Tüdős Klára
Tüdős Klára

2021. május 11. Kedd

Tüdős Klára

iparművész, filmrendező, díszlettervező

Névváltozatok

Zsindely Ferencné; Szunyogh Rudolfné 

Születési adatok

1895. július 20.

Debrecen

Halálozási adatok

1980. április 16.

Budapest


Család

Apai nagyapja: Tüdős János magyar–latin szakos középiskolai tanár, a Debreceni Református Kollégium igazgatója. Emlékét Móricz Zsigmond is megörökítette a Légy jó mindhalálig c. regényében. Anyai nagyapja: Kálmánchey Móric jogász, debreceni ügyvéd, majd mezőrendőr-kapitány. Sz: Tüdős János jogász, a Debreceni Első Takarékpénztár jogtanácsosa, Kálmánchey Irén. F: 1. 1919–1928: Szunyogh Rudolf földbirtokos. Leánya: Marosszéky Emilné Szunyogh Judit. Elvált. 2. 1938–1963: Zsindely Ferenc politikus, miniszter. 

Iskola

A debreceni Dóczy Gedeon református felsőbb leányiskolában éretts. (1913), majd külföldi magánintézetekben tanult tovább (Angliában és Svájcban, 1913–1914); Debrecenben, Bosznay István tanítványa (1914–1915), majd az Iparművészeti Iskolában Mihalitz Gyula növendéke (a Debreceni Első Takarékpénztár ösztöndíjasaként, textil, majd grafika szakon, 1915–1916). A budapesti tudományegyetem néprajz szakán Györffy István tanítványa és munkatársa. 

Életút

A Magyar Kir. Operaház női jelmeztárának és szabászműhelyének vezetője (1925–1937), a Pántlika Szalon tulajdonosa (1937–1944). 

 

A nagylóci Kéziszövő Telep (1939), majd a Györffy Kollégium egyik alapító tagja (1943), az Országos Református Nőszövetség elnöke (1946–1949). 

Táncosnőnek készült, de neves tervező, kiváló iparművész vált belőle. Belvárosi divatszalonjában, az 1930-as években divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Nagy sikert aratott Kodály Zoltán Háry Jánosának jelmezeivel. Balettszövegkönyvet, színművet is írt (Gyöngy-kaláris; Nílusi legenda), saját forgatókönyve alapján filmet rendezett (Fény és árnyék, 1943). Zsindely Ferenccel együtt sokat tett az erdélyi kultúráért, erdélyi kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban (1938).

 

1944-től zsidó menekültek százait mentette sváb-hegyi villájukban, együttműködve a svéd misszióval. Darányi Kálmán volt miniszterelnök házában anya- és csecsemőotthont rendezett be a Bethesda Kórház ápolónőivel, diakonisszáival együtt. Kitelepítették (1951–1962); férjével Balatonlellén élt, egy nyaraló házmestere volt. Alkotásait az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a debreceni Déri Múzeum őrzi. 

Elismerés

A milánói Iparművészeti Triennále aranyérme (1940). 

Szerkesztés

A Magyar Asszony c. lap alapító szerkesztője. 

Főbb művei

F. m.: írásai: Élet és iskola. (Debrecen, 1935)
Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat. T. K. szövegével és tervei alapján, Szabó Gabriella rajzaival. (Bp., 1938)
A falu protestáns értelmisége a magyar népi kultúra szolgálatában. (Bp., 1939)
Cserge, szőttes, varrottas. (Ignácz Rózsa: Erdély lelke. Bp., 1940)
Az Országos Református Nőszövetség 1944. évi Csendes Nagygyűlése. Szerk., az előszót írta és az elnöki beszámolót elmondta T. F. (Bp., 1944)
Isten markában. Visszaemlékezések, publicisztikai írások. Sajtó alá rend. M. Kovács Piroska. (Bp., 1975
2. kiad. 1976
3. kiad. 1977
4. kiad. 1978
5. bőv. kiad. 1980
6. kiad. 1982
7. kiad. 1986)
Arcképek. Bereczky Albert, Pilder Mária és Zsindely Ferenc portréja. Ill. Nagy Zoltán. (A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1978)
Csizma az asztalon. Visszaemlékezések. (Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadványai. 10. Bern, 1978
2. kiad. Bp., 1998
Életutak. 3. kiad. 2003)
Isten markában – merni élni! Sajtó alá rend. Dizseri Eszter. (8. átd. kiad. Bp., 1991
9. kiad. 1998
10. átd. kiad. 2003
11. kiad. 2005
12. kiad. 2008
13. kiad. 2011 és utánnyomások: 2014–2016)

 

ford.: Jerome K. Jerome: Valaki járt itt. (bem.: Nemzeti Színház, 1935. ápr. 5.). 

F. m.: filmje: Fény és árnyék. (saját forgatókönyv alapján, bem.: 1943. dec. 22.)
színházi rendezése: Hauptmann, Gerhart: Henschel fuvaros. (bem.: Magyar Színház, 1943. ápr. 5.)
jelmeztervei a Magyar Állami Operaházban: Kodály Zoltán: Háry János. (bem.: 1926. okt. 16.)
Liszt Ferenc: Magyar ábrándok. (bem.: 1933. dec. 6.)
a Magyar Színházban: Heltai Jenő: A néma levente. (bem.: 1936. márc. 20.)
Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka. (bem.: 1939. ápr. 26.).

 

 

F. m.: balettszövegkönyvei a Magyar Állami Operaházban: Liszt Ferenc: Pesti karnevál. Misztériumjáték. (bem.: 1930. dec. 6.
Bayreuth, Fesztivál: 1936. okt. 19.
Firenze, Maggio Musicale, 1938. máj. 7., Milánó, Teatro della Scala, 1940)
Ádám Jenő: Magyar karácsony. (bem.: 1931. dec. 6.)
Takács Jenő: Nílusi legenda. (bem.: 1940. máj. 24.)
a Nemzeti Színház Kamaraszínházi Kamaraszínházában: Gyöngykaláris. Színjáték. Losonczy Dezsővel és Nádor Mihállyal. (bem.: 1932. jan. 23.). 

Irodalom

Irod.: Tüskés Tibor: Egy lelkigondozó praxisából. Zsindelyné T. K. Zsindelyné Isten markában c. munkájáról. (Confessio, 1992)
T. K. Életrajz dokumentumokban. 1895–1980. Vál., szerk. Dizseri Eszter. (A Magyarországi Református Egyház kiadványa. Bp., 1994)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Dizseri Eszter: T. K., a tehetséggondozó. (Tehetség [folyóirat], 1995)
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
Selejt klottból császári pompa. Zsindelyné T. K. emlékrajza a húszas évek Operaházáról és a Háry-ősbemutatóról. Közreadja Illés Jenő. (Népszabadság, 1999. 66.)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Benczúr Zsuzsanna: A református hívő asszony. (Confessio, 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. (Bp., 2008)
Borus Judit: A modern ruha magyar megteremtője. (Rubicon, 2011). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017