Főbb művei

F. m.: Földrajzi neveink élete. (A magyar táj- és népismeret könyvtára. 9. A Néptudományi Intézet kiadványa. Bp., 1947)
Bakonyalji részlet. (Mutatvány a magyar nyelvatlasz próbagyűjtéseiből. Bp., 1947)
Földrajzinév-gyűjtésünk múltja, jelen állása és feladatai. (Magyar népkutatási kézikönyv. Bp., 1949)
A tolna–baranyai – volt bukovinai – székelyek névadási szokásaihoz. (Néprajzi tanulmányok. 3. A Néptudományi Intézet kiadványa. Bp., 1949)
Helyesírási reformunk és az ly kérdése. (Magyar Nyelvőr, 1950)
Magyar nyelvjárási bibliográfia. 1817–1949. Összeáll. Benkő Loránddal. (Bp., 1951)
Szentgál, Veszprém megye. (Magyar Nyelvjárások, 1951)
A nyelvművelés elvi kérdései. Vitaülés a Magyar Tudományos Akadémia Nagygyűlésén. 1951. dec. 12. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Közleményei, 1952)
Szempontok és adatok személyneveink újabbkori történetéhez. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 33. Debrecen, 1952 és Magyar Nyelvjárások, 1951)
Népdal – tájnyelv – nemzeti kultúra. (Magyar Nyelvőr, 1952)
Nyelv és élet. Cikkek és tanulmányok. A bevezetést Kodály Zoltán írta. (Bp., 1953)
Nyelvművelésünk főbb kérdései. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. (Bp., 1953)
Az ikes igeragozás kérdéseiről. (Magyar Nyelvőr, 1953)
A Veszprém megyei Szentgál XVIII–XIX. századi nyelvéből. 1–2. (Magyar Nyelv, 1953–1954)
A Magyar Nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere. 6 táblával és 1 térképpel. (Bp., 1955)
Nyelvművelő. Tanulmányok. Szerk. (Bp., 1956)
Az irodalmi névadásról. (Magyar Nyelvőr, 1956)
Kodály Zoltán 75 éves. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Iskolai nyelvművelő. Tanulmányok. Szerk. A Nyelvművelő c. tanulmánykötet bőv. és átd. kiadása. (Bp., 1959)
A Magyar Nyelvatlasz munkálatai. Benkő Loránddal. (Magyar Tudomány, 1959)
Az íráskép mint kifejező eszköz. (Magyar Nyelvőr, 1959)
A magyar nyelvtudomány népi demokráciánk elmúlt tizenöt évében. (Magyartanítás, 1960)
Édes anyanyelvünk. (Kortárs, 1961)
Édes anyanyelvünk. A Magyar Rádió azonos c. műsorában elhangzott előadások. Szerk. (Bp., 1961
3. jav. kiad. 1972)
Einige latente Bedeutungen des ungarischen Adjektivs édes, süss. (Acta Linguistica, 1962)
Nyelvművelésünk egy esztendeje. Elnöki beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságában az 1961 évi munkáról. Összeáll. (Magyar Nyelvőr, 1962)
Néhány szó a kettőshangzóról. Benkő Loránddal és Penavin Olgával. (Magyar Nyelv, 1962)
Aki a nők párájában megparipásodik. – Egy furcsa fokozásról. – Egyhamar vagy nem egyhamar. (Kortárs, 1962)
Nyelvművelésünk főbb kérdései. Tanulmánygyűjtemény. Főszerk. (Bp., 1963)
Néhány adat és megjegyzés a nők megnevezéséről való vitához. – Kodály Zoltán köszöntése. (Magyar Nyelvőr, 1963)
Egy érdekes költői nyelvi sajátságról. (Kortárs, 1963)
Köszöntő és köszönő sorok a nyolcvanéves Nagy J. Bélának. (Magyar Nyelv, 1964)
Pais Dezső köszöntése. (Magyar Nyelvőr, 1966)
Földrajzi neveink élete. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 47. Debrecen, 1967 és Magyar Nyelvjárások, 1967)
Nyelvőrségen. Válogatás az Édes Anyanyelvünk c. rádióműsor anyagából. (Bp., 1968)
Nyelvművelésünk elveiről és egy új „nyelvművelő” könyvről. – A minősítő és a birtokos jelző sorrendje. Implom Józseffel. (Magyar Nyelvőr, 1968)
