Tibori János
Tibori János

2025. április 26. Szombat

Tibori János

történész

Születési adatok

1919. október 26.

Alkenyér, Hunyad vármegye

Halálozási adatok

2008. szeptember 29.

Debrecen, Hajdú-Bihar megye

Temetési adatok

2008. október 8.

Debrecen

Református Temető


Család

Vajasdról és Tiborfalváról származó régi református család tagja.

Nagyszülei: Tibori István, Szilágyi Lina; Kiss Ferenc, Ferenczi Mária.

Szülei: Tibori János (1888. nov. 14. Vajasd, Alsó-Fehér vm.–1975. jan. 28. Gyula, Békés m. Temetés: 1975. jan. 31. Gyula, Régi Református Temető) a gyulai gyülekezet presbitere, Kiss Gizella (1894. márc. 23. Vajasd–1975. júl. 8. Gyula. Temetés: 1975. júl. 10. Gyula, Régi Református Temető).

Testvérei: Bíró Istvánné Tibori Margit (1914. dec. 5. Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm.) és Tibori István.

Felesége:

1. 1949. szept. 3.–1959. okt. 5.: Molnár Katalin (1931. okt. 7. Békéscsaba, Békés vm.–1959. okt. 5. Békéscsaba, Békés m. Temetés: 1959. okt. 7. Békéscsaba, Felsővégi Evangélikus Temető) könyvtáros, a Békés Megyei Könyvtár 2. sz. fiókjának munkatársa; Molnár Mihály és Patay Judit leánya. Özvegy.

2. 1961. febr. 9.– Kovács Anna Erzsébet tanító.

Gyermeke, leánya: Tibori Tímea (1950. okt. 10. Békéscsaba) szociológus, a szociológiatudomány kandidátusa (1993); fia: dr. Tibori Tibold (1961. dec. 22. Debrecen) fogorvos.

Iskola

Elemi és középiskoláit Gyulán, Szarvason és Békéscsabán végezte, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett és a Hittudományi Karon is végzett (1944). Egyetemi évei alatt a debreceni telepítési akció (= nincstelen tiszántúli földmunkásokat juttattak földhöz a dunántúli falvakban) ifjúsági vezetője és titkára.

A Szegedi Tudományegyetemen doktorált (1959), a történelemtudományok kandidátusa (1978).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem gyakornoka (1941–1943) és a Debreceni Református Kollégium felügyelő tanára (1942–1944). A II. világháború végén hadikórházban szolgált (1944. okt-étől), szovjet hadifogságba esett (1945 nyarán térhetett haza). A békéscsabai állami mezőgazdasági középiskola h. tanára (1944–1946), a békéscsabai állami leánygimnázium r. tanára, ill. tanára (1946–1961). A debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanára (1961–1963), a KLTE Debreceni Gyakorlógimnáziumának vezető tanára (1963–1980).

20. századi magyar történelemmel, elsősorban Békéscsaba és a Viharsarok munkásmozgalom-történetével, Achim L. András (1871–1911) és Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) munkásságával, helytörténeti és történelemtanítási kérdésekkel, majd a Tiszántúli Református Egyházkerület történetével foglalkozott. Igen értékes tudománynépszerűsítő tevékenysége: 1946-tól 1961-ig több mint kétezer előadást tartott Békéscsaba és környéke üzemeiben, ipari és mezőgazdasági szövetkezeteiben, párt- és tömegszervezetek kulturális eseményein és egyéb rendezvényeken. Nevéhez fűződik a Békéscsabai Városi Történelmi Szakmai Munkabizottság megszervezése, ill. a munkabizottság vezetőjeként jelentős szerepet játszott a város történetét feldolgozó kiadványok megindításában. Újítása a történelmi szinkrontábla a kronológia és a topográfia tanításához (1962).

Elismertség

A Tudósok a népért nevű népművelési csoport tagja (1946–1948).

A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT, ill. TIT) központi történelmi szakosztályának titkára (1953–1954), társadalmi titkára (1954–1961). A Magyar Irodalmi Társaság szervezője, előadója (a TTIT-n belül, 1950–1953).

A Hazafias Népfront (HNF) békéscsabai városi elnökségének tagja, a városi műemlékbizottság tagja, a haladó hagyományok gyűjtőcsoport elnöke.

A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja (1962-től) és Békés megyei elnöke.

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1960).

Szerkesztés

A Viharsarki Élet szerkesztője (1960).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Az Achim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Részben egy. doktori értek. is. (Békéscsaba, 1958)
Békéscsaba története a Kőrös-kultúra
idejétől a felszabadulásig. 2 térképmelléklettel. (A Békéscsabai Városi Tanács VB kiadványa. Békéscsaba, 1960)
Békéscsaba története. (Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba, 1960)
A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története. 1944–1960. 3
térképmelléklettel. (A Békéscsabai Városi Tanács VB kiadványa. Békéscsaba, 1961)
Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Kand. értek. is. (Békéscsaba, 1977)
Az európai evangéliumi keresztséghívő, nazarénus reformáció 19. századi története. (A Debreceni Református Theológiai Akadémia Egyháztörténeti
Tanszékének tanulmányfüzetei 25. Debrecen, 1993)
A Tiszántúli Református Egyházkerület története. 1944–1957. (A Debreceni Református Theológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének tanulmányfüzetei 34. Debrecen, 1995)
A Tiszántúli Református Egyházkerület története. 1957–1965. (A Debreceni Református Theológiai
Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének tanulmányfüzetei 35. Debrecen, 1995)
A Tiszántúli Református Egyházkerület története. 1966–1975. (Magyar Református Egyháztörténeti Dolgozatok 1. A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti
Tanszéke kiadványa. Debrecen, 1998)
A Debreceni Református Lelkészképző Intézet
története. 1914–1950. – A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének története. 1925–1952. – A Debreceni Református Kollégium ifjúsági telepítési akciója. 1938–1944. Az előszót írta Szabadi István. (Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani VII. Debrecen, 1998)
A Tiszántúli Református Egyházkerület története.
1975–1986. (Magyar Református Egyháztörténeti Dolgozatok 5. A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszéke kiadványa. Debrecen, 2000)
Péntekhegyi levelek. Kor-, és kórtünet, 1954. Balla Árpád református lelkész Sényőn, egyházi száműzetésben írott leveleiből. 1953–1957. Közreadta: T. J. (A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye kiadása. Debrecen–Sárospatak, 2000)
Levéltári források a Királyhágómelléki Református Egyházkerület történetéhez a két világháború közötti negyedszázadból. (Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani X. Debrecen, 2001)
Pártállam – pártegyház. (Magyar Református Egyháztörténeti Dolgozatok 9. A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszéke kiadványa. 2003)
Békéscsabai népi szőttes minták. – Vzorky l’udovych tkanín z Békesskej Caby. Írta T. J., szerk. Balogh Jánosné Horváth Terézia. Ford. Chlebniczki János és Oláh Tünde. Ill. T. J. A kísérő tanulmánya
magyar, angol és szlovák nyelven. (A Békéscsabaiak Baráti Köre Egyesület és a BBKE Csabai Szlovákok Egyesülete közös kiadványa. Bp., 2008)
Áchim. Agrárszocialista mozgalom Békéscsabán. Elektronikus dokumentum. CD-Rom. [Kandidátusi értekezése átdolgozott elektronikus változata.] (Bp., Napvilág Kiadó, 2013).

F. m.: tudományos dolgozatai, kisebb írásai: A Batsányi népitánc- és balladacsoport krónikája. (A békéscsabai magyar állami Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnázium évkönyve az 1947–1948. tanévről. Szerk. Pellei Emil. Békéscsaba, 1948)
A proletárdiktatúra Békéscsabán.
(Történelemtanítás, 1959. 2.)
Békéscsaba felszabadítása, 1944. okt. 6.
(Történelemtanítás, 1960. 1-2.)
Rózsa Ferenc. (A békéscsabai Rózsa Ferenc Általános Gimnázium évkönyve az 1960–1961. évről. Szerk. Böőr Ferenc és Boldizsár Lajos. Békéscsaba, 1961)
A
helyi munkásmozgalom történetének jelentősége középiskolai oktató-nevelő munkánkban. (Történelemtanítás, 1961. 1.)
Városunk, Békéscsaba nevének története a szakköri foglalkozáson. (Történelemtanítás, 1961. 4.)
Fejezetek
a békéscsabai Aurora zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. (Körös Népe. IV. Történelmi és Néprajzi Szemle, 1963)
Bartók Béla és Kodály Zoltán kiadatlan levelei Südy Ernőhöz. Közli: T. J. (Körös Népe. IV. Történelmi és Néprajzi Szemle, 1963)
Új utak keresése a történelem tanításában. (Szocialista Nevelés, 1965. 4.)
A tematikus tervezés gyakorlata. (Történelemtanítás, 1967. 3.)
A forrásfeldolgozó órák kérdéséhez.
(Történelemtanítás, 1968. 5.)
Három
félévszázados évforduló egysége. (Történelemtanítás, 1969. 1.)
A vizulis logika fejlesztése overhead projektor segítségével. (Történelemtanítás, 1970. 1.)
A
kérdéskultúra jelentősége a számonkérésben. (Történelemtanítás, 1970. 3.)
A szillogizmus mint táblai vázlat. (Történelemtanítás, 1970. 6.)
A
történelmi események szemléletére való nevelés a honismereti szakkörben. (Honismeret, 1971. 2.)
Történelmi események „négydimenziós” szemlélete. (Történelemtanítás, 1971. 3.)
Emlékezés Áchim L. Andrásra születésének századik évfordulóján. (
Történelem 11. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiadványa. Szeged, 1971)
Áchim L. András, a békéscsabai szegényparasztság élén. (Áchim L. András-emlékkönyv. 1871–1971. [A Budapesten, 1971. márc. 12-én és Békéscsabán, 1971. márc. 15-
én tartott Áchim-jubileum tudományos ülésszak előadásai.] Szerk. Pölöskei Ferenc és Szabó Ferenc. A Békéscsabai Városi Tanács VB kiadványa. Békéscsaba, 1971)
A „Történelmi Arcképcsarnok” programjának feldolgozása összehasonlító módszerrel. (Az Iskolarádió az oktatásban, nevelésben. Az Iskolarádió
módszertani kiadványa. Tapasztalatok, vélemények. Bp., 1972)
Gondolkodásra nevelés a „Történelmi Arcképcsarnok” hangszalagjaival. (Pedagógiai Szemle, 1973. 3.)
A
történelmi munkaközösség. (A Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának 25 éve. Szerk. Vass József. Debrecen, 1977 [1979!])
A
Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének története. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1997)
Balla Árpád lelkipásztor Sényőn, 1953–1957. Levelek a száműzetésből. Közreadta és a kísérőtanulmányt írta T. J. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1999).

F. m.: írásai a Viharsarok Népe c. lapban: A pákozdi csata. (1954. szept. 29.)
Négy kép két életből. (1954. okt. 17.)
Munkácsy Mihály békéscsabai évei. (1954. nov. 4.)
Kézfogótól a temetésig. Csabai népszokások. (1954. nov. 14.)
A békéscsabai agrárszocialista mozgalom, 1891. máj. 2. (1954. nov. 28.)
Békéscsaba műemlékei. (1954. dec. 5.)
A Békés megyei látszatparcellázások és a kivándorlás. (1954. dec. 11.)
A békéscsabai parasztok küzdelme az Általános Népegylet életrehívásáért. (1954. dec. 19.)
A Békéscsabai Általános Népegylet története. (1955. jan. 5.)
Emlékezés a nándorfehérvári diadalra. (1956. júl. 22.)
A „knyihár” mesterség emlékei Békéscsabán. (1956. aug. 12.)

a Békés megyei Népújságban: A gerendási tanyától a csabai népegyletig. (1961. máj. 14.)
Véres május 1891-ben Békéscsabán. (1961. máj. 3.)

a Hajdú-Bihari Naplóban: Emlékezés Áchim L. Andrásra. (1971. márc. 14.).

F. m.: diafilmje: Békéscsaba története képekben. (Bp., 1960).

Irodalom

Irod.: műveiről: Ary Róza: T. J.: Békéscsaba története a Kőrös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Új könyv jelent meg Békéscsabáról. (Békés megyei Népújság, 1960. júl. 21.)
Áfra János: T. J.: Békéscsaba története a Kőrös-kultúra
idejétől a felszabadulásig. (Történelemtanítás, 1961. 4.)
Fekete Károly, ifj.: T. J.: Az európai evangéliumi keresztséghívő, nazarénus reformáció 19. századi története. (Református Tiszántúl. A Tiszántúli Református Egyházkerület lapja, 1994. 1.)
Szathmáry Sándor: A keresztséghívők számunkra is tanulságos története. [T. J.: Az európai evangéliumi keresztséghívő, nazarénus reformáció 19. századi története.] (Theologiai Szemle, 1994. 2.)
Csohány János: T. J.: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. 1944–1957. (Confessio, 1995. 3.)
Csohány János: T. J.: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. 1957–1965. (Confessio, 1996. 4.)
Kovács Teofil: T. J.: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. 1944–1986. [Az addig megjelent kötetekről.] (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1999. 3-4.)
Csohány János: T. J. három iskolatörténeti tanulmánya. (Theologiai Szemle, 1999. 4.)
Szabadi István: T. J.: A Debreceni Református Lelkészképző Intézet
története. 1914–1950. – A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének története. 1925–1952. – A Debreceni Református Kollégium ifjúsági telepítési akciója. 1938–1944. (Confessio, 1999. 4.).

Irod.: családi és egyéb források: Halottaink. Tibori János, a gyulai gyülekezet presbitere, 86 éves korában elhunyt. (Reformátusok Lapja, 1975. 10. [márc. 9.])
dr. Tibori János gyászjelentése. (Hajdú-Bihari Napló, 2008. okt. 6.–Békés Megyei Hírlap, 2008. okt. 7.)
Molnár M. Eszter: In memoriam dr. Tibori János. 1–3. (Csabai Mérleg, 2008. 23–25.)
Halottaink. Tibori János, a történelemtudományok kandidátusa, a teológiai tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár. (Reformátusok Lapja, 2008. 41. [okt. 12.]).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V7R-LNS6?lang=hu (Tibori Margit és Bíró István házassági anyakönyve, 1934)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VY1-6XVF?lang=hu (Bíró István halotti anyakönyve, 1957)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GBC-93KF?lang=hu&i=927&cc=1452460 (dr. Tibori Jánosné Molnár Katalin halotti anyakönyve, 1959)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/517351 (dr. Tibori Jánosné Molnár Katalin gyászjelentése, 1959)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/517349 ([id.] Tibori János gyászjelentése, 1975)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GBS-BP?lang=hu&i=554 ([id.] Tibori János halotti anyakönyve, 1975)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/517350 ([id.] Tibori Jánosné Kiss Gizella gyászjelentése, 1975)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGBS-C1?lang=hu&i=635 ([id.] Tibori Jánosné Kiss Gizella halotti anyakönyve, 1975)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője