Vályi Gyula
Vályi Gyula

2020. október 24. Szombat

Vályi Gyula

matematikus

Születési adatok

1855. január 25.

Marosvásárhely, Marosszék

Halálozási adatok

1913. október 13.

Kolozsvár


Család

Régi erdélyi nemesi családból származott. Sz: Vályi Károly Marosvásárhely törvényszéki bírája, Dósa Ráchel, a marosvásárhelyi Református Kollégium első jogi professzorának, Dósa Gergelynek a leánya. Testvére: Vályi Gábor (1844–1926) jogász, statisztikus.

Iskola

A marosvásárhelyi református kollégiumban éretts. (1873), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1877), bölcsészdoktori okl. (1880), a mennyiségtani természettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1881); közben állami ösztöndíjjal a berlini tudományegyetemen tanult (1877–1879). Az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a mennyiségtani természettan magántanára (1881–1884), ny. rk. (1884–1887), az elemi matematika ny. r. tanára (1887–1911). Analízissel, geometriai és számelméleti kutatásokkal, ún. projektív geometriával foglalkozott, elsősorban a háromszögek és tetraéderek vizsgálatában ért el jelentősebb eredményeket. Nagy érdemeket szerzett Bolyai János munkásságának megismertetésében. Végrendeletében 10 000 koronát adott az MTA-nak.

Főbb művei

F. m.: A másodrendű partialis differentialis egyenletek elméletéhez. Egy. doktori értek. (Kolozsvár, 1880)
Többszörösen perspektív tetraéderek. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1886)
A négyzetes alakok tanához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887)
A harmadrendű görbék elméletéhez. – A másodrendű felületek osztályozása. Részben akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1891. okt. 19.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1890)
A negyedrendű és elsőfajú térbeli görbékről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892)
Többszörösen lineáris tetraéderek a negyedrendű és elsőfajú térbeli görbén. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1893)
Polárreciprok tetraéderekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
Többszörös involúció. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894–1896)
Többszörös poláris reciprocitás a síkban. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
A talpponti háromszögekről. (Bp., 1901)
Über die Fusspunktdreiecke. (Monatshefte für Mathematik und Physik, 1903)
A másodrendű partialis differentialis egyenletek elméletéhez. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1906).

Irodalom

Irod.: Réthy Mór: V. Gy. l. tag emlékezete. (Bp., 1915)
Oblath Richárd: V. Gy. (Matematikai Lapok, 1956)
Weszely Tibor: 125 évvel ezelőtt született V. Gy. (Matematikai Lapok, 1981)
Weszely Tibor: V. Gy. élete és munkássága. (Bukarest, 1983)
Weszely Tibor: V. Gy. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1987)
Dóra Lászlóné–Rosta István: Tudományos technika Erdélyben a XIX. század végén. (A technika tanítása, 1988)
Weszely Tibor: 150 éve született V. Gy. (Természet Világa, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013