Névfejtés és művelődéstörténet. (Magyar Nyelv, 1968)
Gondolatok a magyar utónévadás kérdéseiről. (Állam és Igazgatás, 1969)
Az 1967. évi anyakönyvi bejegyzések néhány tanulsága. (Magyar Nyelvőr, 1969)
A szó és az ember. (Korunk, 1971)
Nyelvművelésünk a viták tükrében. (Magyar Tudomány, 1972)
Kodály Zoltán. (Magyartanítás, 1972)
Nyelvszokás és nyelvi norma. (Magyar Nyelv, 1973)
Nyelvünk „szegénysége”. – A nyelvművelő Kodály Zoltánról. – Mókusföldrajz. – Nyelvészet a Cinca-parton. (Nyelvünk és Kultúránk, 1974)
Szóragozás – szórakozás? – Nyelvi játékok írói szinten. – Szólások, közmondások itt és ott. (Nyelvünk és Kultúránk, 1975)
Kövületek. – Meg vagyok én áldva! – Hol tartunk, merre megyünk? (Nyelvünk és Kultúránk, 1976)
Az idegen szavakról. Közzéteszi L. L. és Benkő Loránd. (Magyar Nyelvőr, 1976 és Magyar Tudomány, 1977
külön: Nyelvőr füzetek. 13. Bp., 1976)
Rokonok. – A berúgásról. – A forrásoknál. – Mondottam, ember. (Nyelvünk és Kultúránk, 1977)
Otthonaim. (Budapest [folyóirat], 1977)
Záró megjegyzések az idegen szavakról szóló vitához. Benkő Loránddal. (Magyar Tudomány, 1978)
Az idegen szavakról. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1978)
Ferde képek, rikító színek. – Megemlékezés Gombocz Zoltánról. – „Engedjétek hozzám jönni a szavakat.” (Nyelvünk és Kultúránk, 1978)
A Földrajzi nevek etimológiai szótárának hasznáról. (Magyar Nyelvőr, 1979)
A Biblia és édes anyanyelvünk. (Confessio, 1979)
Emberközpontú nyelvművelés. (Gyorsuló Idő. Bp., 1980)
Találkozások, tűnődő árnyak. (Nyelvünk és Kultúránk, 1980)
Nyelvünk a világban. (Magyar Nyelv, 1980)
Nyelvművelő kézikönyv. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., 1980–1985)
Gondolatok a népdaléneklésről. (Kóta, 1981)
Tanulságok – feladatok. – Határkőnél. (Nyelvünk és Kultúránk, 1981)
A nyelvművelő Arany János időszerűsége. – A kollégium és a magyar nyelv. (Nyelvünk és Kultúránk, 1982)
Illyés Gyula és a magyar nyelvművelés. („Bátrabb igazságokért!” A 80 éves I. Gy. életművéről tartott tudományos ülésszak előadásai. 1982. nov. 2–3. Bp., 1983)
Beke Ödön és a magyar nyelvtudomány. (Nyelvtudományi Közlemények, 1983)
Kodály Zoltán és a magyar nyelv. (Magyar Nyelv, 1983)
Hogyan vitázunk, hogyan vitázzunk? 1–3. (Magyar Nyelvőr, 1984–1985
és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 162. Bp., 1985)
Megjegyzések, gondolatok, tanulságok. (Nyelvünk és Kultúránk, 1985)
Húsz év. Tapasztalatok, tanulságok a nyelvi ismeretterjesztésben. (Magyar Nyelvőr, 1986)
A kis Gyöngyöstől a nagy Tiszáig. (Magyar Nyelvőr, 1988)
Az MTA Helyesírási Bizottságának állásfoglalása az orvosi helyesírás ügyében. Halász Bélával és Keresztury Dezsővel. (Orvosi Hetilap, 1988. 25.–Magyar Nyelvőr, 1989 és Gyermekgyógyászat, 1989)
Bilingérezés. Szógyűjtemény Szentgál XVIII–XIX. századi nyelvéből. A mellékleteket vál. Balogh Ferencné, a fotókat készítette Róka Lajos. 15 táblával. (Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár kiadványa. Veszprém, 1989)
A többszörös eszme- és harcostárs. (Dunatáj, 1992)
Megnől az ember szíve. Barátok – emlékek – találkozások. Az előszót írta Pomogáts Béla. (Veszprém, 1993
2. kiad. 1994)
Nyelvművelés, nyelvvédelem. – Határkőnél. – Mondottam, ember. (Hungarológia, 1996). 

Irodalom

Irod.: írásairól: Bárczi Géza: L. L.: Nyelv és élet. (Magyar Nyelv, 1953)
Kovalovszky Miklós: L. L.: Nyelv és élet. (Magyar Nyelvőr, 1953)
Egedy Mária: L. L.: Édes anyanyelvünk. (Magyartanítás, 1961)
Nyíri Antal: L. L.: Édes anyanyelvünk. (Magyar Nyelvőr, 1961)
Németh G. Béla: L. L.: Nyelvőrségben. (Társadalmi Szemle, 1968)
Nyíri Antal: L. L.: Nyelvőrségben. (Magyar Nyelvőr, 1969)
Balázs János: L. L.: Emberközpontú nyelvművelés. (Magyar Nyelv, 1981)
Balogh Lajos: L. L.: Bilingérezés. Szógyűjtemény Szentgál XVIII–XIX. századi nyelvéből. (Magyar Nyelv, 1992)
Rados Richárd: L. L.: Megnől az ember szíve. Barátok – emlékek – találkozások. (Ethnographia, 1995)
B. Porkoláb Judit: L. L.: Megnől az ember szíve. Barátok – emlékek – találkozások. (Magyar Nyelvjárások, 1995)
Mi a nyelvművelés? (Magyartanítás, 2015).

Irod.: Kovalovszky Miklós: L. L. 60 éves. (Magyar Nyelv, 1976)
L. L. 65 éves. (Névtani Értesítő, 1980)
Jávor Ottó: A magyar nyelv szolgálatában. Beszélgetés L. L.-sal. (Budapest [folyóirat], 1985)
Keresztury Dezső: L. L. (Nyelvünk és Kultúránk, 1985)
Nádor Tamás: L. L. (N. T.: Ex libris. Bp., 1986)
Benkő Loránd: L. L. köszöntése hetvenedik születésnapján. (Magyar Nyelv, 1986)
Kovalovszky Miklós: Egy élet summája. – Grétsy László: Búcsú L. L.-tól. (Magyar Nyelvőr, 1994)
Szathmári István: L. L.-ra emlékezve. (Confessio, 1994)
Kováts Dániel: L. L. emlékezete. (Honismeret, 1994 és Széphalom [folyóirat], 1994)
Cseke Gábor: L. L. vallomásai. (Korunk, 1994)
Kronstein Gábor: „Az élő nyelvet kell alapul venni.” Beszélgetés a Lőrincze-iskola elveiről. (Köznevelés, 1994)
Margócsy József: Nyolcvan éves lehetne a „Lőrincze”. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995)
Czuczor Sándor: Emlékverseny L. L. tiszteletére. – Szende Aladár: A második L. L. iskola avatása. (Édes Anyanyelvünk, 1995)
Grétsy László: L. L. nyelvművelő munkássága. (Magyar Nyelvőr, 1996)
Marekné Pintér Aranka: L. L.-emlékülés. (Édes Anyanyelvünk, 1996)
Balogh Ferencné: L. L. Emlékezés és bibliográfia. (Veszprém, 1998)
Graf Rezső: L. L., a tanár. (Magyar Nyelvőr, 1998)
Lőrincze-breviárium. Vál., szerk. Graf Rezső. (Bp., 1999)
Szende Aladár: L. L. és az ifjúság. (Nyelvünk és Kultúránk, 1999)
Kolozs Barnabásné: L. L. életművének bibliográfiája. (Édes Anyanyelvünk, 1999)
Pomogáts Béla: L. L. munkássága anyanyelvünk megőrzéséért. (Nyelvünk és Kultúránk, 2002)
Beke György: L. L. Erdélyben. – Grétsy László: L. L. és a humor. – Kata Mihály: L. L. tanár úr emlékére. – Pusztai Ferenc L. L. előtt és után. – Nagy Károly: A L. L. vezette Anyanyelvi Konferencia a rendszerváltozás éveiben. – Kiss Jenő: L. L. és a nyelvjáráskutatás. (Magyar Nyelvőr, 2005)
Pomogáts Béla: Iskolakeresztelőre. A szentgáli L. L.-iskolánál. (Nyelvünk és Kultúránk, 2007)
Csernicskó István: L. L. emlékezete Kárpátalján. (Magyar Nyelv, 2008)
Kovács László: L. L., a hídépítő. (Nyelvünk és Kultúránk, 2010)
100 éve született L. L. (Édes Anyanyelvünk, 2015).