Vayer Lajos
Vayer Lajos

2022. január 28. Péntek

Vayer Lajos

művészettörténész

Születési adatok

1913. június 30.

Budapest

Halálozási adatok

2001. március 31.

Budapest


Család

Sz: Vayer Lajos klasszika-filológus, Neugebauer Sarolta. F: 1938-tól Zibolen Ágnes (1919–1999) irodalomtörténész. Fia Vayer Tamás (1941–2001) díszlettervező.

Iskola

A bp.-i VIII. ker.-i Gimn.-ban éretts. (1931), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1935), magántanári képesítést szerzett (1946), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1961), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1993. máj. 10.).

Életút

A bp.-i Szépművészeti Múz. művészettörténész muzeológusa (1935–1946), főigh.-e (1949–1955); közben a Római M. Akad. ösztöndíjasa (1947). Az ELTE Történettud. Kar, ill. BTK Művészettörténeti Tanszék egy. tanára (1955. ápr. 1.–1982. dec. 31.) és a tanszék vezetője (1960–1979), egyúttal a Velencei Biennálé m. miniszteri biztosa (1958–1978). A Princeton Egyetem meghívott professzora (1975). – Európai, elsősorban itáliai reneszánsz művészettel, a mo.-i grafikus művészet történetével, 19–20. sz.-i m. művészettel fogl. Különösen értékesek Masolinóval és Masaccióval kapcsolatos, az itáliai reneszánsz ált. művészettörténeti és -módszertani kérdéseivel foglalkozó megállapításai. 1993-ban kiállítást rendeztek a tiszteletére (az MNG-ban). – Az UNESCO Nemzetközi Művészettörténeti Biz. elnöke (1969–1973), tb. tagja (1973-tól). – Akadémiai Díj (1964), Ipolyi Arnold-érem (1964), Herder-díj (1968), Széchenyi-díj (1993). – Az Acta Historiae Artium főszerkesztője (1957–1988).

Főbb művei

F. m.: Pázmány Péter ikonográfiája. Egy. doktori értek. is. (Századok, 1935)
Szelepcsényi György, a művész. (Bp., 1937)
Magyar uralkodók. (Bp., 1942)
Martinovics képmásai. (Századok, 1946)
Kossuth alakja az egykorú művészetben. (Emlékkönyv Kossuth Lajos születése 150. évfordulójára. Bp., 1952)
Rembrandt. (Bp., 1953
2. kiad. 1955
angolul is)
A rajzművészet mesterei. XIV–XVIII. század. A Szépművészeti Múzeum régi külföldi rajzgyűjteményének legszebb lapjai. (Bp., 1957
2. kiad. 1972
német és olasz nyelven)
Masolino és a római reneszánsz kezdetei. A San Clemente-bazilika freskóciklusa. Doktori értek. is. (Bp., 1962)
Az itáliai reneszánsz művészete. Egy. tankönyv. (Bp., 1982
2. kiad. 1998)
Raffaello freskói a Vatikánban. (Bp., 1987)
Témák, formák, ideák. Vál. tanulmányok a festészet, a szobrászat és a grafika művészetének történetéből. (Bp., 1988)
Piero della Francesca arezzói ciklusának ikonológiája – példa a művészettörténet-tudomány interdiszciplinaritására. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. dec. 13.).

Irodalom

Irod.: Kiállítás V. L. tiszteletére 80. születésnapja évében. Kat. Szerk. Marosi Ernő. (Bp., 1993)
Basics Beatrix: V. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője