Ürögdi György
Ürögdi György

2020. október 24. Szombat

Ürögdi György

történész, muzeológus, közgazdász

Névváltozatok

Moskovits György

Születési adatok

1904. július 8.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1987. január 14.

Budapest

Temetési adatok

1987. január 23.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Nagyapja: Lóránt Lipót (1845–1922) orvos, a török hadsereg katonaorvosa, majd Baranya vármegye főorvosa. Sz: Lóránt Anna. Testvére: Moskovits István (†1987), 1930-tól Rómában élt az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO, ill. jogelődje) római igazgatója. F: 1938-tól Lambrecht Erzsébet (1915–) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa. Egy fiuk született.

Iskola

A premontrei rend nagyváradi főgimnáziumában éretts. (1922), a freiburgi, a müncheni, a berni egyetemen tanult (1922–1926), Bernben közgazdaság-tudományi doktori okl. (1926), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1938), a történelemtudományok kandidátusa (1966).

Életút

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagyváradi (1926–1928), majd pécsi fiókjának munkatársa (1928–1942), budapesti cégjegyzője (1942–1948). A Miniszterelnökségen létesített Országos Könyvhivatal osztályvezetője (1948–1949), a Népművelési Minisztérium csoportvezetője (1949–1953), a Képzőművészeti Főiskola gazdasági igazgatója (1953–1958). A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) muzeológusa, a Rómaikori Csoport vezetője és az Aquincumi Múzeum igazgatója (1958–1965), a BTM nyugdíjas könyvtárosa (1965–1979). Ókori római kori gazdaság-, politika- és művelődéstörténettel, elsősorban a császárkori Róma pénz- és bankügyleteivel foglalkozott. Számos népszerű tudományos ismeretterjesztő mű szerzője és szerkesztője. Népszerű életrajzot írt Nero római császárról, Kleopátra királynőről; több nyelvre lefordított művelődéstörténeti útikönyvét, ill. városkalauzát többször átdolgozva újra kiadta. Műfordítóként ókori klasszikus latin irodalmat tolmácsolt, lefordította Iulius Caesar írásait a polgárháborúról, ill. a gall háborúról. A Magyar Ókortudományi Társaság választmányi tagja (1963-tól).

Főbb művei

F. m.: Die Handelsbeziehungen zwischen der Schweiz und Rumänien mit besonderer Berücksictihung der rumänischen Wirtschaftsverhältnisse. Egy. doktori értek. (Bern, 1926)
Lucius Cornelius Sulla. Egy. doktori értek. (Pécs, 1938)
Lakásviszonyok a régi Rómában. – Közellátás a régi Rómában. – Cicero humora. (Új Idők, 1947)
Bankpolitika a múltban és a jelenben. (Huszadik Század, 1948)
Morus Tamás és az Utópia. (Huszadik Század, 1949)
A római bankok történetéhez. (Antik Tanulmányok, 1959)
A fiscus Caesaris alapításához. (Antik Tanulmányok, 1960)
Marcus Antonius és az Ops templomában őrzött közpénzek. (Antik Tanulmányok, 1962)
Aquincum. Vezető az aquincumi rommezőn és múzeumban. Nagy Tiborral. (Emlékek Budapest múltjából. A Budapesti Történeti Múzeum kiadványa. Bp., 1963
2. kiad. 1966)
A régi Róma. 26 táblával és 3 térképpel. (Bp., 1963
2. kiad. 1967
németül: Reise in das alte Rom. 1966
2. német kiad. 1969
3. német kiad. 1973
4. német kiad. 1978
cseh nyelven: Praha, 1968
szlovákul: Bratislava, 1971)
A banküzlet nyomai Aquincumban. (Budapest Régiségei, 1964)
Augustus gazdaságpolitikájának főbb irányvonalai. Kand. értek. (Bp., 1965)
A publicanusok. (Antik Tanulmányok, 1968)
Róma kenyere, Róma aranya. Monográfia. 17 táblával, 2 térképpel. (Bp., 1969)
Róma. Ill. Biczó Tamás. (Panoráma külföldi városkalauzok. Bp., 1969
2. bőv. kiad. 1975
3. jav. kiad. 1980
4. jav. kiad. 1983
5. jav. kiad. 1991)
Kleopátra. Monográfia. 18 táblával. (Bp., 1972
2. kiad. 1983)
Kard és törvény. Marius és Sulla kora. Monográfia. 14 táblával. (Bp., 1974)
Zeichen hellenistischer Einflüsse auf die augusteische Wirtschaftspolitik. (Oikumene, 1976)
Nero. Monográfia. 20 táblával. (Bp., 1977
új kiad.: 2003)
Ki volt Barta István? (Kortárs, 1978)
Morus Szent Tamás. (Vigilia, 1978)
Hogyan utaztak a régi rómaiak? (Utazások a múltban és a jelenben. Bp., 1979)
Szentföldi zarándoklat az ókorban. (Vigilia, 1979)
A régi rómaiak turistáskodása. (História, 1981)
Nero. Az olimpiai bajnok császár. Szerk., az utószót írta Adamik Béla. (Ókortudományok, ókori művészetek. 2. Bp., 2003)
Kleopátra. Antonius és Caesar csábítója. Szerk., az utószót írta Adamik Béla. Kertész István Hellenizmus c. tanulmányával. (Ókortudományok, ókori művészetek. 3. Bp., 2005)
ford.: Caesar, Gaius Iulius: A polgárháború. Ford., az utószót írta. (Bp., 1966
új kiad.: Szeged, 2003)
Iulius Caesar feljegyzései a gall háborúról. – Iulius Caesar feljegyzései a polgárháborúról. Ford. Szepessy Tiborral. Az utószót írta Tegyey Imre. (Bibliotheca Classica. Bp., 1974)
Caesar, Gaius Iulius: A polgárháború. Ford., az utószót írta. (Szeged, 2003).

Irodalom

Irod.: Révész Mária, B.: Ü. Gy.: A régi Róma. (Antik Tanulmányok, 1965)
Soós István: Ü. Gy.: Nero. (Filológiai Közlöny, 1978)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1987. jan. 21.–Népszabadság, 1987. jan. 22.)
Kőszegi Frigyes: Ü. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013