Iskola

A Pápai Ref. Gimn.-ban éretts. (1920), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1926), a berlini tudományegyetem és a berlin-charlottenburgi műsz. egyetem áll. ösztöndíjasa (1927–1930, 1930–1931), a szénhidrátok kémiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935), az MTA tagja (l.: 1951. dec. 15.; r.: 1964. ápr. 24.).

Életút

A József Műegyetem Szerves Kémiai Tanszékén Zemplén Géza tanársegéde (1926–1931), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Orvosvegytani Int. (1931–1932), Szerveskémiai Int. tanársegéde (1933–1935), magántanára (1935–1940); közben a tihanyi M. Biológiai Kut. Int. kutatóvegyésze (1932–1933), majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Int. tanársegéde (1935–1936). A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Kutatólaboratóriumának vezetője (1936–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a szerveskémia ny. rk. (1940–1943), ny. r. tanára (1943–1945) és a Szerveskémiai Int. ig.-ja (1940–1945), a kolozsvári Bolyai Egyetemen a szerveskémia szerződéses egy. tanára és a Szerveskémiai Tanszék vezetője (1945–1950), majd visszatért Mo.-ra (1950). A Gyógyszerip. Kut. Int. osztályvezetője (1950–1957), ig.-ja (1957–1971). – Szénhidrát- és gyógyszerkémiával fogl. Az ún. citoaktív csoportokat tartalmazó cukorszármazékok előállítására irányuló, nemzetközileg is jelentős kutatásainak egyik eredményeként állította elő a Degranol nevű, széles körben elterjedt gyógyszert. Alapvetően új eredményeket ért el az ösztrogén hatású szerek új szintéziseinek megalkotása terén. Az 1960-as évektől elsősorban az antituberkulinok kutatásával és rákkemoterápiával fogl. – Kossuth-díj (1956), Szoc. Munkáért Érdemérem (1960), Munka Érdemrend