Várkonyi Ágnes
Várkonyi Ágnes

2020. október 24. Szombat

Várkonyi Ágnes, R.

történész

Névváltozatok

Ruttkay Kálmánné 

Születési adatok

1928. február 9.

Salgótarján

Halálozási adatok

2014. december 13.

Budapest

Temetési adatok

2015. január 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Várkonyi József megyei tisztviselő, majd járási tanácsi előadó, Bérczy Mária. F: 1954-től Ruttkay Kálmán (1922–2010) középiskolai tanár, szerkesztő, műfordító. Leánya: Ruttkay Zsófia (1955–) és Ruttkay Eszter (1958–). 

Iskola

Elemi iskoláit és a középiskola alsó négy osztályát Salgótarjánban végezte, a cinkotai Állami Tanítónőképző Intézetben tanítói képesítést szerzett és a Veres Pálné Leánygimnáziumban éretts. (1947). A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–magyar–filozófia szakon (1947–1949), történelem–levéltár szakon tanult (1949–1951), az ELTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952), a történelemtudományok kandidátusa (1960), doktora (1971).

Az MTA tagja (l.: 2007. máj. 7.; r.: 2013. máj. 6.). 

Életút

Az MTA Történettudományi Intézet Feudális Osztályának tud. segédmunkatársa (1951–1952), tud. munkatársa (1952–1964), tud. főmunkatársa (1964–1983) és a Középkori Osztály, ill. a Kora Újkori Történeti Osztály vezetője (1965–1983). Az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1983. júl. 1.–1998. aug. 31.), emerita professzora (1999-től). 

Magyarország kora újkori (16–18. század) történetével, a magyarországi történetírás és a történeti szemléleti irányzatok 19–20. századi történetével, történeti ökológiával, művelődés- és mentalitástörténettel, történeti ikonológiával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a független Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság politikai erői, egyes csoportjai párhuzamos politikai törekvéseinek feltárása (a magyar államiság helyreállítása) terén. Különösen értékesek a 17–18. századi európai hatalmi egyensúlyra, a török hatalom visszaszorítására vonatkozó európai összefogással kapcsolatos megállapításai. Ebben a sajátos hatalmi rendszerben vizsgálta az Erdélyi Fejedelemség, a Rákóczi-szabadságharc diplomáciai erőfeszítéseit, sikeres és sikertelen vállalkozásait.

 

Kutatási területei: II. Rákóczi Ferenc államszervező tevékenysége; az Erdélyi Fejedelemség gazdasági és művelődéstörténeti kapcsolatai, az azokra ható nemzetközi viszonyok; kora újkori értelmiség- és elitkutatás, a korabeli egyetemrejárás szokásai, feltételei, az ezzel összefüggő tájékozódási és tájékoztatási lehetőségek; a romantikus történelemszemlélet és a pozitivista történettudomány hazai története és külföldi kapcsolatai; Thaly Kálmán (1839–1909) életműve. Történettudományi tevékenységét kiegészítette tudománynépszerűsítő (történetírói) munkássága: számos népszerű életrajz, történeti elbeszélés, ifjúsági mű szerzője és szerkesztője. 

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (2001–2004). Az MTA Történettudományi Bizottsága titkára (1964–1967), tagja (1967-től), az MTA Művelődéstörténeti Munkabizottsága elnöke. Az MTA–TMB tagja (1964–1995). 

A Gr. Mikó Imre Alapítvány elnöke (1996-ig), a Kora Újkori Társaság elnöke. Az Athenaeum Bizottság tagja.

 

A Brit Királyi Történelmi Társulat tagja. 

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2003).

 

Akadémiai Díj (1965, 1974, 1987), Comenius-emlékérem (1992), Madách-díj (1997), az év ismeretterjesztő tudósa (1998), Nagy Iván-díj (1998), Szent-Györgyi Albert-díj (1998), Széchenyi-díj (2000).

 

Nógrád megye díszpolgára (1998), Salgótarján díszpolgára (2004). 

Szerkesztés

A Történelmi Szemle (1958–1961), az Acta Historica szerkesztője (1967-től). A Századok szerkesztőbizottságának tagja. 

