Varga József
Varga József

2024. szeptember 9. Hétfő

Varga József

vegyészmérnök

Születési adatok

1891. február 8.

Budapest

Halálozási adatok

1956. december 28.

Budapest


Iskola

A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1912), műsz. doktori okl. (1916), az elektromos kisülések kémiai hatása tárgykörben magántanár képesítést szerzett (1919), az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1946. dec. 19.).

Életút

A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Kémiai Tanszék tanársegéde (1913–1915), egy. adjunktusa (1915–1923) és magántanára (1919–1923), a kémiai technológia ny. r. tanára (1923–1939, 1943–1944); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1930–1933). Az Iparügyi Min. államtitkára (1939. máj. 9.-júl. 25.), iparügyi (1939. júl. 25.–1943. márc. 29.), egyúttal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter (1939. okt. 27.–1943. márc. 29.); 1941-ben Mo. hadba lépése ellen szavazott a Minisztertanácsban. A M. Élet Pártjának programjával Szeged ogy.-i képviselője (1939–1944). A M. Áll. Kőszénbánya Rt. elnöke (1943–1945). M. kir. titkos tanácsos (1940-től). A Nagynyomású Kísérleti Int. ig.-ja (1951), a Veszprémi Nehézvegyip. Egyetem Ásványolaj- és Szénfeldolgozó Iparok Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952–1956). – Kémiai, vegyip. technológiai alapkutatásokkal fogl. Az I. vh. idején üzembe helyezte a nagysármási gázmezőkön létesített földgázhőbontót, majd a mo.-i bauxitoknak a cementgyártásban való hasznosítását vizsgálta. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el műbenzinek és motorhajtó anyagok előállítása, ill. kőszenek nagynyomású hidrogénezése terén. Legismertebb felfedezése az ún. kénhidrogén-effektus (Varga-effektus) megállapítása. A II. vh. után a nagy aszfalttartalmú ásványolajok és kátrányok középnyomású hidrogénezésére kidolgozta az ún. hidrokrakk-eljárást, amelynek továbbfejlesztésére hozták létre az NDK-val együttműködő M.–Német Varga Tanulmányi Társaságot. Emlékére az MTA Kémiai Tudományok Osztálya, a Veszprémi Egyetem és a M. Kémikusok Egyesülete Varga József-díjat alapított (a m. műsz. kémiai kutatások fejlesztéséért, 1990-ben). – A M. Ásványolaj Biz. elnöke. A Hazafias Népfront (HNF) orsz. elnökségének tagja (1954–1956). Az Orsz. M. Iparművészeti Tanács t. tagja. – Corvin-koszorú (1942), Kossuth-díj (1950, 1952), Szoc. Munkáért Érdemérem (1953), Wartha Vince-emlékérem (posztumusz, 1957).

Főbb művei

F. m.: A chemiai technológia múltja, jelene és jövő feladatai. (Bp., 1926)
Szekunder-benzinek magyar barnaszenek kátrányolajaiból és petróleumgázokból. Erdély Sándorral. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közleményei, 1927)
Eocén-szén hidrogénezése. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1928)
Über die Druckhydrierung einer Eozän-Braunkohle. (Brenstoff-Chemie, 1928)
Katalytische Druckhydrierung eines Braunkohlenteer-Crackbenzins. Makray Imrével. (Brenstoff-Chemie, 1931)
Hidrogénezés nagy nyomáson jódkatalizátor felhasználásával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
Szénolajok hidrogénezése nagy nyomáson. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. febr. 13.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A kátrány és hidrogénezése. (Bp., 1937)
A kőolaj és a földgáz feldolgozása. F. m.: A chemiai technológia múltja, jelene és jövő feladatai. (Bp., 1926)
Szekunder-benzinek magyar barnaszenek kátrányolajaiból és petróleumgázokból. Erdély Sándorral. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közleményei, 1927)
Eocén-szén hidrogénezése. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1928)
Über die Druckhydrierung einer Eozän-Braunkohle. (Brenstoff-Chemie, 1928)
Katalytische Druckhydrierung eines Braunkohlenteer-Crackbenzins. Makray Imrével. (Brenstoff-Chemie, 1931)
Hidrogénezés nagy nyomáson jódkatalizátor felhasználásával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
Szénolajok hidrogénezése nagy nyomáson. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. febr. 13.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A kátrány és hidrogénezése. (Bp., (Nauwelaerts, L.: Harc a petróleumért. Bp., 1937)
Benzingyártás szénből. (Természettudományi Közlöny, 1937)
Németország és a nyersanyaggazdálkodás. (Bp., 1939)
A földgáz és a petróleum hasznosítása. (A természet világa. VI. A kémia és vívmányai. Bp., 1940)
A kémia és a nyersanyaggazdálkodás. (A mai világ képe. IV. Bp., 1942)
Kátrányok és ásványolaj-maradványok hidrogénezése. (Bp., 1948
új kiad.: Tallózás a mérnöktovábbképzés klasszikus kiadványaiból. Bp., 1982)
Bután katalitikus dehidrogénezése. Freund Mihállyal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1950)
A dunántúli kőolaj benzinpárlatainak dehidrogénezése. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1951)
Kémiai technológia. I–II. Egy. tankönyv. Polinszky Károllyal. (Bp., 1953–1959
2. átd. kiad. 1961)
Aszfaltos kőolaj hőbontása higítószer és hidrogén jelenlétében. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1955).

Irodalom

Irod.: Polinszky Károly: V. J. (Magyar Tudomány, 1957)
Polinszky Károly: Emlékezés V. J.-re. (Magyar Tudomány, 1966)
Móra László: V. J. élete és munkássága. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1969)
Móra László: V. J. (Bp., 1981)
Kovács Gy. István: V. J.-re emlékezve. (Veszprém, 1984)
Károlyi József: A műbenzingyártás története. (Várpalota, 1985)
Kovács Gy. István: V. J. (Magyar Olajipari Múzeum Közleményei, 1987)
Fábián Éva: V. J. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1991)
V. J.-emlékszám. (Magyar Kémikusok Lapja, 1991)
Végh Ferenc: V. J., a tudós technológus. (Természet Világa, 1992)
Schulteisz Zoltán: In memoriam V. J. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1992)
Fábián Éva: V. L. (Vegyipari Magazin, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője