Vay Miklós
Vay Miklós

2022. augusztus 12. Péntek

Vay Miklós, vajai br.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1802. április 29.

Alsózsolca, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1894. május 14.

Budapest


Család

Sz: Vay Miklós (1756–1824) hadmérnök. Fia: Vay Miklós (1828–1886) szobrász.

Iskola

Iskoláit magánúton végezte, a pesti egyetemen jogot hallgatott, majd a bécsi műegyetemen mérnöki tanulmányokat folytatott (1823–1824). Az MTA tagja ig.: 1841. szept. 3.–1855; lemondott: 1855; ismét ig.: 1860. okt. 11.).

Életút

Jogi tanulmányai idején Bárczay Pál, Pest-Pilis-Solt vm. főispánja, ill. Szögyénÿ Zsigmond személynök mellett joggyakornok (1820– 1823), majd apja halála után hazatért Bécsből, és átvette a családi birtokok kezelését (1824). Zemplén vm. aljegyzője (1825–1831); közben az V. Ferdinándot megkoronázó országgyűlésen Zemplén vm. követe (1830), a koleralázadástól érintett vármegyék királyi biztosa és táblabíró (1831). Borsod vm. főispáni helytartója (1831–1841), a Hétszemélyes Tábla ülnöke (1841–1845), a budai Helytartótanács elnökhelyettese (1845–1848); közben a galíciai parasztlázadás idején a felvidéki vármegyékbe kiküldött biztos (1846), majd ő kísérte 45 napos körútján István nádort (1847). Koronaőr (1844–1849, 1967-től), valóságos belső titkos tanácsos (1845-től), udvari kancellár (1860–1861). Borsod vm. főispánja (1865–1867). A Főrendiház alelnöke (1884–1888), elnöke (1888– 1894). Az alsózempléni református egyházmegye tanácsbírája, a tiszántúli református egyházmegye főgondnoka (1841–1849). A református konvent (1877-től) és a debreceni zsinat elnöke (1881). A forradalom és szabadságharc idején a felkínált miniszterelnöki tisztséget nem fogadta el (1848. szept.), visszavonult a közélettől. A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után a bécsi udvar Magyarország kormányzójává kívánta megtenni, ő azonban ezt a felkérést is elutasította. Ezért a forradalom alatti működése hamis vádjával perbe fogták, halálra ítélték, majd királyi kegyelemből négy év várfogságra ítélték (nyolc hónap múlva szabadon engedték: 1852). Az 1850-es években visszavonultan élt, a protestáns pátens kibocsátása után ismért bekapcsolódott a közéleti küzdelmekbe (1859-ben, s jelentős szerepet játszott abban, hogy a tiltakozás hatására Bécs a pátenset 1860-ban visszavonta). A kiegyezés (= kiegyenlítés, 1867) után elsősorban a Főrendiházban fejtett ki jelentősebb politikai tevékenységet. 1860-ban 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

Irodalom

Irod.: Br. V. M. (Vasárnapi Ujság, 1860, 1873, 1878, 1888, 1894)
Verebi Soma: Magyar mágnások arczképcsarnoka. (Pest, 1862)
Kákay Aranyos: Újabb fény- és árnyképek. (Pest, 1866)
Szinyei Gerzson: Emléklapok br. V. M. félszázados egyházi hivatalnokoskodásának örömünnepe alkalmából. (Sárospatak, 1873)
Domány József: Zsinati emlékkönyv. (Székesfehérvár, 1882)
Br. V. M. élete. (Debreceni Protestáns Lap, 1894)
Br. V. M. (Magyar Szalon, 1894)
Szász Gerő: Br. V. M. (Protestáns Közlöny, 1894)
Ballagi Géza: Emlékbeszéd id. br. V. M. ig. tag felett. (Bp., 1895)
Emléklapok vajai br. V. M. életéből. A bevezetőt Lévay József írta. (Bp., 1899
hasonmás kiad. Szerk. Petneki Áron. Miskolc, 1999)
Jónás Károly: V. M. (A magyar országgyűlés elnöke. 1848–2002. Bp., 2002)
Marx Tibor István: Br. vajai V. M.-ról. (Tradíció, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője