Turóczi-Trostler József
Turóczi-Trostler József

2022. augusztus 16. Kedd

Turóczi-Trostler József

irodalomtörténész

Születési adatok

1888. október 1.

Moskóc, Túróc vármegye

Halálozási adatok

1962. április 6.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1947. jún. 6.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen m.-német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1911); közben a berlini egyetemen is tanult (1909, 1910), ill. tanulmányai befejezése után uo. áll. ösztöndíjas (1912-1913). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1947. jún. 6.). - A temesvári áll. főreálisk. r. tanára (1913-1918), az őszirózsás forr. után a Vallás- és Közoktatási Min. előadója (1918. okt.-1919. márc.), a Tanácsköztársaság idején a bp.-i tudományegyetemen a világirodalom ny. r. tanára (1919. márc.-aug.), a proletárdiktatúra bukása után megfosztották állásásától (1919. aug.). A Bp.-i Izr. Leánygimn. r. tanára (1920-1944) és a gimn. igh.-e (1939-1944). A II. vh. után a Bp.-i Középisk. Tanárképző Int. r. tanára (1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n az összehasonlító irodalomtörténet ny. r. és a német irodalomtörténet h. tanára (1945-1949), a Német Nyelv és Irodalomtörténeti Tanszék ny. r. tanára (1948-1952), egy. tanára (1952-1962) és a tanszék vezetője (1949-1962); közben a BTK dékánja (1957-1958). - Az Ideiglenes Ngy. képviselője (Szabad Szakszervezetek, 1945). A bp.-i törvényhatósági biz. (1945-1948), Bp. főv. képviseleti biz.-a tagja (1950).Középkori és kora újkori egyetemes és világirodalommal, német nyelvű irodalommal, elsősorban m. és német összehasonlító irodalommal, m.-német irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatokkal, J. W. Goethe munkásságával és mo.-i recepciójával fogl. Sokat tett Petőfi költői világhírének emeléséért; az első modern német nyelvű Petőfi-antológia szerkesztője. Műfordítóként (Turóczi József néven) elsősorban klasszikus német irodalmat, H. Heine, J. W. Goethe, G. Hauptmann és Th. Mann műveit tolmácsolta.

Főbb művei

F. m.: E. T. A. Hoffmann meséi. Budapest,1911
Goethe Wilhelm Meisterének õsalakja. Budapest,1912
Vajda Péter és a német romanticizmus. Budapest,1913
Dózsa György a XVII. század német irodalmában. Budapest,1913
Neuere Forschungen zur Geschichteder deutsch-ungarischen literarischen Beziehungen. Leipzig,1914
Magyar elemek a XVII. század német irodalmában. Budapest,
A Bánk bán német tárgytörténetéhez. Budapest,1917
Egy fejezet a magyar irodalomtörténetkutatás történetébõl. Budapest,1920
Az országokban való sok romlásoknak okairól. Budapest,1930
A magyar szellemi élet forrásai a XVI. és a XVII. században. Budapest,1933
A magyar nyelv felfedezése. Budapest,1933
A magyar szellem európaizálódásának elsõ formái. Budapest,1934
A magyar irodalom európaizálódása. Budapest,1946
Realizmus és irodalomtörténet. Budapest,1946
Petõfi és a magyar népköltészet belép a világirodalomba. Irodalomtörténet h.n.,1952
Petõfi a világirodalomban. Budapest,1955
Lenau. Budapest,1955
Magyar irodalom- világirodalom. Budapest,1961

Irodalom

Irod.: Ortutay Gyula:T.-T. J. Filológiai Közlöny 1958
Bóka László:T.-T. J., az inspirátor. Irodalomtörténet 1959
Bán Imre:T.-T. J. Irodalomtörténeti Közlemények 1962
Tolnai Gábor:T.-T. J. Magyar Tudomány 1962
Varga József:T.-T. J. Kortárs 1962
Oltványi Ambrus:T.-T. J. Filológiai Közlöny 1962
Berczik Árpád:T.-T. J., a Goethe-kutató. Filológiai Közlöny 1982
Gyõri Judit:”A magam számára is kötelezõnek tartottam a magyar és az európai távlat összehangolásának igényét.” T.-T. J. születésének 100. évfordulójára. Filológiai Közlöny 1988
Varga József:T.-T. J. emlékezete. Nagyvilág 1988
Tarnai Andor:T.-T. J. emlékezete. Irodalomtörténet h.n.,1989

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője