Varga Jenő [Jevgenyij]
Varga Jenő [Jevgenyij]

2024. október 3. Csütörtök

Varga Jenő [Jevgenyij]

közgazdász, gazdaságpolitikus

Névváltozatok

Weiss

Születési adatok

1879. november 6.

Nagytétény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1964. október 8.

Moszkva, Szovjtunió


Család

Apja tanító volt. Leánya: Varga Edit (1917–2006) Állami Díjas vegyészmérnök, a Kőbányai Gyógyszerárugyár ig.-ja.

Iskola

Pék segédlevelet szerzett, keresk. akad.-t végzett. A bp.-i tudományegyetemen (1902–1906, 1907–1909), a berlini és a párizsi egyetemen tanult (1906-1907), Bp.-en filozófiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1909). Az MTA tagja (t.: 1955. máj. 28.).

Életút

Bp.-en péksegéd (1902-ig), majd tanulmányai befejezése után reálisk. tanár (1909–1912), a bp.-i Vas u.-i keresk. isk. r. tanára (1912–1918). Az MSZDP tagja (1906-tól), a Népszava közgazdasági rovatvezetője (1907–1918), egyúttal az Orsz. Közélelmezési Hiv. munkatársa (1917–1918); az őszirózsás forradalom után a Károlyi-kormány ny. r. tanárrá nevezte ki (a bp.-i tudományegyetemen: 1918. okt.). Az MSZDP balszárnyának egyik vezetője (1918-tól), a Tanácsköztársaság idején pénzügyi népbiztosként (1919. márc. 21.–1919. ápr. 3.), a szociális termelés egyik népbiztosaként (1919. ápr. 3.–jún. 24.), majd a Népgazdasági Tanács elnökségének tagjaként, ill. a Tanács I. (Ált. Gazdasági) Főoszt. vezetőjeként (népbiztosi rangban, 1919. jún. 24.–1919. aug. 1.), a gazdaságpolitika egyik irányítója. – A proletárdiktatúra bukása után emigrált, Bécsben, Berlinben, majd a SZU-ban élt (1919. aug.–1920). A SZU-ban a Komintern munkatársa, közgazdász szakértője (1920–1947) és a Komintern VB póttagja (1928-tól). A SZU Tud. Akad. moszkvai Világgazdasági és Világpolitikai Int. alapító vezetője (1927–1947). – Tud. pályafutásának kezdetén a m. gazdasági és politikai helyzet elemzésével, pénzelméleti kérdésekkel fogl.; írásai igen nagy feltűnést keltettek. A kartellek és a világpiaci áralakulás összefüggéseit vizsgálta, elsők között mutatta ki a mo.-i kartellek személyi összefonódásait. Mo.-ról való távozása után elemző munkát írt a Tanácsköztársaság gazdasági tapasztalatairól, ill. elsősorban a tőkés világgazdasági rendszert kutatta. Nevéhez fűződik a SZU Tud. Akad. Világgazdasági és Világpolitikai Intézetének megszervezése, amely irányítása alatt a világpolitikai összefüggéseket kutató intézetek közül az egyik legjelentősebbé vált (elemzéseit a nemzetközi gazdasági életben rendszeresen figyelembe vették). A II. vh. után szakértőként részt vett a mo.-i gazdasági stabilizációban, meghatározó szerepet játszott a forint megteremtésében (1946). Közgazdasági munkásságának m. vonatkozású része a mo.-i tőkés fejlődés sajátosságait mutatta be, vizsgálta az állam szerepét a modern kapitalizmusban és bekapcsolódott a konjunktúrakutatásba is. Számos gazdaságtörténeti művet is írt. Álnevei: Balog István, Schuster Eugen. – Róla nevezték el a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskolát és Szakiskolát (1964-től, 1021 Vörösmarty u. 20.). Emléktábláját Budafokon helyezték el (a rendszerváltás idején eltávolították), ill. az ő nevét viselte Budafokon a Városháza előtti Varga Jenő-tér (ma: Városház tér). – Az Archimedes Szabadkőműves Páholy tagja (1911). – A SZU Tud. Akad. (r.: 1939), az NDK Tud. Akad. tagja (külső: 1962). A Mo.-i Pszichoanalitikai Egyesület tagja (1918–1919). – Lenin-rend (1959), Lenin-díj (1963).

Főbb művei

F. m.: A magyar kartellek. (Bp., 1912
2. kiad. 1956)
Az ipartelepülés és Magyarország iparosodásának problémái. (Bp., 1912)
A világháború gazdasági következményei. (Bp., 1915)
Olaszország. (Bp., 1915)
Az imperializmus gazdasági bírálata. (Bp., 1916)
A pénz uralma a békében, bukása a háborúban. (Bp., 1918)
Földosztás és földreform Magyarországon. (Bp., 1919)
Die wirtschaftspolitischen Probleme der proletarischen Diktatur. (Wien, 1921)
A világgazdaság mai helyzete. Balog István álnéven Garai Jánossal. (Bp., 1934)
The Great Crisis and Its Political Consequences. (London, 1935)
A földbirtokreform és a közélet demokratizálása. (Bp., 1945)
A tőkés gazdaság a második világháború után. (Bp., 1947)
Az imperializmus gazdaságának és politikájának fő kérdései a második világháború után. (Bp., 1954
2. kiad. 1958)
A magyar kartellek. Honnan származnak a milliók? (Bp., 1956)
A XX. század kapitalizmusa. (Bp., 1962)
A jelenkori kapitalizmus és a gazdasági válságok. V. J. vál. művei. (Bp., 1964)
Tanulmányok a kapitalizmus politikai gazdaságtanának problémáiról. (Bp., 1965)
A proletárdiktatúra gazdaságpolitikája. Vál. írások. 1912–1922. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1976)
Wirtschaft und Wortschaftspolitik. Vierteljahrsberichte. 1922–1939. I–V. (West Berlin, 1977)
A nagy válság. Vál. írások. 1924–1943. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1978)
A tőkés gazdaság a II. világháború után. Vál. írások. 1945–1954. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1981).

Irodalom

Irod.: Friss István: V. J. (Közgazdasági Szemle 1964)
Gönczöl György: V. J. (Magyar Tudomány 1965)
Szabó Éva: V. J. a magyar népi demokrácia gazdasági kérdéseiről. 1945–1948. (Párttörténeti Közlemények, 1967)
Bieber Ilona: Adalékok V. J. hozzájárulásáról az állammonopolista kapitalizmus elméletéhez. (Politikai Főiskola Közleményei, 1975)
Polesszkij, A.: V. J. öröksége. (Társadalmi Szemle, 1975)
Várnai András: V. J. pályakezdése. (A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Bp., 1977)
Gönczöl György: A háború az imperializmus politikai gazdaságtanában. – Szigeti Endre–Solt Katalin: 100 éve született V. J. (Közgazdasági Szemle, 1979)
V. J. műveinek bibliográfiája. Összeáll. Mihalik István, Solt Katalin. (Bp., 1979)
Falusné Szikra Katalin: 100 éve született V. J. (Magyar Tudomány, 1980)
Halm Tamás: Tudományos emlékülés V. J. születése 100. évfordulójának tiszteletére. (Közgazdasági Szemle, 1980)
Mihalik István: V. J., a szovjet gazdaság és a szocializmus politikai gazdaságtanának egyes kérdéseiről az 1920-as–1930-as években. (Gazdaság, 1980)
Solt Katalin: Tudományos emlékülés V. J. születésének 100. évfordulójára. (Párttörténeti Közlemények, 1980)
Solt Katalin: V. J. pénzelméleti munkásságáról. (Pénzügyi Szemle, 1980)
Solt Katalin: A „második reformnemzedék” közgazdasági nézetei. 1890–1918. (Bp., 1990)
Duda, Gerhard: Jenő Varga und die Geschichte des Instituts für Weltwirtschaft und Weltpolitik in Moskau. 1921–1970. (Berlin, 1994)
Tögel, Christfried: V. J., a pszichoanalízis, a Tanácsköztársaság és a sztálinizmus. (Thalassa, 2000)
Magyar közgazdasági klasszikusok. Szerk. Bekker Zsuzsa. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője