott (1872). Később megvásárolta Tauszig József üzemét (az Üllői út és a mai Leonardo da Vinci utca sarkán), amelyet korszerű, nagy bútorgyárrá fejlesztett (1885-től; 1890-től zongoragyártásra is berendezkedett; az 1910-es években vállalata már 400 munkást foglalkoztatott). Gyára, halála után részvénytársasággá alakult (1924-ben). A Pátria Szabadkőműves Páholy tagja (1901-től), helyettes főmestere (1906–1909). Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1876–1906 és 1912–1918). A magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjeként a műbútor-asztalosság kézműves hagyományait szerencsésen ötvözte a nagyüzemi termeléssel. ő készítette el – többek között – az Országház miniszterelnöki rezidenciájának berendezéseit, az átépített budai Várpalotában a Szent István-terem faburkolatát és bútorzatát (ezeket a bútorokat az 1900. évi párizsi világkiállításon is bemutatták). Bútorgyára tervezte továbbá a budai Andrássy-palota berendezéseit, a belsőépítész Rippl-Rónai József volt, aki nemcsak bútorokat, hanem kerámia- és üvegtárgyakat is tervezett. Vagyonából Lontó községben (Hont vm.) palotát vásárolt (1896), amelyet művészi ízléssel restauráltatott. Kastélyában gazdag könyvtárat is kialakított, a kastély termeit Mátyás- és Zsigmond-kori kőfaragványokkal, festményekkel, valamint régi velencei műtárgyakkal díszítette. Híres volt jótékonykodásáról Orosházán tanoncotthont alapított, örökösei 50 000 koronát hagytak az MTA-ra (1920–1921-ben).

Emlékezet

Orosházán még életében utcát neveztek el róla (1913-ban). Budapesten, az Óriás utcában lakott, amelyet halála után róla neveztek el (Thék Endre utca, 1928-ban; 1952-től Leonardo da Vinci utca; emléktábláját is elhelyezték 1930-ban, a táblát az utca átkeresztelésekor eltávolították). Az Országos Iparegyesület és a Kereskedelmi Iparkamara tiszteletére Thék-emlékérmet adott ki (Telcs Ede alkotása, 1930-ban). Orosháza emlékére Thék Endre-díjat alapított (2009-ben).

Elismertség

Az Országos Iparosegyesület alelnöke.

Elismerés

Orosháza díszpolgára (1908).