Főbb művei

F. m.: Vak Bottyán. Kismonográfia. 2 táblával. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1951
2. kiad. 1953)
A Dunántúl felszabadítása 1705-ben. (Századok, 1952)
A Rákóczi-hagyomány mozgósító szerepe a 18. században. Esze Tamással. (Tanulmányok a parasztság történetéhez. 1711–1790. Szerk. Spira György. Bp., 1952)
II. Rákóczi Ferenc. (Útmutató városi és falusi előadóknak. 135. Bp., 1953)
A Rákóczi-szabadságharc kibontakozása Erdélyben. 1703–1704. (Századok, 1954)
II. Rákóczi Ferenc. Monográfia. Köpeczi Bélával. 8 táblával és 3 térképpel. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1955)
A kuruc kor hősei. Történelmi elbeszélések. Ill. Pándy Lajos. (Bp., 1957
Családi Kiskönyvtár. 2. rövidített kiad. 1962
Sikerkönyvek. 3. kiad. 1968)
A Rákóczi-szabadságharc forrásairól. (A magyar történelem forrásai. Bp., 1958)
Bercsényi Miklós pátense a fegyverrekelt jobbágyok felszabadításáról, 1704 tavaszán. 1 táblával. (Századok, 1958)
Fadrusz János levelei Thaly Kálmánhoz. (Művészettörténeti Értesítő, 1958)
Thaly Kálmán és történetírása. Monográfia és kand. értek. is. (Tudománytörténeti tanulmányok. 1. Bp., 1961)
Adatok a Függetlenségi Párt történetéhez. Kossuth Ferenc tíz levele. – Kuruc költészet és potizitivizmus. (Századok, 1961)
Vita a pozitivizmus kérdéseiről. (Történelmi Szemle, 1962)
A nemzet fogalma a feudalizmusban. 1–2. (Élet és Tudomány, 1962)
A „népi kurucság” ideológiája. (Történelmi Szemle, 1963)
Buckle és a magyar polgári történetírás. (Századok, 1963
angolul: Buckle and Hungarian Bourgeois Historiography. Acta Historica, 1963)
A nemzet fogalma a feudalizmusban. (Az MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1963)
A XVII. századi Habsburg-ellenes harcok ideológiai kérdései. 1–2. (Történelemtanítás, 1963)
A nemzet, a haza fogalma a török harcok és a Habsburg-ellenes küzdelmek idején. 1526–1711. (A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Bp., 1964)
A „nemzet” fogalma a feudalizmusban. (Történelem, 1964)
Az ismeretlen Vak Bottyán. – A jobbágyság osztályharca a Rákóczi-szabadságharc idején. (Történelmi Szemle, 1964)
A három részre szakadt Magyarország története Mohácstól 1711-ig. (Magyarország története. I. köt. Főszerk. Molnár Erik. Szerk. Pamlényi Ervin és Székely György. Bp., 1964
2. átd. és bőv. kiad. 1967
3. kiad. 1971)
A Habsburg-abszolutizmus a XVII. század második felében és Magyarország. (Történelmi Szemle, 1965
angolul: Habsburg Absolutism and Serfdom in Hungary at the Turn of the 17. and 18. Centuries. Nouvelles Études Historiques, 1965)
A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII–XVIII. század fordulóján. (Századok, 1965)
Az ónodi országgyűlés történelmünk távlatában. (Borsodi Szemle, 1967)
Rákóczi és a jobbágyság. (Valóság, 1967)
Történettudomány és természettudományok a XIX. század közepén. (Magyar Tudomány, 1967)
The Impact of Scientific Thinking on Hungarian Historiography about the Middle of the XIX. Century. (Acta Historica, 1968)
Két pogány közt. A Rákóczi-szabadságharc története. 4 táblával. (Képes történelem. Bp., 1968
2. kiad. 1972
3. kiad. 1975
4. kiad. 1979)
Historiográfiai törekvések Magyarországon a XIX. században. (Századok, 1969)
A társadalmi törvényszerűség és az egyén a Rákóczi-szabadságharcban. (A Vay Ádám-emlékünnepség tudományos ülésszaka. 1969. máj. 24–25. Előadások. Vaja, 1969)
A pozitivista történetszemlélet. Monográfia. (Stúdium Könyvek. 67. Bp., 1970)
Agrárstruktúra és a föld birtokba vételének problémái Magyarországon a török kiűzése után. (Történelmi Szemle, 1970)
Bethlen, Zrínyi, Rákóczi. Történelmi személyiségek a 17. századi Magyarországon. (Valóság, 1970)
Művelődéstörténeti törekvések az európai és a hazai polgári történettudományban. (Századok, 1970)
Repopulation and the System of Cultivation in Hungary after the Expulsion of the Turks. (Acta Historica, 1970)
Handelswesen und Politik im Ungarn des XVII–XVIII. Jahrhunderts. Theorien, Monopolen, Schmugglerbewegungen. 1600–1711. (Acta Historica, 1971)
Sopron vármegyének szóló pátens a fegyverre kelt jobbágyok felszabadításáról, 1704 elején. (Soproni Szemle, 1971)
Történelmi személyiség, válság és fejlődés a XVII. századi Magyarországon. (Századok, 1972)
A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I–II. köt. Monográfia és doktori értek. is. (Tudománytörténeti tanulmányok. 6. Bp., 1973)
Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. I–II. köt. Vál., szerk. és a kísérő tanulmányt írta Köpeczi Bélával. (Magyar Századok. Bp., 1973)
Népiesség és történettudomány. Ipolyi Arnold születésének 150. évfordulóján. (Századok, 1973)
Szeremlei Sámuel és a mezővárosok történetének historiográfiája. (Századok, 1974)
A török kiűzésének eszméje a magyar politikai gondolkodásban, a XVII. század elején. (Történelmi Szemle, 1974)
Így élt Vak Bottyán. (Így élt… Bp., 1975)
Török világ és magyar külpolitika. (Gyorsuló idő. Bp., 1975)
La coalition internationale contre les Turcs et la politique étrangère hongroise en 1663–1664. (Studia Historica, 1975)
A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. (Élet és Tudomány, 1975)
Tudomány és társadalom a magyar polgári átalakulás időszakában. A Magyar Tudományos Akadémia történetének első fejezete. (Világosság, 1975)
Zrínyi Ilona és a korabeli magyar politika. (Thököly-emlékünnepség. A fejedelem halálának 270. évfordulója alkalmából. 1975. okt. 18. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja, 1975)
II. Rákóczi Ferenc. Monográfia. Köpeczi Bélával. A képanyagot összeáll. Rózsa György. Az időrendi táblázatot szerk. Varga István. 84 táblával. (Magyar História. 2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1976)
II. Rákóczi Ferenc. (A mi világunk. 20. Bp., 1976)
Társadalmi fejlődés és állami önállóság. Habsburg-abszolutizmus és független Magyarország. (Századok, 1976)
Rákóczi szabadságharca történeti fejlődésünkben és a szatmári béke értékelése. (A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés, 1976. jan. 29–30. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja–Nyíregyháza, 1976)
Évolution sociale et autonomie de l’État. L’absolutisme des Habsburg et l’indépendance de la Hongrie. (Acta Historica, 1976)
Rákóczi állama és Nógrád megye. (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1976)
Rákóczi és a jobbágyok. (Élet és Tudomány, 1976)
Kuruc hagyományok. (Palócföld, 1976)
Rákóczi, a művelődéspolitikus. (Könyvtáros, 1976)
Útmutató a Rákóczi-szabadságharc tanulmányozásához. Szerk. (A Hazafias Népfront kiadványa. Bp., 1976)
Magyarország keresztútjain. Tanulmányok a XVII. századról. (Bp., 1978)
Rendhagyó országgyűlés Szécsényben, 1705. (Tanulmányok Szécsény múltjából. 1. Szerk. Praznovszky Mihály. Szécsény, 1978)
Jobbágykatonák tehermentessége Rákóczi rendeleteiben és a valóságban. (Valóság, 1978)
A rejtőzködő politikus. Ráday Pál születésének 300. évfordulóján. (Világosság, 1978)
Ismeretlen kuruc vers és politikai háttere. Gondold meg magyar nép. (Irodalomtörténeti Tanulmányok, 1979)
Gazdaság és társadalom a XVII. század második felében. (Történelmi Szemle, 1979)
Társadalmi fejlődés és állami önállóság. (Európa és a Rákóczi-szabadságharc. A II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából Sárospatakon, 1976. máj. 24–28-án rendezett nemzetközi tudományos konferencia előadásai. Szerk. Benda Kálmán. Bp., 1980)
A vetési pátensek. (Rákóczi-tanulmányok. Szerk. is Köpeczi Bélával és Hopp Lajossal. Bp., 1980)
Ráday Pál, a politikus. (Ráday Pál. 1677–1733. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára. Szerk. Esze Tamás. Bp., 1980)
„Ad pacem universalem.” A szatmári béke nemzetközi előzményeiről. (Századok, 1980
angolul: Studia Historica, 1980)
Márssal társalkodó Murányi Vénusz 1664-ben. (Irodalomtörténet, 1980)
Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII–XVIII. század fordulójának köznemesi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései. (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 7. köt. Salgótarján, 1981)
Politique envers les serfs et développement culturel dans l’État de Rákóczi. (Acta Historica, 1981)
„Legnagyobb bölcsesség és eszesség…” Bethlen Gábor és az európai béketárgyalások. 1648–1714. (Valóság, 1981)
Nagy Iván, a történész. (Palócföld, 1981)
A magyar politikai kultúra ismeretlen fejezete. (Kortárs, 1982)
Kritika és emlékezet. Vázlat II. Rákóczi Ferenc Thököly képeiről. (A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp., 1983)
Rákóczi és a hágai békekonferencia. Egy bankett ürügyén. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
Végvár. Állam, társadalom, mentalitás. (Studia Agriensia. 3. Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. Szerk. Bodó Sándor és Szabó Jolán. Eger, 1983)
Buda visszavívása. 1686. (Bp., 1984)
Erdélyi változások. Az Erdélyi Fejedelemség a török kiűzésének korában. 1660–1711. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1984)
Jobbágypolitika Rákóczi államában. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., 1984)
A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. – Zrínyi Miklós szövetsége Wesselényivel és Nádasdyval a török ellen, 1663-ban. (Történelmi Szemle, 1984)
Vienna, Buda, Constantinople. (The New Hungarian Quaterly, 1984)
Török–magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben. (Studia Agriensia. 5. Magyar és török végvárak. 1663–1684. Tudományos tanácskozás, Noszvaj, 1984. okt. 18–19. Szerk. Bodó Sándor és Szabó Jolán. Eger, 1985)
A Confessio értékrendszere. (Levéltári Közlemények, 1985)
A békét akarta megnyerni. (Interpress Magazin, 1985)
II. Rákóczi Ferenc emlékezete. (Palócföld, 1985)
Hungary and the Europe of the Sacred League. (The New Hungarian Quaterly, 1986)
A Liga Sacra Európája. (Levéltári Szemle, 1986)
Nagy Iván, a történész. (Múzeumi Mozaik, 1986)
Országegyesítő kísérletek. 1648–1664. – Gazdaság és társadalom a 17. század második felében. 1648–1686. – A török háború: Bécstől Budáig. 1683–1686. (Magyarország története tíz kötetben. 3/2. köt. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Magyarország története. 1526–1686. Bp., 1986
2. kiad. 1987)
Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei. 1660–1711. (Erdély története. II. köt. 1606–1830. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. Makkai László és Szász Zoltán. Bp., 1986
2. kiad. 1987
3. kiad. 1988)
A rejtőzködő Murányi Vénusz. 16 táblával. (Labirintus. Bp., 1987)
Magyarország visszafoglalása. (Pallas Könyvek. Bp., 1987)
Magyar reneszánsz udvari kultúra. Az 1984. máj. 15–19. között Pápán tartott konferencia bővített előadásai. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1987)
Reformpolitika Zrínyi mozgalmában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987/88)
Pázmány és Erdély a törököt kiűző háború eszmei megfogalmazásában. (Az értelmiség Magyarországon a 16–17. században. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által 1987. nov. 10–11-én, Pázmány Péter halálának 350. évfordulójára rendezett tudományos konferencia anyaga. Szerk. Zombori István. Szeged, 1988)
Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. Tanulmányok. Szerk. Benda Kálmánnal. (Bp., 1988)
Búcsú és emlékezet. A visszaszoruló török képe a magyar közvéleményben. (Keletkutatás, 1988)
Kortársunk, Szalay László, a történetíró. (Jogász Szövetségi Értekezések, 1988)
Erdély és a török kérdés Pázmány politikájában. (Világosság, 1988)
„Fülheggyel hallott hír.” A visszaszoruló török képe a magyar közvéleményben. (Kortárs, 1988)
1687 és az érdekegyeztetés stratégiái. (Hevesi Szemle, 1988)
A Habsburg-abszolutizmus berendezkedése Magyarországon. 1686–1703. – A társadalom a 17–18. század fordulóján. – Művelődéstörténet. 1686–1711. (Magyarország története tíz kötetben. 4/1. köt. Főszerk. Ember Győző és Heckenast Gusztáv. Magyarország története. 1686–1790. Bp., 1989)
A „Confessio” értékrendszere. (Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1989)
Szent István Rákóczi államelméletében. (Emlékkönyv Székely György 65. születésnapjára. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Bp., 1989)
„Folyóvizünk, amelyből élünk.” Történeti ökológia. (Valóság, 1989)
Ökológiai gondolkodás Magyarországon a régi évszázadokban. (A Helyzet, 1989)
A fejedelem gyermekkora. Monográfia. 24 táblával. (Bp., 1989
2. jav. és bőv. kiad. 2002)
Régi erdélyi viseletek. Viseletkódex a XVII. századból. Galavics Gézával. Az előszót Jankovics József írta. 72 táblával. (Bp., 1990)
Magyar politika és az európai hatalmi egyensúly. 1648–1711. (Magyar Tudomány, 1990)
Közgyógyítás és népi boszorkányhit. Mária Terézia boszorkánypereket beszüntető törvényének újragondolásához. (Ethnographia, 1990)
Akinek adósa maradt Erdély. Apafi Mihály erdélyi fejedelem halálának háromszázadik évfordulójára. – Erasmus Kárpátalján. (Hitel, 1990)
Monumenta Zrínyiana. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1991)
Erdély és a török kérdés Pázmány politikájában. (Magyar Múzeum, 1991)
Végvár és Közép-Európa. (Studia Agriensia. 11. A végvár és a végváriak sorsa. Szerk. Petercsák Tivadar és Pető Ernő. Eger, 1991)
Pelikán a fiaival. Esszék. (Liget Könyvek. Bp., 1992)
Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról. Szerk. Kósa Lászlóval. (Bp., 1993)
Anna királynő levélváltása Rákóczival és az európai egyensúly esélyei. (A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Comenius Európa békéjéről. (Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Mikes és a hazai hagyomány. (Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Bp., 1993)
Pro quiete regni. Az ország nyugalmáért. A vallási toleranciát törvénybe iktató 1568. évi tordai országgyűlés 425. évfordulójára. (Protestáns Szemle, 1993)
Erasmus és tanítványai Közép-Európában. Alternatívák Mohács után. (Műhely, 1993)
Bercsényi Miklós a történetírásban. (Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Bp., 1994)
Erdély és a vesztfáliai béke. (Scripta manent. Ünnepi tanulmányok Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Bp., 1994)
Szabó Károly történetírása és a nagykőrösi műhely. (Nemzeti és társadalmi átalakulása a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára. Szerk. Orosz István és Pölöskei Ferenc. Bp., 1994)
Tudomány és polgárosodás. (A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1890–1945. Szerk. Lackó Miklós. Bp., 1994)
Látvány és gondolat. Zrínyi Syrena-kötetének természeti szimbólumaihoz. (Művészettörténeti Értesítő, 1994)
Europica Varietas – Hungarica Varietas. 1526–172. Vál. tanulmányok. 20 táblával. (Bp., 1994
angolul: 2000)
A szécsényi országgyűlés 1705-ben. Csécsi János naplója Kazinczy Ferenc hiteles másolatában, a magyar fordítással, továbbá az országgyűlés dokumentumaival. Szerk. Praznovszky Mihály, a kísérő tanulmányt írta. V. Á. (Szécsény, 1995)
A tűzvész tanúi. Esszék. (Liget Könyvek. Bp., 1995)
Georg Kraus Erdélyi Krónikájáról. (Korunk, 1995)
Alternatívák Mohács után. (A történelem alternatívái. Forrásfüzetek az iskolai oktatáshoz. 5. Bp., 1996)
Apafi – Zrínyi – Comenius. Erdély a nemzetközi török háborúban. 1663–1664. (Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. Kolozsvár, 1996)
Comenius, Zrínyi és a nemzetközi tájékoztatás. (Bibliotheca Comeniana. Comenius és a sárospataki iskola. Szerk. Csorba Csaba, Földy Ferenc és Ködöböcz József. Sárospatak, 1997)
Megújulások kora. Magyarország története. 1526–1710. (Új képes történelem. 1. Bp., 1997
2. kiad. 1998 és 2001
3. jav. kiad. 2007)
Rákóczi a hatalom felelősségéről. (Molnár Mátyás Emlékkönyv. Szerk. Molnár Sándor. Nyíregyháza, 1998)
Tudomány és függetlenség. (Magyar Tudomány, 1998)
Magyarország az új kihívások korában. 1648–1711. (Valóság, 1998)
Comenius, Zrínyi és a nemzetközi tájékoztatás. (Bibliotheca Comeniana. VI. Sárospatak, 1998)
A Hymnus geneziséhez. (Liget, 1998)
A történeti ökológia. (A történelem segédtudományai. Egy. tankönyv. Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1998
2. jav. és átd. kiad. 2006)
Majk és Grosbois kamalduli szerzetesek. Rákóczi és az Esterházyak. Az 1995. szept. 14-i majki társadalomtörténeti konferencia tanulmányai. Szerk. (Oroszlány, 1999)
A megosztottság évszázada. (Három évszázad Magyarország történetében. I. köt. Bp., 1999)
A Királyi Magyarország. 1541–1686. (Tudomány–Egyetem. Magyar Történelem. Bp., 1999)
Századfordulóink. Esszék, tanulmányok. (Liget Könyvek. Bp., 1999)
„Elpusztult erdős bérceink…” (Imreh István Emlékkönyv. Szerk. Benkő Samu és Kiss András. Kolozsvár, 1999)
A Hymnus történeti világából. (A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. Klaniczay Gábor és Nagy Balázs. Bp., 1999)
Bethlen Miklós és II. Rákóczi Ferenc angol–holland kapcsolataihoz. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. IX. Bp., 1999)
Erdély és a vesztfáliai béke. I. Rákóczi György politikájához. (Bibliotheca Comeniana. VII. Sárospatak, 1999)
Török háború és hatalmi átrendeződés. (Vigilia, 1999)
Régi és új kutatások a karlócai békéről. (Élet és Tudomány, 1999)
Táj és történelem Tanulmányok a történeti ökológia világából. Szerk. (Bp., 2000)
1697. A szervezkedők és külkapcsolataik. (Hegyaljai felkelés, 1697. Tanulmányok a felkelés 300. évfordulójára. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2000)
„Felemeljük szemeinket az magas hegyekre…” (Erdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. Tanulmányok születésének évfordulójára. I–II. köt. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2000)
Történészvita Zrínyiről, 1868-ban. (A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Szerk. Gergely Jenő. Bp., 2000)
Az elvesztett idő. Zrínyi Miklós nádori emlékirata? (Hadtörténelmi Közlemények, 2000)
„Vagyon-é egymáshoz való igaz szeretet?” Történészvita a 17. századi konföderációs tervről. (Liget, 2000)
A korona és a budai vár. (Tanulmányok Budapest múltjából, 2001)
Az egység jelképei a megosztottság másfél évszázadában. (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 2001)
A Wesselényi-szervezkedés történetéhez. 1661–1674. (Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. Bp., 2002)
II. Rákóczi Ferenc államáról. (Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk. Czigány István. Bp., 2002)
Az egri győzelem és Európa. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2002)
A várak élelmezéséről a XVI–XVII. században. (Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Egry Tibor és Horváth M. Ferenc. Bp., 2002)
Természet és társadalom. A történeti ökológia regionális lehetőségei. (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 2002)
A fejedelemkori Erdély történetéhez. (Korunk, 2002)
Magyarország az új kihívások korában. 1648–1699. (Palócföld Könyvek. Salgótarján, 2003)
Kompromisszumoktól a szabadságharcig. (Hadtörténelmi Közlemények, 2003)
A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban. (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 2003)
„Ad perpetuam rei memoriam.” Rákóczi államáról. (Magyar Tudomány, 2003)
Közép-Európa II. Rákóczi Ferenc politikájában. (Magyar Szemle, 2003)
A szatmári béke ifjúsága. (Szülőföldünk, 2003)
Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. I–II. köt. Vál., szerk. és a kísérő tanulmányt írta Köpeczi Bélával. A jegyzeteket írta Bánkuti Imre. (Millenniumi Magyar Történelem. Források. 2. átd. és bőv. kiad. 2004)
II. Rákóczi Ferenc. Monográfia. Köpeczi Bélával. (Millenniumi Magyar Történelem. Életrajzok. 3. átd. és bőv. kiad. Bp., 2004)
A Rákóczi-szabadságharc. Szerk. Kis Domokos Dániellel. (Nemzet és emlékezet. Bp., 2004)
A gondolatbátorságról. Kállay Béni vitája John Stuart Mill-lel. (Liget, 2004)
Thököly politikája és Magyarország esélyei a hatalmi átrendeződés idején. (Hadtörténelmi Közlemények, 2005)
Akikért a harang szól. 1456 és 1956 emlékezete. (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 2005)
A kuruckor hősei. Győrfi András illusztrációival. (4. átd. kiad. Bp., 2006)
A Bocskai-szabadságharc nemzetközi háttere. Európai jelenlét és magyar történeti távlat. („Frigy és béke legyen…” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára és Jeney-Tóth Annamária. Debrecen, 2006)
II. Rákóczi Ferenc és a jezsuiták. (A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig. Szerk. Szilágyi Csaba. Piliscsaba, 2006)
Bocskai politikájának európai jelentősége. (Theologiai Szemle, 2006)
Visszatérés Európába. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak temetéséről. (Magyar Tudomány, 2006)
Zrínyi Ilona. (A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában. Szerk. Bene Sándor és Hausner Gábor. Bp., 2007)
Labirintus a gyűrűn. Gyöngyösi István szimbólumairól. (A szerelem költői. Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik és Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján. Sárospatak, 2004. máj. 26–29. Szerk. Szentmártoni Szabó Géza. Bp., 2007)
A kiválasztott gyermek. A Confessio peccatoris forráskritikai vizsgálatához. (Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. Szerk. Erdélyi Gabriella és Tusor Péter. Bp., 2007)
„In nocte nativitatis Domini…” A Karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio peccatoris c. művében. (Európai szemmel. Tanulmányok Köpeczi Béla tiszteletére. Szerk. Kalmár János. Bp., 2007)
Az ónodi országgyűlés. Régi és új kérdésekkel. (Hadtörténelmi Közlemények, 2007)
A királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség a XVII–XVIII. századi béketárgyalásokon és a békekötésekben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2007. okt. 11.
megjelent: Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. Bp., 2013)
A nemzeti kérdés a 19. századi a magyar történetírásban. (A nemzeti tudományok historikuma. Tudományos tanácskozás, Budapest, 2005. nov. 24–25. Szerk. Kulin Ferenc és Sallai Éva. Bp., 2008)
Az Erdélyi Fejedelemségről Angyal Dávid és Szekfű Gyula levelezése kapcsán. (Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2008)
Királyi ajándék. Bocskai István fejedelem közép-európai politikájáról. (Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla és Oborni Teréz. Bp., 2008)
Végvár és mentalitás. A végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében. (Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Berecz Mátyás és Veres Gábor. Eger, 2008)
A „Királyi cédrus.” Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról. (Arrabona, 2008)
Zrínyi Ilona, „Európa legbátrabb aszonya.” (A Magyar–Török Baráti Társaság kiadványa. Bp., 2008
2. bőv. kiad. 2009)
„A természet majd az értelemmel…” Történeti ökológia és a XVIII. századi Magyarország környezeti válsága. (Környezettörténet. Az utóbbi 500 év környezeti eseményei történeti és természettudományi források tükrében. Szerk. Kázmér Miklós. Bp., 2009)
Angyal Dávid, a történetíró. Tudománytörténeti vázlat. (A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., 2009)
Európa Zrínyije. Vál. tanulmányok. (Bp., 2010)
Szimuláció, etika és törvényesség. 1660–1711. (Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra és Horn Ildikó. Bp., 2010)
Bujdosó Boldogasszony. Egy szakrális műkincs különös útja. („Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., 2010)
Széchenyi és az Akadémia. (Magyar Tudomány, 2010)
Köpeczi Béla. (Századok, 2010 és Bibliotheca Comeniana. XV. Sárospatak, 2011)
A pályakezdés esélyei. (A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor. Bp., 2011)
Mikes és a kis jégkorszak. (Eruditio, virtus et constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére. Debrecen, 2011)
Az öltözködés filozófiájáról. (Történelmi Szemle, 2011)
Esélyek és alternatívák a szatmári béketárgyaláson. (Hadtörténelmi Közlemények, 2011)
Kontinuitás és diszkontinuitás. Változatok Közép-Európára. (Végvár és társadalma a korszakváltás idején. Szerk. Berecz Mátyás és Rémiás Tibor. Eger, 2012)
Sónk és kenyerünk. A Rákóczi-kori sóbányászatról és sókereskedelemről. (Tiszteletkör. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk. Mikó Gábor, Péterfi Bence, Vadas András. Bp., 2012)
Magyar udvar Nikomédiában. Udvari kultúra és identitás az emigrációban. (Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál és Székely Júlia. Bp., 2012)
A békekötés kultúrájának „realista lényeglátó” folytonossága. (Bibó 100. Recepciók, értelmezések, alkalmazási kísérletek. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Bp., 2012)
Rákóczi és a szatmári béke. (Istennel a hazáért és a szabadságért. Jubileumi Rákóczi-évek. 2003–2011. Szerk. Dukrét Géza. Oradea, 2012)
Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban. (Századok, 2012)
Az „universalis Europa” eszme II. Rákóczi Ferenc fejedelem politikájában. (A hazáért és a szabadságért. Tanulmányok II. Rákóczi Ferenc koráról és emlékezetéről. Szerk. Miklós Péter. Szeged, 2013)
Gábor Bethlen and His European Presence. (The Hungarian Historical Review, 2013)
Az európai jelenlét alternatívái. Bethlen Gábor fejedelemmé választásának évfordulójára. (Magyar Tudomány, 2013)
Politikai kultúra és információ a kora újkorban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2014. febr. 13.). 

Irodalom

Irod.: Benczédi László: Köpeczi Béla–R. V. Á.: II. Rákóczi Ferenc. (Századok, 1956)
Nagy László: Köpeczi Béla–R. V. Á.: II. Rákóczi Ferenc. (Hadtörténelmi Közlemények, 1956)
Benczédi László: Vita R. V. Á. „Thaly” c. tanulmányáról. (Történelmi Szemle, 1958)
Hopp Lajos: R. V. Á.: Thaly Kálmán és történetírása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Szabad György: R. V. Á.: Thaly Kálmán és történetírása. (Századok, 1963)
Varga Imre: Köpeczi Béla–R. V. Á.: II. Rákóczi Ferenc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
Rottler Ferenc: R. V. Á.: Magyarország keresztútjain. (Társadalmi Szemle, 1979)
Hopp Lajos: R. V. Á.: Magyarország keresztútjain. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
Bitskey István: R. V. Á.: A rejtőzködő Murányi Vénusz. (Irodalomtörténet, 1987)
Domokos György: R. V. Á.: Europica Varietas – Hungarica Varietas. (Századok, 1997)
R. V. Á. Emlékkönyv. Születésének 70. évfordulójára. Szerk. Tusor Péter. (Bp., 1998)
Mirtse Zsuzsa: „Jogunk van a tiszta vízhez.” Beszélgetés R. V. Á. történésszel. (Természet [folyóirat], 1999)
Draskóczy István: Táj és történelem Tanulmányok a történeti ökológia világából. Szerk. R. V. Á. (Magyar Tudomány, 2002)
„Az ünnepi alkalom is a szakmai felismerések pillanata.” Beszélgetés V. Á. salgótarjáni születésű Széchenyi-díjas tudóssal, Nógrád megye díszpolgárával. (Nógrád, 2003)
Csongrády Béla: „Az ünnepi alkalom is a szakmai felismerések pillanata.” Négyszemközt R. V. Á. történettudóssal. (Palócföld, 2004)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
R. V. Á., történész. Szerk. Herzka Ferenc. (Akadémikus portrék. Nők a tudományban. Bp., 2011)
Hidak a századokon át. Beszélgetés R. V. Á.-sel. (Liget, 2014). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014