Treer József
Treer József

2022. augusztus 8. Hétfő

Treer József, ifj.

orvos, fül-orr-gégész

Születési adatok

1889. november 4.

Pétervárad, Szerém vármegye

Halálozási adatok

1978. március 21.

Szeged


Család

Sz: Treer József, id. orvos, Wosinszky Katalin (†1938). Testvérei: Treer István (1892–1974) kórházigazgató főorvos, Treer Mór Ferenc (1896–1988) gépészmérnök és Treer Ilona (†1970) tanítónő. F: Eszes Matild. Leánya: Treer Hedvig.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1913), műtősebészi vizsgát (1925), fül-orr-gégész szakorvosi vizsgát tett (1927), a fül-orr-gégebetegségek diagnosztikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1929).

Életút

Az I. vh.-ban harctéri szolgálatot teljesített (1914–1918), a kolozsvári, ill. a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Fül-orr- gégészeti Rendelő Intézete műtőnövendéke (1918–1922), intézetvezető klinikai orvosa (1922–1941), főorvosa (1941–1945); a fül- orr-gégebetegségek magántanára (1929–1938), c. ny. rk. tanára (1938–1945). A II. vh. után magán fül-orr-gégészeti szanatóriumát vezette (1946–1951), majd Szegeden SZTK- és MÁV-szakorvos (1951–1964). Nyelőcsősebészettel, arcüreg- és állkapocssebészettel (= gnatológia) foglalkozott. A magyarországi nyelőcsősebészet úttörője, számos új metodikát vezetett be a nyelőcsőroncsolás gyógyítására, új diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki az arcüreg vizsgálatára. Több fül-orr-gégészeti speciális műszert szerkesztett. – Szegeden hunyt el, a Belvárosi Temetőben, családi sírboltban nyugszik.

Elismertség

A Magyar Fül-, Orr- és Gégeorvosok Egyesülete elnöke (1938-tól). Az Országos Szakorvosképesítő Vizsgáztató Bizottság tagja (1940–1945).

Főbb művei

F. m.: A lúgmérgezések okozta bárzsingszűkületek kezelésének újabb elvei. (Rigler Gusztáv Emlékkönyv. Szeged, 1926)
Módosított Salzer-kezelés friss lúgmérgezéseknél. (Orvosi Hetilap, 1927)
Das Tonsillenproblem im Sinne einer lokalen, zentrifugallen Abwehrtheorie. (Wienerische Klinische Wochenschrift, 1930)
Az arcüreg űrtartalma és kiürülése élettani és kórtani szempontból. (Orvosi Hetilap, 1933)
Hámosodási problémák a fülészetben. (Orvosi Hetilap, 1937)
Fül-, orr és gégészeti irányelvek a gyermek- és iskoláskorban. (Iskola és Egészség, 1939)
Új módszer az egyensúlyozó készülés ingerlésére. (Orvosi Hetilap, 1939)
A nyelőcső heges szűkületei. Kóroktan, kórbonctan, kórleírás. (Magyar Fül-, Orr- és Gégeorvosok Egyesülete 9. Nagygyűlésének referátumai. Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Szemelvények a magyar fül-orr-gégészet történetéből. Szerk. Dékány Zoltán. (Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője