Treer Mór Ferenc
Treer Mór Ferenc

2022. augusztus 9. Kedd

Treer Mór Ferenc

gépészmérnök

Születési adatok

1896. március 1.

Pétervárad, Szerém vármegye

Halálozási adatok

1988. március 10.

Budapest

Temetési adatok

1988. március 29.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Treer József, id. orvos, Wosinszky Katalin (†1938). Testvérei: Treer István (1892–1974) kórházigazgató főorvos, Treer József, ifj. (1889–1978) orvos, fül-orr-gégész és Treer Ilona (†1970) tanítónő. F: 1. Takács Etel. 2. Milinkovich Gemma. Leánya: Treer Mária; fia: Treer Ferenc. Apja halála után a család 1901-ben Szekszárdra költözött.

Iskola

A szekszárdi állami főgimnáziumban éretts. (1914), az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1915–1916). A bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1920), műszaki doktori okl. (1928), a folyadékáramlások tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A bp.-i Hofherr–Schrantz-gyár gépszerkesztő mérnöke (1921–1922), a József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály Hidraulika és Hidrogépek Tanszékén Bánki Donát, ill. a Kalorikus Gépek Tanszékén Schimanek Emil tanársegéde (1922–1935), ismét a Hofherr- gyár gépszerkesztő mérnöke (1936–1941), főmérnöke (1941–1945). A II. vh. után a földreformban vállalkozó mérnök (1945–1949), a Magyar Ruggyantaárugyár tervező gépészmérnöke (1949–1950), a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet kutatómérnöke (1950– 1956), a túrkevei gépállomás gépészmérnöke (1957–1958), a bp.-i Gépállomások Igazgatósága tud. munkatársa (1958–1964). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1933–1948). A BME c. egy. tanára. Mezőgazdasági gépek, elsősorban ún. izzófejes motorok tervezésével, fejlesztésével, azok gyúlási és égési elméletének kidolgozásával foglalkozott. Rázsó Imre mellett a Hofherr–Schrantz-gyárban (= Vörös Csillag Gépgyár) részt vett az izzófejes traktormotor kifejlesztésében. Vizsgálta még traktorok stabilitási, dinamikai és kinetikai problémáit, áramlástani kérdéseit.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE, 1921–1944), a Magyar Energiatudományi Egyesület tagja, vezetőségi tagja (1956-tól).

Főbb művei

F. m.: A Bánki-turbina lapátjainak szilárdsági viselkedése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1926)
A mai vízerőgépek. (Molnárok és Gépészek Kézikönyve. Bp., 1929)
A folyadék sebesség-eloszlása négyszög-keresztmetszetű csövekben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
Adalékok a forgódugattyús szivattyúk elméletéhez. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1931)
A turbulens úthossz. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1933)
Az angol repülőgépmotorok újabb fejlődésének tanulságai a motortechnika számára. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1937)
Gáztermelés trágyából. (Köztelek, 1937)
A vontatójárművek teljesítőképességének határa, különös tekintettel a nehéz terepviszonyokra. (Magyar Katonai Szemle, 1937)
Gyúlás és égés az izzófejes motorban. Benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1961)
Gépi berendezések értékelése alkatrészeink tartóssága szerint. (Gépgyártástechnológia, 1967)
A körutazási probléma megoldása. (Közlekedéstudományi Szemle, 1972)
A tárolás optimalizálása felfutó és kifutó felhasználásnál. (Szigma, 1973).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője