Vay Ábrahám
Vay Ábrahám

2022. augusztus 12. Péntek

Vay Ábrahám, 1830-tól luskódi és vajai gr.

nagybirtokos

Születési adatok

1789. július 13.

Alsózsolca, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1855. március 3.

Berkesz, Szabolcs vármegye


Család

Sz: Vay József (1750–1821), Mocsáry Erzsébet. F: 1810-től Kazinczy Zsófia, Kazinczy Ferenc (1759–1831) unokatestvére. Fia: Vay Dániel (1820–1893) politikus, nagybirtokos. Unokája Czóbel Minka (1855–1947) költőnő.

Iskola

Az MTA egyik megalapítója (1825. nov. 3.) és tagja (ig.: 1830. nov. 17.).

Életút

Borsod vm. első alispánja (1825–1830), Bereg vm. főispáni helytartója (1830–1832), Máramaros vm. főispánja (1832–1845, lemondott: 1845). A pesti forradalom után a Batthyány-kormány ismét Máramaros vm. főispánjává nevezte (1848. ápr.), a szabadságharc idején azonban visszavonult a közélettől, és csak birtokai igazgatásával foglalkozott. Az 1825–1827. évi országgyűlésen, mint Borsod vm. egyik követe, gr. Széchenyi István felszólalása után elsőként ajánlott fel 4000 koronát egy Magyar Tudós Társaság megalapítására (1825. nov. 3-án). A Magyar Kereskedelmi Társaság létrehozását továbbá 20 000 forint jegyzésével ő nyitotta meg. Támogatta továbbá a művészeteket is, nagyobb összeget adott Ferenczy Istvánnak arra, hogy megtalálja a magyar márványt (Ruszkicán, Krassó-Szörény vm.-ben), ill. azért, hogy Budán műtermet állítson fel.

Irodalom

Irod.: Gr. V. Á. (MTA Almanach, 1863)
Gr. V. Á. (Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1900).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője