Vass Bertalan László
történész, római katolikus pap, ciszterci szerzetes
Névváltozatok
Vass László Bertalan
Születési adatok
1857. május 1.
Székesfehérvár
Halálozási adatok
1935. január 9.
Székesfehérvár
Temetési adatok
1935. január 10.
Székesfehérvár
Szentháromság Temető
Család
Középiskoláit Székesfehérvárott és Egerben végezte, Egerben éretts. (1873). Belépett a ciszterci rendbe (1873. szept. 17.), áldozópappá szentelték (1880. júl. 20.), a budapesti tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1885).Iskola
A ciszterci rend székesfehérvári főgimnáziumának r. tanára (1879–1900), pécsi főgimnáziumának r. tanára és igazgatója (1900–1907), a nagyváradi tankerület (1907–1920), a székesfehérvári tankerület főigazgatója (1920–1928). Nyugdíjazták (1928).Életút
Történészként elsősorban Horvát István történetíró és Révai Miklós munkásságával, irodalomtörténészként a klasszicizmus és a romantika magyarországi hatásával, verstani és műfajelméleti kérdésekkel foglalkozott. Szekfű Gyula középiskolai irodalom- és művelődéstörténeti tanáraként – többek között – Hippolyte Taine-ről, Adolphe Thiers-ről és Theodor Mommsenről tartott előadásokat, így a diák Szekfűt elsőként ismertette meg a kor legmodernebb történeti irányzataival, s a korszerű forráskritikával. Ő volt továbbá gr. Klebelsberg Kuno középiskolai tanára is. Jelentős szerepet játszott Székesfehérvár társadalmi életében, kamarazenei előadásokat is tartott, néhány zeneművet is komponált.Főbb művei
F. m.: A «tiszta magyarság» védőjéről. Horvát István viszonya korának nevezetesb íróihoz. (Fővárosi Lapok, 1882)Horvát István szülőháza. (Székesfehérvári Híradó, 1883)
A Zrínyiász mondattana. (Magyar Nyelvőr, 1883–1884)
Révai Miklós születése. (Fővárosi Lapok, 1884)
A Horvát-ünnep története. (A székesfehérvári cisztercita főgymnasium értesítője, 1884 és külön: Székesfehérvár, 1884)
A classicismus és romanticismus a világ- és hazai irodalomban. (Figyelő, 1884)
Horvát István életrajza. (Magyar Helikon. 35. Pozsony, 1884 és külön: Pozsony, 1884)
A szonett és jelesebb művelői. (Székesfehérvár, 1889)
Horvát István életrajza. Monográfia. 4 táblával. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1895)
Cantate a ciszterci rend 800 éves fennállásának emlékére. Zenéjét szerezte. V. B. (Székesfehérvár, 1898)
Szó és betű. (Székesfehérvári Hírlap, 1899)
A középiskolai történettanítás. (Székesfehérvár, 1899)
Az egyházi zenéről és énekről. (Katholikus Szemle, 1900 és külön: Bp., 1900)
Vörösmarty emlékezete. (Pécsi Figyelő, 1901)
Emlékbeszédek. Horvát István, Vörösmarty Mihály, Pázmány Péter. (Bp., 1902)
Pázmány Péterről. (Pécsi Közlöny, 1903)
A magyar nyelv, stílus és irodalom tanítása. (A Tanáregylet Közlönye, 1906)
ford.: Leys János–Leys Helén: A rejtett bűn.1–5. Regény. Ford. (Katholikus Szemle, 1899).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapest Hírlap, 1935. jan. 10.)A magyarországi cziszterczi írók és műveik. (Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend. Szerk. Békefi Remig. Bp., 1896)
Schematismus Congregationis de Zirc. (Bp., 1942)
Glatz Ferenc: Szekfű Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában. (Fejér megyei történeti évkönyv. X. köt. Szerk. Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1976). Lexikonok téves halálozási adata: jún. 9.! Gyászjelentése szerint jan. 9-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)