Torma József
Torma József

2022. augusztus 8. Hétfő

Torma József

etnográfus, turkológus, diplomata

Születési adatok

1943. október 5.

Kecskemét

Halálozási adatok

2000. április 30.

Budapest


Család

Sz: Torma József János, Kun Mária. F: Szabó Katalin.

Iskola

Szegeden éretts. (1962), a JATE TTK-n orosz–német szakos tanári okl. (1967), török szakos előadói okl. szerzett (1980), altájisztikából doktorált (1981), a néprajztudomány kandidátusa (1998). A Hallei Egyetemen (1963), a krakkói Jagelló Egyetemen (1966) és az ufai Baskír Állami Egyetemen is tanult (1978).

Életút

A szegedi Tiszaparti Gimnázium tanára (1967–1969), a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola nyelvtanára (1969–1982), vezető nyelvtanára (1982–1986); közben a JATE BTK Altájisztikai Tanszék mb. vezetője (1984–1985), a SZOTE Idegennyelvi Intézet igazgatója (1986–1991). A Külügyminisztérium munkatársa (1991-től), a Magyar Köztársaság isztambuli főkonzulja (1991–1992), ankarai nagykövetsége tanácsosa (1992–1993), almati nagykövete (1994–1997), akkreditálva Kirgizisztánba és Tádzsikisztánba is (1995–1997), a Külügyminisztérium Dokumentációs Főosztályának munkatársa (1997–2000). Altájisztikával, különböző török, elsősorban baskír nyelvjárások vizsgálatával, a magyar nyelv török jövevényszavaival, a különböző török népek ősi vallásaival és hiedelemvilágával, sámánizmussal és népi gyógyászattal foglalkozott. Diplomáciai megbízatása alatt bejárta a törökség lakta világ jelentős részét: a dél-szibériai köztársaságokat, Kína ujgurok, kazakok és kirgizek lakta területeit. Többször járt Baskíriában néprajzi gyűjtőúton (1986–1991). Nyelvészként több török és mongol egyetemi jegyzetet írt és szerkesztett, ill. orosz nyelvű szakszöveggyűjtményeket állított össze.

Elismertség

A Kőrösi Csoma Társaság szegedi tagozata elnöke és az országos választmány tagja.

Elismerés

A Szegedi Akadémiai Bizottság pályadíja (1978) és kiemelt pályadíja (1983 és 1985).

Szerkesztés

A Magyar Köztársaság első almati (= Alma-Ata) nagyköveteként diplomáciai élményeiről, a közép-ázsiai fiatal államok mindennapjairól szóló írásai a Magyar Szemlében jelentek meg (1994–2000).

Főbb művei

F. m.: Mongol nyelv. Egy. jegyz. (Szeged, 1978)
Török nyelvgyakorlatok. (Szeged, 1980)
Tanulmányúton Baskíriában. Lénárt Eszterrel. (Magyar Tudomány, 1980)
Bashkir Dialectological Studies. I–II. köt. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1983)
Három orenburgi baskír népdal. Avasi Bélával. (Zenetudományi Dolgozatok, 1989)
Orosz nyelvű, rövid anatómiai szakszöveggyűjtemény ötnyelvű szószedettel. Összeáll. (Szaknyelvi szószedetek. 1. Szeged, 1989)
Orosz szakmai társalgási szöveggyűjtemény orvostanhallgatók részére. Egy. jegyz. Összeáll. (Szeged, 1989)
Mágia és névadás a baskíroknál. (Keletkutatás, 1990)
Kultische Festmäler zum magischen Schutz Neugeborener in Baschkirien. Hiszametgyinova, F. G.-vel. (Central Asiatic Journal, 1992)
Betegségdémonok a hagyományos baskír etiológiában. Hiszametgyinova, F. G.-vel. (Keletkutatás, 1993)
Mándoky Kongur István utolsó törökországi útja. (Keletkutatás, 1993)
Mándoky Kongur István vérszerződése. (Magyar Szemle, 1994)
Kun–kazak nyelvi egyezések a névanyagban. (Valóság, 1996)
„…a tűznek mondom!” A baskír népi orvoslás mágikus elemeinek mai rendszere. Monográfia és kand. értek. is. 26 színes képpel. (Bp., 1997)
A föld és az altáji népek. (Magyar Szemle, 1997)
A sassal végzett vadászat hagyománya a közép-ázsiai népek folklórjában és a magyarok turulmadara. (Ethnographia, 1997 és Karcagi kalendárium. Szerk. Körmendi Lajos. Karcag, 1997)
Nyelvi kérdés Kazakisztánban. 1–2. (Magyar Szemle, 1998)
Törzsszövetségen belül és kívül. (Valóság, 1999)
Bérem bélő, Íkem ígő… Mándoky Kongur István emlékére. (Keleti örökségünk. Karcag, 1999)
A Baskír Köztársaság emigráns elnökének 1925-ös magyarországi látogatása (Karcagi kalendárium. Szerk. Körmendi Lajos. Karcag, 2000)
kéziratban: Baskír néprajzi és nyelvjárási gyűjtés. (Szeged, 1985).

Irodalom

Irod.: Szegedi egyetemi almanach. II. köt. SZOTE. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Grynaeus Tamás: T. J.: „…a tűznek mondom!” A baskír népi orvoslás mágikus elemeinek mai rendszere. (Ethnographia, 1998)
Kodolányi Gyula: T. J. halálára. (Magyar Szemle, 2000)
Róna-Tas András: József Torma. (Acta Orientalia, 2002)
Fenyvesi István: Szeged hírvivője volt. T. J. turkológus emlékére. (Szeged [folyóirat], 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője