Varga Jenő [Jevgenyij]
Varga Jenő [Jevgenyij]

2020. október 28. Szerda

Varga Jenő [Jevgenyij]

közgazdász, gazdaságpolitikus

Névváltozatok

Weiss

Születési adatok

1879. november 6.

Nagytétény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1964. október 8.

Moszkva, Szovjtunió


Család

Apja tanító volt. Leánya: Varga Edit (1917–2006) Állami Díjas vegyészmérnök, a Kőbányai Gyógyszerárugyár ig.-ja.

Iskola

Pék segédlevelet szerzett, keresk. akad.-t végzett. A bp.-i tudományegyetemen (1902–1906, 1907–1909), a berlini és a párizsi egyetemen tanult (1906-1907), Bp.-en filozófiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1909). Az MTA tagja (t.: 1955. máj. 28.).

Életút

Bp.-en péksegéd (1902-ig), majd tanulmányai befejezése után reálisk. tanár (1909–1912), a bp.-i Vas u.-i keresk. isk. r. tanára (1912–1918). Az MSZDP tagja (1906-tól), a Népszava közgazdasági rovatvezetője (1907–1918), egyúttal az Orsz. Közélelmezési Hiv. munkatársa (1917–1918); az őszirózsás forradalom után a Károlyi-kormány ny. r. tanárrá nevezte ki (a bp.-i tudományegyetemen: 1918. okt.). Az MSZDP balszárnyának egyik vezetője (1918-tól), a Tanácsköztársaság idején pénzügyi népbiztosként (1919. márc. 21.–1919. ápr. 3.), a szociális termelés egyik népbiztosaként (1919. ápr. 3.–jún. 24.), majd a Népgazdasági Tanács elnökségének tagjaként, ill. a Tanács I. (Ált. Gazdasági) Főoszt. vezetőjeként (népbiztosi rangban, 1919. jún. 24.–1919. aug. 1.), a gazdaságpolitika egyik irányítója. – A proletárdiktatúra bukása után emigrált, Bécsben, Berlinben, majd a SZU-ban élt (1919. aug.–1920). A SZU-ban a Komintern munkatársa, közgazdász szakértője (1920–1947) és a Komintern VB póttagja (1928-tól). A SZU Tud. Akad. moszkvai Világgazdasági és Világpolitikai Int. alapító vezetője (1927–1947). – Tud. pályafutásának kezdetén a m. gazdasági és politikai helyzet elemzésével, pénzelméleti kérdésekkel fogl.; írásai igen nagy feltűnést keltettek. A kartellek és a világpiaci áralakulás összefüggéseit vizsgálta, elsők között mutatta ki a mo.-i kartellek személyi összefonódásait. Mo.-ról való távozása után elemző munkát írt a Tanácsköztársaság gazdasági tapasztalatairól, ill. elsősorban a tőkés világgazdasági rendszert kutatta. Nevéhez fűződik a SZU Tud. Akad. Világgazdasági és Világpolitikai Intézetének megszervezése, amely irányítása alatt a világpolitikai összefüggéseket kutató intézetek közül az egyik legjelentősebbé vált (elemzéseit a nemzetközi gazdasági életben rendszeresen figyelembe vették). A II. vh. után szakértőként részt vett a mo.-i gazdasági stabilizációban, meghatározó szerepet játszott a forint megteremtésében (1946). Közgazdasági munkásságának m. vonatkozású része a mo.-i tőkés fejlődés sajátosságait mutatta be, vizsgálta az állam szerepét a modern kapitalizmusban és bekapcsolódott a konjunktúrakutatásba is. Számos gazdaságtörténeti művet is írt. Álnevei: Balog István, Schuster Eugen. – Róla nevezték el a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskolát és Szakiskolát (1964-től, 1021 Vörösmarty u. 20.). Emléktábláját Budafokon helyezték el (a rendszerváltás idején eltávolították), ill. az ő nevét viselte Budafokon a Városháza előtti Varga Jenő-tér (ma: Városház tér). – Az Archimedes Szabadkőműves Páholy tagja (1911). – A SZU Tud. Akad. (r.: 1939), az NDK Tud. Akad. tagja (külső: 1962). A Mo.-i Pszichoanalitikai Egyesület tagja (1918–1919). – Lenin-rend (1959), Lenin-díj (1963).

Főbb művei

F. m.: A magyar kartellek. (Bp., 1912
2. kiad. 1956)
Az ipartelepülés és Magyarország iparosodásának problémái. (Bp., 1912)
A világháború gazdasági következményei. (Bp., 1915)
Olaszország. (Bp., 1915)
Az imperializmus gazdasági bírálata. (Bp., 1916)
A pénz uralma a békében, bukása a háborúban. (Bp., 1918)
Földosztás és földreform Magyarországon. (Bp., 1919)
Die wirtschaftspolitischen Probleme der proletarischen Diktatur. (Wien, 1921)
A világgazdaság mai helyzete. Balog István álnéven Garai Jánossal. (Bp., 1934)
The Great Crisis and Its Political Consequences. (London, 1935)
A földbirtokreform és a közélet demokratizálása. (Bp., 1945)
A tőkés gazdaság a második világháború után. (Bp., 1947)
Az imperializmus gazdaságának és politikájának fő kérdései a második világháború után. (Bp., 1954
2. kiad. 1958)
A magyar kartellek. Honnan származnak a milliók? (Bp., 1956)
A XX. század kapitalizmusa. (Bp., 1962)
A jelenkori kapitalizmus és a gazdasági válságok. V. J. vál. művei. (Bp., 1964)
Tanulmányok a kapitalizmus politikai gazdaságtanának problémáiról. (Bp., 1965)
A proletárdiktatúra gazdaságpolitikája. Vál. írások. 1912–1922. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1976)
Wirtschaft und Wortschaftspolitik. Vierteljahrsberichte. 1922–1939. I–V. (West Berlin, 1977)
A nagy válság. Vál. írások. 1924–1943. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1978)
A tőkés gazdaság a II. világháború után. Vál. írások. 1945–1954. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1981).

Irodalom

Irod.: Friss István: V. J. (Közgazdasági Szemle 1964)
Gönczöl György: V. J. (Magyar Tudomány 1965)
Szabó Éva: V. J. a magyar népi demokrácia gazdasági kérdéseiről. 1945–1948. (Párttörténeti Közlemények, 1967)
Bieber Ilona: Adalékok V. J. hozzájárulásáról az állammonopolista kapitalizmus elméletéhez. (Politikai Főiskola Közleményei, 1975)
Polesszkij, A.: V. J. öröksége. (Társadalmi Szemle, 1975)
Várnai András: V. J. pályakezdése. (A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Bp., 1977)
Gönczöl György: A háború az imperializmus politikai gazdaságtanában. – Szigeti Endre–Solt Katalin: 100 éve született V. J. (Közgazdasági Szemle, 1979)
V. J. műveinek bibliográfiája. Összeáll. Mihalik István, Solt Katalin. (Bp., 1979)
Falusné Szikra Katalin: 100 éve született V. J. (Magyar Tudomány, 1980)
Halm Tamás: Tudományos emlékülés V. J. születése 100. évfordulójának tiszteletére. (Közgazdasági Szemle, 1980)
Mihalik István: V. J., a szovjet gazdaság és a szocializmus politikai gazdaságtanának egyes kérdéseiről az 1920-as–1930-as években. (Gazdaság, 1980)
Solt Katalin: Tudományos emlékülés V. J. születésének 100. évfordulójára. (Párttörténeti Közlemények, 1980)
Solt Katalin: V. J. pénzelméleti munkásságáról. (Pénzügyi Szemle, 1980)
Solt Katalin: A „második reformnemzedék” közgazdasági nézetei. 1890–1918. (Bp., 1990)
Duda, Gerhard: Jenő Varga und die Geschichte des Instituts für Weltwirtschaft und Weltpolitik in Moskau. 1921–1970. (Berlin, 1994)
Tögel, Christfried: V. J., a pszichoanalízis, a Tanácsköztársaság és a sztálinizmus. (Thalassa, 2000)
Magyar közgazdasági klasszikusok. Szerk. Bekker Zsuzsa. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013