Torma József
etnográfus, turkológus, diplomata
Születési adatok
1943. október 5.
Kecskemét
Halálozási adatok
2000. április 30.
Budapest
Család
Sz: Torma József János, Kun Mária. F: Szabó Katalin.Iskola
Szegeden éretts. (1962), a JATE TTK-n orosz–német szakos tanári okl. (1967), török szakos előadói okl. szerzett (1980), altájisztikából doktorált (1981), a néprajztudomány kandidátusa (1998). A Hallei Egyetemen (1963), a krakkói Jagelló Egyetemen (1966) és az ufai Baskír Állami Egyetemen is tanult (1978).Életút
A szegedi Tiszaparti Gimnázium tanára (1967–1969), a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola nyelvtanára (1969–1982), vezető nyelvtanára (1982–1986); közben a JATE BTK Altájisztikai Tanszék mb. vezetője (1984–1985), a SZOTE Idegennyelvi Intézet igazgatója (1986–1991). A Külügyminisztérium munkatársa (1991-től), a Magyar Köztársaság isztambuli főkonzulja (1991–1992), ankarai nagykövetsége tanácsosa (1992–1993), almati nagykövete (1994–1997), akkreditálva Kirgizisztánba és Tádzsikisztánba is (1995–1997), a Külügyminisztérium Dokumentációs Főosztályának munkatársa (1997–2000). Altájisztikával, különböző török, elsősorban baskír nyelvjárások vizsgálatával, a magyar nyelv török jövevényszavaival, a különböző török népek ősi vallásaival és hiedelemvilágával, sámánizmussal és népi gyógyászattal foglalkozott. Diplomáciai megbízatása alatt bejárta a törökség lakta világ jelentős részét: a dél-szibériai köztársaságokat, Kína ujgurok, kazakok és kirgizek lakta területeit. Többször járt Baskíriában néprajzi gyűjtőúton (1986–1991). Nyelvészként több török és mongol egyetemi jegyzetet írt és szerkesztett, ill. orosz nyelvű szakszöveggyűjtményeket állított össze.Elismertség
A Kőrösi Csoma Társaság szegedi tagozata elnöke és az országos választmány tagja.Elismerés
A Szegedi Akadémiai Bizottság pályadíja (1978) és kiemelt pályadíja (1983 és 1985).Szerkesztés
A Magyar Köztársaság első almati (= Alma-Ata) nagyköveteként diplomáciai élményeiről, a közép-ázsiai fiatal államok mindennapjairól szóló írásai a Magyar Szemlében jelentek meg (1994–2000).Főbb művei
F. m.: Mongol nyelv. Egy. jegyz. (Szeged, 1978)Török nyelvgyakorlatok. (Szeged, 1980)
Tanulmányúton Baskíriában. Lénárt Eszterrel. (Magyar Tudomány, 1980)
Bashkir Dialectological Studies. I–II. köt. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1983)
Három orenburgi baskír népdal. Avasi Bélával. (Zenetudományi Dolgozatok, 1989)
Orosz nyelvű, rövid anatómiai szakszöveggyűjtemény ötnyelvű szószedettel. Összeáll. (Szaknyelvi szószedetek. 1. Szeged, 1989)
Orosz szakmai társalgási szöveggyűjtemény orvostanhallgatók részére. Egy. jegyz. Összeáll. (Szeged, 1989)
Mágia és névadás a baskíroknál. (Keletkutatás, 1990)
Kultische Festmäler zum magischen Schutz Neugeborener in Baschkirien. Hiszametgyinova, F. G.-vel. (Central Asiatic Journal, 1992)
Betegségdémonok a hagyományos baskír etiológiában. Hiszametgyinova, F. G.-vel. (Keletkutatás, 1993)
Mándoky Kongur István utolsó törökországi útja. (Keletkutatás, 1993)
Mándoky Kongur István vérszerződése. (Magyar Szemle, 1994)
Kun–kazak nyelvi egyezések a névanyagban. (Valóság, 1996)
„…a tűznek mondom!” A baskír népi orvoslás mágikus elemeinek mai rendszere. Monográfia és kand. értek. is. 26 színes képpel. (Bp., 1997)
A föld és az altáji népek. (Magyar Szemle, 1997)
A sassal végzett vadászat hagyománya a közép-ázsiai népek folklórjában és a magyarok turulmadara. (Ethnographia, 1997 és Karcagi kalendárium. Szerk. Körmendi Lajos. Karcag, 1997)
Nyelvi kérdés Kazakisztánban. 1–2. (Magyar Szemle, 1998)
Törzsszövetségen belül és kívül. (Valóság, 1999)
Bérem bélő, Íkem ígő… Mándoky Kongur István emlékére. (Keleti örökségünk. Karcag, 1999)
A Baskír Köztársaság emigráns elnökének 1925-ös magyarországi látogatása (Karcagi kalendárium. Szerk. Körmendi Lajos. Karcag, 2000)
kéziratban: Baskír néprajzi és nyelvjárási gyűjtés. (Szeged, 1985).
Irodalom
Irod.: Szegedi egyetemi almanach. II. köt. SZOTE. 1921–1996. (Szeged, 1997)Grynaeus Tamás: T. J.: „…a tűznek mondom!” A baskír népi orvoslás mágikus elemeinek mai rendszere. (Ethnographia, 1998)
Kodolányi Gyula: T. J. halálára. (Magyar Szemle, 2000)
Róna-Tas András: József Torma. (Acta Orientalia, 2002)
Fenyvesi István: Szeged hírvivője volt. T. J. turkológus emlékére. (Szeged [folyóirat], 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
