Tüdős Klára
Tüdős Klára

2024. december 9. Hétfő

Tüdős Klára

iparművész, filmrendező, díszlettervező

Névváltozatok

Zsindely Ferencné; Szunyogh Rudolfné 

Születési adatok

1895. július 20.

Debrecen, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1980. április 16.

Budapest

Temetési adatok

1980. május 7.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Régi debreceni református családból származott.

Dédszülei, apai: Tüdős János (†1851) kántortanító, Gyulai Klára (†1881. dec. 26. Debrecen. Temetés: 1881. dec. 28. Debrecen, Czegléd utcai Református Sírkert); Kardos László (1804. jan. 14. Debrecen–1879. márc. 25. Debrecen. Temetés: 1879. márc. 27. Debrecen, Cegléd utcai Református Sírkert), Könyves Tóth Eszter (1814. szept. 7. Debrecen–1841. Debrecen).

Dédszülei, anyai: Kálmánchey Ferenc (1818. márc. 1. Újfehértó, Szabolcs vm.–1848), felsőkubinyi Meskó Terézia (1819. jan. 14. Nyíregyháza–1898. márc. 21. Debrecen); ?, ?.

Meskó Terézia testvére: Meskó Pál (1814. jún. 19. Nyíregyháza–1894. márc. 9. Nyíregyháza) orvos, Szabolcs vm. tiszti főorvosa.

 

Nagyszülei, apai: Tüdős János (1824. jún. 14. Debrecen–1897. jún. 1. Debrecen. Temetés: 1897. jún. 3. Debrecen, Kossuth utcai Református Temető) magyar–latin szakos középiskolai tanár, a Debreceni Református Kollégium igazgatója. Emlékét Móricz Zsigmond is megörökítette a Légy jó mindhalálig c. regényében, Kardos Erzsébet (1833. nov. 21. Debrecen–1895. aug. 29. Debrecen. Temetés: 1895. aug. 31. Debrecen, Kossuth utcai Református Temető).

[id.] Tüdős János testvérei: Tüdős Klára (1822. jan. 1. Debrecen–1900. nov. 13. Debrecen. Temetés: 1900. nov. 15. Debrecen, Kossuth utcai Temető), Tüdős József (1826. aug. 2. Debrecen–1899. márc. 16. Debrecen. Temetés: 1899. márc. 18. Debrecen, Kossuth utcai Temető) Debrecen szabad kir. város számvevője, 1848/49. évi honvéd hadnagy, Tüdős Zsuzsanna (1828. júl. 16. Debrecen), Tüdős Julianna (1830. szept. 19. Debrecen) és Tüdős Antal (1833. jan. 24. Debrecen).

Nagyszülei, anyai: Kálmánchey Móric (1846. ápr. 17. Újfehértó, Szabolcs vm.–1908. máj. 7. Debrecen Temetés: 1908. máj. 9. Debrecen, Kossuth utcai Református Temető) jogász, debreceni ügyvéd, majd mezőrendőr-kapitány, hetei és berczeli Bakhó Erzsébet (1852–1935. máj. Debrecen).

 

Szülei: dr. Tüdős János (1862. nov. 26. Debrecen–1918. jan. 10. Bp.) jogász, a Debreceni Első Takarékpénztár jogtanácsosa, Kálmánchey Irén (1872. máj. 8. Debrecen–1951. aug. 17. Bp.), a Magyar lányok hozománya (1930) c. híres szakácskönyv szerzője.

Tüdős János testvérei: dr. Tüdős Kálmán (1861. jan. 31. Debrecen–1928. ápr. 25. Debrecen. Temetés: 1928. ápr. 27. Debrecen, Kossuth utcai Református Temető) orvos, Debrecen város tisztiorvosa; Tüdős Béla (1865. júl. 8. Debrecen–1943. ápr. 16. Hol?) az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak főmérnöke; Tüdős Antal (1867. máj. 18. Debrecen–1918. jún. 29. Debrecen. Temetés: 1918. júl. 1. Derecske, Református Temető) földbirtokos; dr. Tüdős László (1869. júl. 1. Debrecen–1900. máj. 13. Debrecen. Temetés: 1900. máj. 15. Debrecen, Kossuth utcai Református Temető) jogász, ügyvéd és Szoboszlay Sándorné Tüdős Erzsébet (1871. nov. 19. Debrecen–1936. okt. 27. Debrecen. Temetés: 1936. okt. 29. Debreceni Köztemető).

Tüdős Kálmán gyermekei: Tüdős Endre orvos, gyermekgyógyász, egyetemi magántanár (1890. szept. 10. Debrecen–1951), ill. Kovács Józsefné Tüdős Ilona (1889. jan. 20. Debrecen–1974. szept. 9. Bp.) és vitéz Tóth Gyuláné Tüdős Katalin (1892. okt. 21. Debrecen–1954. júl. 2. Bp.).

Tüdős Ilona férje: dr. Kovács József (1882. szept. 6. Csíkszereda–1925. okt. 17. Bp.) gazdasági akadémiai tanár, az Országos Tejgazdasági Szövetség igazgatója, a Tejgazdasági Szemle szerkesztője; Kovács József és Erőss Veronika fia.

Tüdős Béla fia: [ifj.] Tüdős Béla (†1984. jan. 3. Bp. Temetés, hamvasztás: 1984. jan. 26. Farkasrét) gépészmérnök, az Egyesült Izzólámpaárugyár Rt. főmérnöke.

Tüdős Erzsébet férje: Szoboszlay Sándor (= Szoboszlai Pap Sándor, 1864. júl. 18. Nagykálló, Szabolcs vm.–1931. jún. 5. Debrecen. Temetés: 1931. jún. 7. Debrecen, Kossuth utcai Református Temető) a debreceni kir. ítélőtábla tanácselnöke.

 

Férje:

1. 1919. márc. 22.–1928: vitéz szunyogi Szunyogh Rudolf (1889. márc. 13. Debrecen) földbirtokos, huszárkapitány; Szunyogh Sándor és Béressy Ilona fia. Gyermeke, leánya: Marosszéky Emilné Szunyogh Judit (1921. júl. 30. Debrecen–1980. dec. 14. Hol?). Elvált.

2. 1938. júl. 9.–1963. ápr. 26.: borosjenői Zsindely Ferenc (= írói nevén: Komáromi Ferenc, 1891. dec. 25. Kisvárda, Szabolcs vm.–1963. ápr. 26. Bp.) író, politikus, közlekedés- és kereskedelemügyi miniszter (1943. márc. 29.–1944. márc. 22.); Zsindely Ferenc és Wünsch Mária fia.

Iskola

A debreceni Dóczy Gedeon református felsőbb leányiskolában tanult (1905–1910), Vevey-ben (Svájc) egy előkelő svájci magánintézetben (1910–1911), majd Londonban folytatta tanulmányait (1912–1913). Hazatérése után Budapesten Bosznay István festőművész tanítványa (1914–1915), majd az Iparművészeti Iskolában Mihalitz Gyula növendéke (a Debreceni Első Takarékpénztár ösztöndíjasaként, textil, majd grafika szakon, 1915–1916). Másodéves korában azonban csak vendéghallgató lett, mert a budapesti tudományegyetemen Györffy Istvántól néprajzot és viselettörténet tanult (1916–1918).

A nagyhírű Dóczy Gedeon Református Leányiskolában osztálytársaiból elsőként szervezett Magyarországon női labdarúgó-csapatot (mindössze 11 évesen, 1906-ban; az intézet udvarában volt az első női labdarúgó-mérkőzés). Svájci tanulmányai után egy évet Angliában töltött, ahol megismerkedett a badminton játékkal. Hazatérése után 1914-ben ő hozta Magyarországra az első tollaslabda-felszerelést is, azaz ő volt az első magyarországi tollaslabdázó is.

Életút

A Tisztviselő Kaszinóban polgárlányoknak és asszonyoknak táncot tanított (a korszak tánctechnikáját forradalmasító példaképének, Isadora Duncannek módszere szerint (1918–1919), családja határozott közbelépésére meg kellett változtatnia táncpedagógiai terveit: férjhez ment Szunyogh Rudolf főhadnagyhoz (1919). A házaspár rövid debreceni tartózkodás után Érsemjénben telepedett le, ahol gazdálkodással foglalkozott (1919–1923). Édesapja halála után a család elszegényedett, miután megismerkedett Zsindely Ferenccel Budapestre költözött. A Magyar Kir. Operaház női jelmeztárának és szabászműhelyének vezetője (1925–1937), egyúttal a Magyar Rádió rendszeresen közölte divatlapszemléit (1927–1935). Az 1930-as években színházi és operaházi jelmezeket tervezett, balettszüzsét, színházi darabot és filmforgatókönyvet írt, valamint öt éven át minden nyáron szabadiskolát is vezetett, ahol a kor legkiválóbb festőművészei, művészet- és zenetörténészei vettek részt. A Kristóf tér 6. sz. alatti Pántlika Szalon tulajdonosa (1937–1944), első kollekcióját a margitszigeti Piccaddily-ben mutatta be. A Divatcsarnok (1940–1941), a Corvin Áruház Nőiruha Osztályának művészeti vezetője (1941–1943).

A II. világháború után kitelepítették (1951–1962); férjével Balatonlellén élt, egy nyaraló házmestere volt.

Tüdős Klára táncosnőnek készült, de művészeti tanulmányai hatására érdeklődése a népművészet, a népi iparművészet, a hagyományos magyarországi viseletek felé fordult. Első „műve” saját esküvői ruhája volt: a hagyományos népi formakincset – díszítő motívumként – alkalmazó kosztüme igen nagy sikert aratott. A váratlan elismerés hatására saját gyűjtésű népi textiljeiből kezdett el új ruhákat tervezni. Belvárosi divatszalonjában, az 1930-as években divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat, majd bekapcsolódott a Paulini Béla által vezetett Gyöngyösbokréta mozgalomba (1931-től). Ünneplő címmel kiadta 55 darab magyaros ruhamodellt ábrázoló népi ihletésű terveinek albumát (1938). Szintén 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszusra ő tervezte a Kormányzóné díszmagyar ruháját. Nagylócon az angol gyapjúfeldolgozók mintájára kéziszövőtelepet alapított (1939). A milánói Iparművészeti Triennálén magyaros modelljeivel aranyérmet nyert (1940), majd a Nemzeti Szalonban Zsindely Ferenccel kezdeményezte az Erdélyi Háziipari és Népművészeti Kiállítást, ahol bemutatta magángyűjteményét is (1940–1941), a Corvin Áruházban Galériát hozott létre a kortárs magyar művészek bemutatására (1942). Tüdős Klára az 1940-es években az egyik legbefolyásosabb közéleti asszony lett: nemcsak a ruhái, a szalonja, de személyisége is „divatba jött”. A legismertebb filmcsillagok – mindekelőtt Szeleczky Zita – a szalonjában „ruházkodtak”, de szívesen mutatkoztak modelljeiben a Horthy család hölgytagjai is.

Tüdős Klára azonban nemcsak ruhákat tervezett. Nagy sikert aratott Kodály Zoltán Háry Jánosának (1926) jelmezeivel. Balettszövegkönyvet, színművet is írt (Gyöngy-kaláris, 1932; Nílusi legenda, 1940), saját forgatókönyve alapján filmet rendezett (Fény és árnyék, 1943); ő volt a második magyar filmrendezőnő (az első nagykászoni Balázs Mária után). Györffy István, élete végén, ismét felvette a kapcsolatot egykori (és első női) tanítványával. A néprajzprofesszor terve egy független, önálló alapszabállyal rendelkező népi kollégium volt. Klára asszony anyagi támogatása döntően befolyásolta a később Györffy Istvánról elnevezett kollégium megalakulását, sőt a kollégium német megszállás utáni átmentése is elsősorban a Zsindely házaspárnak köszönhető. A házaspár 1944-től zsidó menekültek százait mentette sváb-hegyi villájukban, utóbb több, közös búvóhelyet is létesítettek, amelyek idővel, a Svéd Vöröskereszt oltalma alá kerültek. Itt talált menedékre – többek között – Szakasits Klára három gyermekével; a családot Klára asszony később Darányi Kálmán volt miniszterelnök házában helyezte el, ahol a Bethesda református kórház ápolónőivel később anya- és csecsemőotthont rendezett be. A holokauszt idején tanúsított embermentéséért Zsindelyné Tüdős Klára posztumusz megkapta Izrael Államtól a Világ Igaza kitüntetést (Righteous Among The Nations, 2001-ben).

Tüdős Klára és férje, Zsindely Ferenc a II. világháború után részt vettek a magyarországi református közélet újraszervezésében, mindenekelőtt karitatív tevékenységbe fogtak: melegedőket, népkonyhákat szerveztek; Klára asszony ruhákat, terítőket, szőnyegeket varrt és hímzett. Istenhegyi otthonukban a megszállás idején felhalmozott konzerv- és tésztatartalékok a „felszabadulás” után is jól jöttek: ahogy elajándékozták azokat a nélkülözőknek, nemsokára újabb és újabb adományokat szereztek be. Klára asszony rendkívüli leleménnyel még évekig segíteni tudta a rászorulókat, egyúttal Új Magyar Asszony címmel képes magazint is indított (Áprily Lajos szerkesztésével, 1946-ban), illetve bibliaiskolát is szervezett. A Zsindely házaspár nemsokára azonban otthona elhagyására kényszerült, hisz Zsindely Ferenc, mint a Kállay-kormány kereskedelmi és közlekedésügyi minisztere „fasiszta” politikusnak számított (jóllehet 1944. március 22-én minden tisztéről lemondott, sőt maga is üldözötté vált). A házaspárt 1951. jún. 4-én tizenkét évre (!) kitelepítették Balatonlellére, minden értéküket elvették, híres villájukat átadták a Magyar Református Nőszövetségnek, könyvgyűjteményük a Ráday Könyvtárba került. Klára asszony nem hagyhatta el új otthonát, így nem lehetett ott édesanyja halálos ágyánál és temetésén, elvették nyugdíjukat is, ám a hatalom rosszul számított. A mindenkin segítő, az egyszerű emberek körében már ikonikussá nőtt népszerű házaspárt sorra felkeresték azok, akiket egykoron Klára asszony és férje menekített, valamint azok, akiket már 1945 után segített. Zsindelyné Tüdős Klára baráti adományokból új gyülekezetet szervezett, idővel új otthonuk állandó találkozóhellyé, néma ellenállássá vált. Zsindely Ferenc tizenkét év múlva, 1963. ápr. 26-án hunyt el Budapesten, a Rókus Kórházban. Ugyanebben az évben, a minden vagyonától megfosztott Tüdős Klára egy kicsiny lakáshoz jutott Budapesten, a Schönherz Zoltán utcában. Nem sokkal később, veje is meghalt, s Tüdős Klára megpróbált új életet kezdeni leányánál, Juditnál, Ausztráliában. A mindenkin segítő, kitelepített, többszörösen is megalázott idős asszony azonban két év múlva visszatért – Budapestre. Még tizenöt évet élt, de súlyos betegen, fehér bottal közlekedve is, szinte minden idejét a budapesti Gyulai Pál utcai gyülekezetben töltötte, mint lelki gondozó segített a nála is elesettebbeken…

Emlékezet

Zsindelyné Tüdős Klára Budapesten hunyt el, a Farkasréten nyugszik (férjével, Zsindely Ferenccel közös sírban). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Alkotásait az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a debreceni Déri Múzeum őrzi.

Írásai, egyéb művei Sz. Tüdős Klára és Zs. Tüdős Klára néven is megjelentek.

Elismertség

A Györffy Kollégium egyik alapító tagja (1943).

Az Országos Református Nőszövetség elnöke (1946–1949).

Elismerés

A milánói Iparművészeti Triennále aranyérme (1940). 

Szerkesztés

Az Új Magyar Asszony c. lap alapító szerkesztője (1946–1949).

Főbb művei

F. m.: írásai: Élet és iskola. (Debrecen, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1935)
Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat. T. K. szövegével és tervei alapján, Szabó Gabriella rajzaival. (Bp., Officina, 1938)
A falu protestáns értelmisége a magyar népi kultúra szolgálatában. (Bp., Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., 1939)
Cserge, szőttes, varrottas. (Ignácz Rózsa: Erdély lelke. Bp., 1940)
Az Országos Református Nőszövetség 1944. évi Csendes Nagygyűlése. Szerk., az előszót írta és az elnöki beszámolót elmondta T. K. (Bp., Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt., 1944)
Emlékeimből. (Új Látóhatár, 1974. 2.)
Operaházi emlékeim. (Nők Lapja, 1975. 51.)
Isten markában. Visszaemlékezések, publicisztikai írások. Sajtó alá rend. M. Kovács Piroska. (A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1975
2. kiad. 1976
3. kiad. 1977
4. kiad. 1978
5. bőv. kiad. 1980
6. kiad. 1982
7. kiad. 1986)
A nő, a ruha és a színház. (Nők Lapja Évkönyv, 1977)
Arcképek. Bereczky Albert, Pilder Mária és Zsindely Ferenc portréja. Ill. Nagy Zoltán. (A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1978)
Csizma az asztalon. Visszaemlékezések. (Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadványai 10. Bern, 1978
2. kiad. Bp., 1998
Életutak. 3. kiad. 2003)
Isten markában – merni élni! Sajtó alá rend. Dizseri Eszter. (8. átd. kiad. Bp., 1991
9. kiad. 1998
10. átd. kiad. 2003
11. kiad. 2005
12. kiad. 2008
13. kiad. 2011 és utánnyomások: 2014–2016)

ford.: Jerome K. Jerome: Valaki járt itt. (bem.: Nemzeti Színház, 1935. ápr. 5.).

F. m.: filmje: Fény és árnyék. (saját forgatókönyv alapján, bem.: 1943. dec. 22.)

színházi rendezése: Hauptmann, Gerhart: Henschel fuvaros. (bem.: Magyar Színház, 1943. ápr. 5.)

jelmeztervei a Magyar Állami Operaházban: Kodály Zoltán: Háry János. (bem.: 1926. okt. 16.)
Liszt Ferenc: Magyar ábrándok. (bem.: 1933. dec. 6.)

a Magyar Színházban: Heltai Jenő: A néma levente. (bem.: 1936. márc. 20.)
Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka. (bem.: 1939. ápr. 26.).

 

F. m.: balettszövegkönyvei a Magyar Állami Operaházban: Liszt Ferenc: Pesti karnevál. Misztériumjáték. (bem.: 1930. dec. 6.
Bayreuth, Fesztivál: 1936. okt. 19.
Firenze, Maggio Musicale, 1938. máj. 7., Milánó, Teatro della Scala, 1940)
Ádám Jenő: Magyar karácsony. (bem.: 1931. dec. 6.)
Takács Jenő: Nílusi legenda. (bem.: 1940. máj. 24.)

a Nemzeti Színház Kamaraszínházi Kamaraszínházában: Gyöngy-kaláris. Színjáték. Losonczy Dezsővel és Nádor Mihállyal. (bem.: 1932. jan. 23.).

Irodalom

Irod.: családi források: Elhunyt id. Kardos László debreczeni 76 éves derék polgár. (Hölgyek Lapja, 1879. ápr. 5.)
Tüdős Béla, az arad-csanádi vasút mérnöke Aradon eljegyezte Szabó Margit kisasszonyt, Szathmáry Gyula alispán nevelt leányát. (Fővárosi Lapok, 1893. jan. 26.)
Tüdős Béla, az arad-csanádi vasutak mérnöke tegnap délután Aradon, a minoriták templomában oltárhoz vezette Szabó Margit kisasszonyt. (Magyar Hírlap, 1893. okt. 5.)
[id.] Tüdős János ny. gimnáziumi tanár 73 éves korában meghalt Debrecenben. (Budapesti Hírlap, 1897. jún. 5.)
[id.] Tüdős János, a debreceni ref. főiskola gimnáziumának volt igazgatója és tanára meghalt. (Sárospataki Lapok, 1897. jún. 7.)
Tüdős László, a debreceni ügyvédi kar fiatal tagja elhunyt 31 éves korában. (Magyarország [napilap], 1900. máj. 16.)
Tüdős Klára 79 éves korában elhunyt Debreczenben. (Pesti Napló, 1900. nov. 16.)
Tüdős Antal Arad megyei gazdatiszt holnap tartja egybekelését Pécsett néhai Vérfy Illés volt ocsárdi bérlő leányával, Vérfy Vilmával. (Pécsi Napló, 1901. jan. 16.)
[ifj.] Tüdős János tragédiája. (Az Est, 1917. szept. 21.)
Tüdős János képviselő meghalt. (Magyarország, 1918. jan. 12.)
Tüdős János képviselő halála. (8 Órai Újság, 1918. jan. 12.)
A debreceni tiszti főorvos [Tüdős Kálmán] hirtelen halála. (Pesti Hírlap, 1928. ápr. 26.)
Tüdős Kálmán dr., Debrecen tiszti főorvosa meghalt. (Magyarság, 1928. ápr. 28.)
Szoboszlai Pap Sándor, a debreceni kir. ítélőtábla ny. tanácselnöke. (Magyarság, 1931. jún. 9.)
özv. Kálmánchey Móricné szül. hetei és berceli Bakhó Erzsébet Debrecenben elhunyt. [Temetés utáni hír.] (Pesti Hírlap, 1935. máj. 18.)
Elhunyt Szoboszlai Pap Sándorné Tüdős Erzsébet a debreceni ítélőtábla tanácselnökének özvegye. (Budapesti Hírlap, 1936. okt. 29.)
Tüdős Klára és Zsindely Ferenc államtitkár házassága. (Az Est–Esti Kurir–Friss Újság, 1938. júl. 12.)
Elhunyt Tüdős Klára. (Népszabadság, 1980. ápr. 19.)
Halottaink: dr. Zsindely Ferencné Tüdős Klára. (Reformátusok Lapja, 1980. máj. 4.)
Elhunyt Tüdős Béla gépészmérnök. (Magyar Nemzet, 1984. jan. 18.)
Kálmánchey Endre: „Van nekem egy nagy titkom: szeretem az embereket.” Kilencven éve született Zsindelyné Tüdős Klára. (Reformátusok Lapja, 1985. jún. 30.).

Irod.: egyéb források, műveiről, megemlékezések: Beszélgetés Zs. T. K.-val. A beszélgetést vezette Falvayné Molnár Zsóka, 1976 okt.-ében. (Táncművészeti Dokumentumok, 1977)
Bottyán János: Isten markában. [Zs. T. K. könyvéről.] (Confessio, 1979. 4.)
Sárközi Zoltán: T. K. emlékére. (Magyar Nemzet, 1980. szept. 24.)
Dizseri Eszter: Aki sokakat fogadott be. Megemlékezés Zs. T. K. gyermek- és zsidómentő missziójáról halálának 10. évfordulója alkalmából. (Confessio, 1990. 4.)
L. Réti Anna: Kegyelmes asszonyból házfelügyelő. Az ezerarcú jelenség: T. K. (Kurír esti kiadás, 1990. aug. 3.)
Tüskés Tibor: Egy lelkigondozó praxisából. Zs. T. K. Isten markában c. munkájáról. (Confessio, 1992. 2.)
Benczur Zsuzsanna: A nagyasszony. Emlékezés Zs. T. K.-ra. (Új Magyarország, 1994. júl. 28.)
Antal Zsuzsa: Száz éve született. Amiért érdemes élni. Zs. T. K.-ra emlékezünk. (Reformátusok Lapja, 1995. aug. 6.)
Dizseri Eszter: Zs. T. K. (Somogy [folyóirat], 1995. 2.)
Dizseri Eszter: T. K., a tehetséggondozó. (Tehetség [folyóirat], 1995. 2.)
Gaál Botondné Czeglédy Mária: Emléktábla-avatás Zs. T. K. szülőházán Debrecenben. (Református Tiszántúl, 1995. 3.)
M. G. P.: Párta, csepesz, orton. [Zs. T. K.-ról.] (Népszabadság, 1995. júl. 19.)
Selejt klottból császári pompa. Zsindelyné T. K. emlékrajza a húszas évek Operaházáról és a Háry-ősbemutatóról. Közreadja Illés Jenő. (Népszabadság, 1999. márc. 20.)
Benczúr Zsuzsanna: A református hívő asszony. Zs. T. K. (Confessio, 2001. 2.)
Borus Judit: A modern ruha magyar megteremtője. (Rubicon, 2011. 12.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Zsindelyné Tüdős Klára. Életrajz dokumentumokban. 1895–1980. Vál., szerk. Dizseri Eszter. (A Magyarországi Református Egyház kiadványa. Bp., 1994)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. 1932–1962. (Bp., 1996)
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. (Bp., 2008)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009)
Dénes András: Magyar női futball. A bajnokságok. (Bp., 2019)
Bódis Kriszta: Istenhegy. I–III. köt. [Zsindelyné Tüdős Klára életrajzi regénye.] (Bp., 2022–2024).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF23-NG9 (Könyves Tóth Eszter keresztelési anyakönyve, 1814)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFRP-N5C (Kálmánchey Ferenc keresztelési anyakönyve, 1818)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-Z3Y6 (Meskó Terézia keresztelési anyakönyve, 1819)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSVH-LNVL ([legid.] Tüdős János és Gyulai Klára házassági anyakönyve, 1820)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2Q-VZS (Tüdős Klára keresztelési anyakönyve, 1822)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2W-XVS (Tüdős József keresztelési anyakönyve, 1826)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2Q-7VQ ([id.] Tüdős János keresztelési anyakönyve, 1824)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2Q-1J7 (Tüdős Zsuzsanna keresztelési anyakönyve, 1828)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF27-FX3 (Tüdős Julianna keresztelési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2W-3ML (Kardos Erzsébet keresztelési anyakönyve, 1833)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF27-BFL (Tüdős Antal keresztelési anyakönyve, 1833)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFR5-49J (Kálmánchey Mór keresztelési anyakönyve, 1846)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS54-WSWJ-8 ([id.] Tüdős János és Kardos Erzsébet házassági anyakönyve, 1855)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YB-88K (Tüdős Kálmán születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YB-PBZ ([ifj.] Tüdős János születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6Y1-W7Q (Tüdős Béla születési anyakönyve, 1865)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6Y1-R4L (Tüdős László születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BM-XF1 (Tüdős Erzsébet születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BM-2WT (Kálmánchey Irén születési anyakönyve, 1872)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570262 ([legid.] Tüdős Jánosné Gyulai Klára gyászjelentése, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6B3-QPG (Tüdős Endre születési anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFP6-R1H (Zsindely Ferenc születési anyakönyve, 1891)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2C-89Y (Tüdős Katalin születési anyakönyve, 1892)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSVC-SS44-H ([ifj.] Tüdős János és Kálmánchey Irén házassági anyakönyve, 1894)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570263 ([id.] Tüdős Jánosné Kardos Erzsébet gyászjelentése, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2C-DFB (Tüdős Klára születési anyakönyve, 1895)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570258 ([id.] Tüdős János gyászjelentése, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9L-JPRZ ([id.] Tüdős János halotti anyakönyve, 1897)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/126671 (Kálmánchey Ferenczné Meskó Terézia gyászjelentése, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9L-WB5H (Kálmánchey Ferenczné Meskó Terézia halotti anyakönyve, 1898)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570266 (Tüdős József gyászjelentése, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-W67M (Tüdős József halotti anyakönyve, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570273 (Tüdős Klára gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-SBN9 (Tüdős Klára halotti anyakönyve, 1900)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570274 (dr. Tüdős László gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTFW-G2K?i=608 (dr. Tüdős László halotti anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-34T6 (Tüdős Antal és Vérfy Vilma házassági anyakönyve, 1901)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/126674 (Kálmánchey Mór gyászjelentése, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBC-13FR (Kálmánchey Mór halotti anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBC-VDMG (Tüdős Ilona és dr. Kovács József házassági anyakönyve, 1911)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570245 (Tüdős Antal gyászjelentése, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-CHVS (Tüdős Antal halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZLD-L8XM ([ifj.] Tüdős János halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:CC2Y-CGN2 (dr. Kovács József halotti anyakönyve, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-B9NZ (Tüdős Klára és Szunyogh Rudolf házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1T-KTWH (Szunyogh Judit születési anyakönyve, 1921)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570271 és https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/570270 (Tüdős Kálmán gyászjelentése, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-TMRK (Tüdős Kálmán halotti anyakönyve, 1928)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/455323 (Szoboszlai Pap Sándor gyászjelentése, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-NVBG (Tüdős Béla halotti anyakönyve, 1943 [1944])

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W8WY-1N2M (Zsindely Ferenc halotti anyakönyve, [Budapesten hunyt el, Balatonlellén élt], 1963)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-1T9V (dr. Kovács Józsefné Tüdős Ilona halotti anyakönyve, 1974)

 

https://nagyiduma.blog.hu/2013/10/22/zsindelyne_tudos_klara_a_tukor (Zsindelyné Tüdős Klára – A Tükör, 2013)

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/zsindelyne-tudos-klara (Zsindelyné Tüdős Klára életrajza a hangosfilm.hu-n, 2018)

https://embermentok.eletmenete.hu/zsindelyn%C3%A9-t%C3%BCd%C5%91s-kl%C3%A1ra-0 (Zsindelyné Tüdős Klára életrajza a az embermentők honlapon, 2019)

https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/tudos-klara-elete-filmvaszonra-kivankozik/ (Balogh Zita Teodóra: „Tüdős Klára élete filmvászonra kívánkozik…, 2022)

https://www.hegylakomagazin.hu/hegyvideki-tortenetek/1917-egy-hos-az-istenhegyrol-%E2%80%93-az-eleteket-mento-tudos-klara (Hegyvidéki történetek. Egy hős az Istenhegyről. Az életeket mentő Tüdős Klára, 2023)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője