Vayer Lajos
Vayer Lajos

2020. október 28. Szerda

Vayer Lajos

művészettörténész

Születési adatok

1913. június 30.

Budapest

Halálozási adatok

2001. március 31.

Budapest


Család

Sz: Vayer Lajos klasszika-filológus, Neugebauer Sarolta. F: 1938-tól Zibolen Ágnes (1919–1999) irodalomtörténész. Fia Vayer Tamás (1941–2001) díszlettervező.

Iskola

A bp.-i VIII. ker.-i Gimn.-ban éretts. (1931), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1935), magántanári képesítést szerzett (1946), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1961), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1993. máj. 10.).

Életút

A bp.-i Szépművészeti Múz. művészettörténész muzeológusa (1935–1946), főigh.-e (1949–1955); közben a Római M. Akad. ösztöndíjasa (1947). Az ELTE Történettud. Kar, ill. BTK Művészettörténeti Tanszék egy. tanára (1955. ápr. 1.–1982. dec. 31.) és a tanszék vezetője (1960–1979), egyúttal a Velencei Biennálé m. miniszteri biztosa (1958–1978). A Princeton Egyetem meghívott professzora (1975). – Európai, elsősorban itáliai reneszánsz művészettel, a mo.-i grafikus művészet történetével, 19–20. sz.-i m. művészettel fogl. Különösen értékesek Masolinóval és Masaccióval kapcsolatos, az itáliai reneszánsz ált. művészettörténeti és -módszertani kérdéseivel foglalkozó megállapításai. 1993-ban kiállítást rendeztek a tiszteletére (az MNG-ban). – Az UNESCO Nemzetközi Művészettörténeti Biz. elnöke (1969–1973), tb. tagja (1973-tól). – Akadémiai Díj (1964), Ipolyi Arnold-érem (1964), Herder-díj (1968), Széchenyi-díj (1993). – Az Acta Historiae Artium főszerkesztője (1957–1988).

Főbb művei

F. m.: Pázmány Péter ikonográfiája. Egy. doktori értek. is. (Századok, 1935)
Szelepcsényi György, a művész. (Bp., 1937)
Magyar uralkodók. (Bp., 1942)
Martinovics képmásai. (Századok, 1946)
Kossuth alakja az egykorú művészetben. (Emlékkönyv Kossuth Lajos születése 150. évfordulójára. Bp., 1952)
Rembrandt. (Bp., 1953
2. kiad. 1955
angolul is)
A rajzművészet mesterei. XIV–XVIII. század. A Szépművészeti Múzeum régi külföldi rajzgyűjteményének legszebb lapjai. (Bp., 1957
2. kiad. 1972
német és olasz nyelven)
Masolino és a római reneszánsz kezdetei. A San Clemente-bazilika freskóciklusa. Doktori értek. is. (Bp., 1962)
Az itáliai reneszánsz művészete. Egy. tankönyv. (Bp., 1982
2. kiad. 1998)
Raffaello freskói a Vatikánban. (Bp., 1987)
Témák, formák, ideák. Vál. tanulmányok a festészet, a szobrászat és a grafika művészetének történetéből. (Bp., 1988)
Piero della Francesca arezzói ciklusának ikonológiája – példa a művészettörténet-tudomány interdiszciplinaritására. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. dec. 13.).

Irodalom

Irod.: Kiállítás V. L. tiszteletére 80. születésnapja évében. Kat. Szerk. Marosi Ernő. (Bp., 1993)
Basics Beatrix: V. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013