Viczay Héder
Viczay Héder

2022. augusztus 12. Péntek

Viczay Héder, loósi és hédervári gr.

nagybirtokos

Születési adatok

1807. augusztus 2.

Hédervár

Halálozási adatok

1873. december 23.

Hédervár


Család

Sz: Viczay Ferenc cs. és kir. kamarás, gr. Zichy Amália. F: 1847-től gr. Zichy Alexandra (1821–1854). Testvére: Viczay Károly (1802–1867). Az utolsó Viczay gróf, Viczay Héder, végakaratának megfelelően belási Khuen Károly engedélyt kapott a Khuen- Héderváry kettős családnév viselésére, s előnevét a belásiról a hédervárira cserélhette (egyúttal új címerét a két család címeréből állíthatta össze, 1874. dec. 5-én). A Viczay és a Khuen család között a nagyanyán kívül más rokoni kapcsolat is volt: Viczay Héder testvére, Viczay Károly (1802–1867) Khuen-Héderváry Károly (1849–1918) nagynénjét, Khuen Máriát (1811–1848) vette feleségül.

Iskola

A pozsonyi jogakadémián tanult, régészeti, művészettörténeti és numizmatikai ismereteit magánúton szerezte, ill. hosszabb időt töltött tanulmányúton Itáliában, ahol a régészeti és művészettörténeti ismereteit gyarapította (1845–1846).

Életút

Győr vm. és Győr városa főispánja (1868–1873), egyúttal Sopron vm. egyik törvényszéki bírája (1861-től). Valóságos belső titkos tanácsos (1873). Tanulmányai befejezése után két évig katonáskodott, majd hosszabb utazásokat tett Nyugat-Európában. Az 1830-as évek elején tért vissza, s örökölt nagylózsi birtokán gazdálkodott. Az 1832–1836. évi pozsonyi országgyűlésen, mint a főúri ellenzék egyik meghatározó személyisége lépett fel. Ekkor kötött barátságot gr. Széchenyi Istvánnal és gr. Batthyány Lajossal. A forradalom kitörése után Sopronban nemzetőrséget szervezett (1848), ám szept.-ben felhagyott a közéleti tevékenységgel, önkéntes száműzetésnek tekinthető emigrációba vonult Itáliába és Svájcba (1848. okt.–1854). Felesége halála után tért haza, eladta lózsi birtokát, és Hédervárra költözött (1854), ahol birtokát mintagazdasággá fejlesztette. Jelentős szerepet játszott a Győrvidéki Gazdasági Egyesület megalakításában (1857), termény- és iparmű-kiállításokat, tenyészállat-bemutatókat szervezett. Főispánként kezdeményezte és támogatta a Rába és a Rábca folyók szabályozását, az 1873. évi kolerajárvány idején ő irányította a járvány elleni megyei küzdelmet, a pusztító vész azonban őt is elragadta. Híres könyv-, régészeti- és képgyűjteménye volt. Sokat jótékonykodott, 1860-ban a Magyar Tudós Társaságnak 2100 koronát adott.

Emlékezet

Hamvait a hédervári családi kriptában helyezték el. Arcképét Marastoni Jakab rajzolta meg, e rajz alapján készült életnagyságú portréja (Vajda Zsigmond festménye, amelyet 1892-ben a győri megyeháza dísztermében helyeztek el).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője