Vécsey Tamás
Vécsey Tamás

2022. január 21. Péntek

Vécsey Tamás, hernádvécsei

jogász

Születési adatok

1839. február 24.

Szikszó, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1912. április 14.

Budapest


Iskola

A pesti tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett és ügyvédi vizsgát tett (1862), a római jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1863), az MTA tagja (l.: 1881. máj. 19.; r.: 1889. máj. 3.; t.: 1911. ápr. 27.).

Életút

Br. Eötvös Loránd nevelője (1861–1863), a pesti tudományegyetem magántanára (1863–1864), az eperjesi ev. jogakad.-n a római jog., a statisztika és a közgazdaságtan r. tanára (1864–1874) és a kollégium rektora (1869–1874). Balközép programmal a késmárki (1869–1875), a Szabadelvű Párt programjával a nagyszentmiklósi választóker. ogy.-i képviselője (1875–1881). A bp.-i tudományegyetem a II. sz. Római Jogi Tanszék ny. rk. (1874–1875), ny. r. tanára (1875–1912); közben a Jog- és Államtud. Kar dékánja (1881–1882, 1891–1892), majd az egyetem rektora (1901–1902). Ev. egyházker.-i főjegyző, konventi és zsinati képviselő, majd egyházm.-i gondnok. – Római joggal, római jogtörténeti források kiadásával, az Institutiók elemzésével fogl. Számos római kori jogi emlékről bebizonyította, hogy Mo. területéről származik. Jelentős részt vállalt a századelején a jogászképzés megújításában. – A M. Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja. A M. Jogászegylet alelnöke (1878-tól). Az Orsz. Közoktatási Tanács tagja. A cataniai egy. római jogi int. t. tagja. – Az MTA Marczibányi-jutalma (1892).

Főbb művei

F. m.: Római jogtan. (Eperjes, 1867
2. kiad. 1868)
A fogyasztási egyletek. (Pest, 1870)
Római családi jog. (Bp., 1875)
Lucius Ulpius Marcellus. (Bp., 1882)
Az Árpád-kori jogtudományból egy fejezet: az Árpád-kori jogtanításról. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1882. jan. 9.)
Aemilius Papinianus pályája és művei. (Bp., 1884)
A római jog külső története és Institutioi. (Bp., 1886
7. jav. kiad. 1907)
Sextus Caecilius Africanus jogtudós. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1889. máj. 13.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 10. köt. Bp., 1889
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1889)
A jogi szakoktatás reformja. (Bp., 1889)
Széchenyi és a magyar magánjog. (Bp., 1895)
A XII táblás törvény töredékei. (Bp., 1900)
Jogesetek. (Bp., 1901)
Adalék a magyar Corpus Juris történetéhez. (Bp., 1902)
A Hármaskönyv, majd a Magyar Törvénytárhoz csatolva volt Régi Jogszabályok. (Bp., 1903)
Exegeticum. Vál. helyek a Digestákból magyarázatokkal. (Bp., 1905)

Irodalom

Irod.: Szászy-Schwartz Gusztáv: V. T. (Budapesti Szemle, 1912)
Iványi Béla: V. T. (Századok, 1912)
Nagy Ferenc: V. T. t. tag emlékezete. (Bp., 1922)
Bernát István: A múltról a jövőnek. V. T. emlékezete. (Közetelek, 1926)
V. T. élete és kora. (Celldömölk, 1926)
Sztehlo Zoltán: V. T. (Miskolc, 1939)
Hamza Gábor: Emlékezés V. T.-ra, a nemzetközi hírű tudósra. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
Hamza Gábor: V. T., az európai hírű jogász. (Jogtörténeti tanulmányok, 1986)
Hamza Gábor: V. T. és a jogi szemináriumok. (Tanulmányok a budapesti egyetemi szeminárium-alapítások centenáriuma alkalmából. Bp., 1987
Jogtörténeti Szemle, 2005)
Hamza Gábor: V. T. – egy nagy magyar jogász portréja. (Magyar Tudomány, 1996)
Hamza Gábor: V. T. (Magyar jogtudósok. I. Bp., 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője