Tittel Pál
Tittel Pál

2020. október 23. Péntek

Tittel Pál

csillagász, matematikus, római katolikus pap

Névváltozatok

Tittel Péter Pál

Születési adatok

1784. június 28.

Pásztó, Heves vármegye

Halálozási adatok

1831. augusztus 28.

Buda


Család

Sz: Tittel János kádármester, Krón Margit.

Iskola

Iskoláit Pásztón, Kecskeméten és Gyöngyösön kezdte, az egri érseki líceumban bölcseleti és teológiai tanulmányokat folytatott (1801–1806), pappá szentelték (1807. jan. 4.), br. Fischer István egri érsek támogatásával Bécsben – mesterei Franz Paul Triesnecker és Tobias Bürg voltak – csillagászatot tanult (1810–1811), a göttingeni egyetemen Carl Friedrich Gauss tanítványa (1815–1817). Az MTA tagja (r.: 1830. nov. 17.).

Életút

Az egri érsekség levéltárosa (1806), az egri érseki líceumban a matematika r. tanára (1806–1809), az egri csillagda vezetője (1809– 1824); közben a bécsi csillagda gyakornoka (1809–1810), majd Párizsban, Londonban és Greenwichben tanulmányozta a csillagvizsgálókat (1817). A pesti tudományegyetemen a csillagászat ny. r. tanára és a budai csillagda igazgatója (1824. szept. 13.– 1831. aug. 28.). Tudományos pályafutásának kezdetén, Gauss tanítványaként az újonnan felfedezett kisbolygók pályaszámításaival foglalkozott, majd érdeklődése az időszámítás csillagászati kérdései felé fordult. Bevezette a csillagászati megfigyelések következetes és alapos vezetését (csillagászati „észleletek” formájában, a budai csillagdában, 1825-től). Irányítása idején a gellérthegyi csillagda rendszeres találkozóhelye lett a reformkori magyar szellemi élet kiválóságainak. Részt vett a Magyar Tudós Társaság előkészítő megbeszélésein, elkészítette a matematikai fogalmak magyar nyelvű jegyzékét. Közreműködött a Közhasznú Esmeretek Tára matematikai és csillagászati (elsősorban tudománytörténeti) fogalmainak lefordításában, ill. kiegészítésében és újraírásában. – Sztáray Mihályné gr. Esterházy Eleonóra egri szalonjában ismerte meg későbbi pártfogóját, br. Fischer István egri érseket. Az érsek 1809-ben Tittelt nevezte ki az Egri Líceumban működő Érseki Csillagvizsgáló vezetőjévé. Fischer érsek tíz hónapos tanulmányútra küldte Tittelt Bécsbe, hogy az ottani obszervatóriumban csillagászatot tanuljon (1810. szept.). Bécsben ismerte meg Carl Friedrich Gauss korszakalkotó munkáját az égitestek mozgásáról (Theoria motus corporum coelestium, 1808). A mű hatására Tittel azt kérte Gausstól, hogy fogadja tanítványává (1814. jún. 16-án). Gauss kedvező válasza után Fischer érsek is jóváhagyta a göttingeni tanulmányutat, annak ellenére, hogy ezúttal a katolikus pap Tittelnek protestáns környezetben kellett hosszú időt eltöltenie. Tittel másfél évet töltött Göttingenben (1815. okt. 23.–1817. márc. 4.) az ottani csillagvizsgáló igazgatója, a nagy tekintélyű Gauss mellett. Gauss magával vitte öthetes bajorországi körútjára is (1816. ápr.–máj.), ahol egyebek között meglátogatta Reichenbach müncheni optikai műszerkészítő üzemét: itt készületek az új Göttingeni Csillagvizsgáló fontosabb műszerei is. Gauss ajánlólevelével Tittel Párizsban működött (1817. márc. 4.–1817. okt. 22.); közben azonban a greenwichi Királyi Csillagvizsgálót is meglátogatta (itt William Herschellel is megismerkedett, 1818. szept.–okt.).

Emlékezet

A Magyar Tudós Társaság első matematikus tagja, és az MTA egyik első halottja; a kolerajárvány áldozata lett. Vörösmarty Mihály versben örökítette meg emlékét (a Hasznos Mulatságok c. lapban, 1831. aug. 27-én). Fennmaradt levelezéseinek nagy része a 19. sz. eleji külföldi tudósokkal; műszereit, könyveit tanítványa, Albert Ferenc őrizte meg. Róla nevezték el a 114987 Tittel nevű kisbolygót (Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta felfedezése, 2003. aug. 26-án). Emlékét őrzi a pásztói Tittel Pál Kupa sakkverseny (az elsőt 2011. júl. 11–17-én rendezték meg.) Pásztón nevét vette fel a Tittel Pál Általános és Középiskolai Diákotthon is (1985. nov. 4-én). Egerben utcát neveztek el róla.

Főbb művei

F. m.: Formulae analytico-geometricae in commodum auditorum ex operibus probatissimis excerptae. (Agriae, 1810)
Observationes astronomicae in specula caes. Vindobonensi factae. (Berlin, 1815)
Über die Reduction verschiedener chronologische Daten auf einander. (Zeitschrift für Astronomie. II. Tübingen, 1815?)
Methodus technica brevis per facilis ac perpetua construendi calendarium ecclesiasticum. (Göttingae, 1816)
Astronomiai értekezés az 1820-dik esztendőbeli nevezetes napfogyatkozás alkalmatosságával. (Tudományos Gyűjtemény, 1820)
Geometrischer Lauf der Pallas von 21. Jan. 1818. bis 22. Jan. 1822. (Zeitschrift für Astronomie. II. Tübingen, 1820)
Rövid tudósítás a buda-pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejéről s módjáról. Négy közhasznú tábla toldalékkal. (Buda, 1830).

Irodalom

Irod.: Bitnitz Lajos: Emlékbeszéd T. P. helybeli rendes tag felett. (Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 1832–1834)
Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Albert Ferenc: T. P. egykori főegyházmegyei áldozár, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, magyar akademiai rendes tag. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1868)
Vargha Domokosné: T. P. emlékezete. (Fizikai Szemle, 1981)
Küssner, Martha: Gauss magyar tanítványa, az egri és budai csillagvizsgáló igazgatója: T. P. (Csillagászati Évkönyv, 1982)
Vargha Domokosné–Kanyó Sándor: „…Csillagkoronák éjféli barátja.” T. P. élete és működése. (Bp., 1988)
Magyar utazók lexikona. Főszerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Vargha Domokosné: Három bukott angyal. 3. T. P., aki magyar csillagász akart lenni. (Természet Világa, 1997)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Vargha Domokosné: Carl Friedrich Gauss magyar csillagászbarátai. Zách János Ferenc, Pasquich János és T. P. P. (Magyar Tudomány, 1998)
Demény-Dittel Lajos: Magyarok a göttingeni Georg August Tudományegyetemen. T. P. emlékére. (Hatvan, 2001)
Szecskó Károly: „Egek s csillagkoronák éjféli barátja.” T. P. csillagász. (Honismeret, 2009).

Megjegyzések

A legtöbb eddigi lexikonban közölt téves születési adata: 1784. jan. 5.! és téves halálozási adata: aug. 26.! Az anyakönyvi adatokat Vargha Domokosné közölte először.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013