Iskola

Az MTA tagja (l.: 1909. ápr. 29.).

Életút

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akad.-n tanult (1887-1890), erdész okl. (1892), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1899); közben áll. ösztöndíjjal a müncheni és a berlini egyetemen tanult (1896-1897), majd hosszabb Ny-európai tanulmányutat tett (1901). A növényhisztológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1903), az MTA tagja (l.: 1909. ápr. 29.). - A zsarnóczai, majd a besztercebányai erdőhiv. gyakornoka (1890-1894), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akad. Erdőrendezéstani Tanszék tanársegéde (1890-1894), a selmecbányai Erdészeti Kísérleti Állomás kísérletügyi adjunktusa (1898-1904). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akad. a növénytan mb. előadó tanára (1904-1914), egyúttal a József Műegyetemen a növényhisztológia magántanára (1903-1914) és a Növénytani Tanszék egy. adjunktusa (1904-1914). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a növényhisztológia magántanára (1905-1912), a növényrendszertan mb. előadó tanára (1912-1914), a növényrendszertan és növényföldrajz ny. rk. (1914-1918), ny. r. tanára és a Növényrendszertani és Növényföldrajzi Int. és Növénykert ig.-ja (1918-1940).Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban fás növények szövettanával, mikológiával és növénypatológiával fogl., később érdeklődése a növényrendszertan, a növényföldrajz és az ősnövénytan felé fordult. Elsőként írta le a bátorligeti ősláp növényzetét. Új - később többek által megcáfolt - eredeti elméletet dolgozott ki Mo. növényzetének keletkezésére, új növényföldrajzi fejlődéstörténeti megállapításokat tett. Gyógynövénytermesztéssel (pl.: gyapjas és piros gyűszűvirág) is fogl. Emlékét őrzi a tari (Nógrád m.) ~ Arborétum.