Turán Pál
Turán Pál

2020. október 21. Szerda

Turán Pál

matematikus

Születési adatok

1910. augusztus 18.

Budapest

Halálozási adatok

1976. szeptember 27.

Budapest


Család

Felesége T. Sós Vera (1930) matematikus.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1953. máj. 30.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetemen mennyiségtan-természettan szakos tanári okl. (1933), bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), az analízis és annak alkalmazása a számelméletben tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946), az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1953. máj. 30.). - Diplomája megszerzése után munkanélküli, ill. alkalmai munkákból, főleg korrepetálásból élt (1933-1937), az Orsz. Rabbiképző Int. gimn.-ának óraadó tanára (1937-1942), r. tanára (1942-1944); közben munkaszolgálatos (1940, 1942-1944). A Szegedi Tudományegyetem előadó tanára (1945), ismét az Orsz. Rabbiképző Int. gimn.-ának r. tanára (1945-1947). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK magántanára (1946-1948), az Algebra és Számelméleti Tanszék ny. r. tanára (1948-1952), egy. tanára (1952-1975) és a tanszék vezetője (1949-1975). N. Bohr meghívására a Koppenhágai Egyetem Matematikai Int. vendégtanára (1947), a princetoni Institute for Advanced Study vendégtanára (1948), a Stanford University (1963), a Columbia University (1964, 1965), az Edmonton University (1968), az Ann Arbor-i Michigan University (1971), a Montréali Egyetem (1972) és az Amszterdami Egyetem vendégprofesszora (1973).Analitikus számelmélettel fogl. Legjelentősebb felfedezése az ún. hatványösszeg-módszer megalkotása, amelyet ma is világszerte, mint Turán-féle módszert ismernek. Felfedezésével hatékony és teljesen új utat talált a prímszámelmélet nagy és addig megoldatlan problémáihoz, ill. számos tételt bizonyított, amelyek más, addig ismert módszerrel meg sem voltak közelíthetőek. Nemzetközileg is kiemelkedően új eredményeket ért el az ún. kvázianalitikus függvények, a trigonometrikus és majdnem-periodikus polinomok értékkészlet-eloszlásának vizsgálata terén. Tőle származik a funkcionális algebra (algebrai egyenletek analitikus elmélete) kutatási irányzat elindítása és a gráfelméleti szélőérték fogalma. Gráftétele indította el az extremális gráfelméletet. Nevéhez fűződik továbbá az összehasonlító prímszámelmélet kiépítése, ill. jelentős szerepet játszott a valószínűségi számelmélet megszületésében.

Főbb művei

F. m.: On Interpolation Annals of Mathematics(é.n.)
Egy gráfelméleti szélsõérték-feladatról Matematikai-Fizikai Lapok(1941)
On Some Approximative Dirichlet Polynomials in the Theory of the Zeta-Function of Riemann (1948)

Irodalom

Irod.: Rényi Alfréd:T. P. matematikai munkássága. Matematikai Lapok 1960
Alexits György:T. P. Magyar Tudomány 1977
Császár Ákos:T. P. Évfordulóink a műszaki és a természettudományokban h.n.,1985

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013