Vári Rezső
Vári Rezső

2024. október 7. Hétfő

Vári Rezső

klasszika-filológus, bizantinológus

Névváltozatok

1890-ig Weisz

Születési adatok

1867. december 5.

Buda

Halálozási adatok

1940. május 17.

Budapest


Iskola

A bp.-i II. ker.-i r. k. főgimn.-ban éretts. (1885), a bp.-i tudományegyetemen görög–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1889), a classica-philologica bevezető- és segéddisciplinái tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1906. márc. 23.; r.: 1926. máj. 6.).

Életút

A bp.-i I. ker.-i (1891-1908), a bp.-i II. ker.-i főgimn. r. tanára (1908–1913); közben áll. ösztöndíjjal angol, francia, német és olasz könyvtárakban (1891–1892), MTA-ösztöndíjjal Olaszo.-ban (1894–1895) és Spanyolo.-ban folytatott kutatásokat (1896), beutazta Görögo.-ot (1899, 1901), ill. Bernben (1908) és Párizsban kutatott (1910). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1897–1906), a klasszika-filológia c. ny. rk. tanára (1906-1913), a római M. Történeti Int. titkára, igh.-e (1913–1923), egyúttal a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen (1918–1919), ill. a Bp.-re menekült pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára (1919–1923) és a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1921–1922). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a klasszika-filológia (1923–1933), a görög filológia ny. r. tanára (1933–1935). – Tud. pályafutásának kezdetén klasszika-filológiai és klasszika-filológiai módszertani kutatásokkal fogl.; folytatta és kiegészítette mestere, Ábel Jenő homéroszi himnuszokra és a Nikandrosz-szkholionokra vonatkozó megállapításait. Később érdeklődése a bizantinológia felé fordult, alapvető jelentőségű eredményeket ért el a m. történelem bizánci forrásainak vizsgálata terén, ezzel kapcsolatos forráskiadói tevékenysége is értékes. – A Bp.-i Philologiai Társaság tagja (1886-tól), első titkára (1905–1910), t. tagja (1935-től). A Parthenon Egyesület t. tagja és társelnöke. Az athéni Bizantinológiai Társaság tagja. – A Byzantinische Zeitschrift mo.-i referense (1902–1925). A Sylloge Tacticorum Graecorum szerkesztője (1917-től).

Főbb művei

F. m.: De digammo in hymnis Homericis quaestiones. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1889)
Scholia Vetera in Nicandri Alexipharmaca. Sajtó alá rend. (Bp., 1891)
Bölcs Leó császárnak a hadi taktikáról szóló munkája. (Bp., 1898)
Latin nyelvtan. Katona Lajossal. (Bp., 1898)
Incerti scriptoris byzantini seculi X. Liber de re militari. (Leipzig, 1901)
A classica-philologia encyclopaediája. (Bp., 1906)
Bölcs Leó Taktikájának XVIII. fejezete. Ford., sajtó alá rend. (A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula, Szilágyi Sándor. Bp., 1900
hasonmás kiad.: 1995
2000)
A ciliciai Oppianus Halieutikájának kézirati hagyománya. I–II. (Bp., 1908–1912
Az I. rész bevezetője akadémiai székfoglaló is, elhangzott: 1907. márc. 4.
megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1907)
A ciliciai Oppianus Halieutikájának kézirati hagyománya. I–II. (Bp., 1908–1912)
A görög tudomány az ókorban. (Bp., 1911)
Történeti intézetek Rómában. (Bp., 1916)
Leonis imperatoris Tactica. I–II. Sajtó alá rend. (Bp., 1917–1922)
Klasszika-filológiánk. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1927. márc. 28.
Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. Bp., 1927)
Onasandri Strategicus. Sajtó alá rend. Korzenszky Eleonórával. (Bp., 1935).

Irodalom

Irod.: Moravcsik Gyula: Rudolf Vari. (Byzantinische Zeitschrift, 1940)
Moravcsik Gyula: V. R. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1941)
Marót Károly: A klasszika-filológia mai állása Magyarországon. (Szellem és Élet, 1943).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője