Vígh József
Vígh József

2024. október 6. Vasárnap

Vígh József

jogász

Születési adatok

1930. június 26.

Alsóábrány, Borsod vármegye

Halálozási adatok

2011. augusztus 21.

Budapest

Temetési adatok

2011. szeptember 6.

Nagykovácsi


Család

Sz: Vígh József urasági cseléd, Góth Júlia. F: 1956-tól Hafiek Borbála. Hatan voltak testvérek. Fia: Vígh Sándor (1959–) és Vígh András (1966–).

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a mezőkövesdi gimnáziumban éretts. (1948), az ELTE ÁJTK-n végzett (1954), állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957), az állam- és jogtudományok kandidátusa (Moszkva, 1962; honosítva: Bp., 1963), doktora (1975).

Életút

Az ELTE ÁJTK Statisztikai Tanszék tanársegéde (1954–1959), egy. adjunktusa (1959–1963), egy. docense (1963–1975), egy. tanára (1975. júl. 1.–2000. aug. 31.), emeritusz professzora (2000-től). A Kriminológiai Szakcsoport (1965-től) és a Kriminológiai Tanszék vezetője (1979–1996). Az ÁJTK dékánhelyettese (1959–1962), majd az ELTE rektorhelyettese (1978–1981). Az ÁJTK Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke (2000–2003). A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1959–1962). A magyarországi egyetemi kriminológiai kutatások egyik kezdeményezője, nevéhez fűződik a kriminológia tantárgynak az ELTE-n történő bevezetése (1963), az új tananyag kidolgozása, majd a szakkriminológiai ágazati tantárgyak elindítása (1972). Vezető szerepet játszott a korszerű bűnözési statisztikák módszertana magyarországi meghonosításában. Jelentős eredményeket ért el az erőszakos bűnözés és a fiatalkorú bűnelkövetés viktimológiai összefüggéseinek feltárása terén, elsők között vizsgálta a hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés kapcsolatait.

Emlékezet

Budapesten élt és alkotott. Hetvenedik és hetvenötödik születésnapja tiszteletére az ELTE Kriminológiai Tanszék tanulmánykötetet és ünnepi kiadványt jelentetett meg (2000-ben és 2005-ben).

Elismertség

A Magyar Kriminológiai Társaság alapító tagja, első elnökhelyettese (1985–1990), a Magyar Jogász Szövetség Tudományos Bizottsága Kriminológiai és Kriminalisztikai Szakosztályának elnöke (1986–1990). A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület tb. elnöke (1990–1997). A Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetsége elnöke (1990–1999). A Nemzetközi Kriminológiai Társaság (1970-től), a Társadalomvédelem Nemzetközi Társasága Igazgatótanácsa (1981-től), a Nemzetközi Szociológiai Társaság Kutatási Bizottsága tagja (1985-től).

Elismerés

A Magyar Köztársaság csillagrendje (1989). Vámbéry Rusztem-emlékérem (1987), Szent-Györgyi Albert-díj (1997), Tudományos Munkáért Aranyérem (2000), Pro Scientia Honoris Causa Érem (2001).

Főbb művei

F. m.: Egyes munkafegyelem elleni bűncselekményekről. Prohászka Lászlóval. (Rendőrségi Szemle, 1954)
A jogászképzés tizenegy éve – 1945–1956 – a statisztikai adatok tükrében. (Bp., 1958)
A gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi alátámasztása Hajdú-Bihar megyében. (Állam és Igazgatás, 1961)
A fiatalkorúak bűnözése és annak okai a Magyar Népköztársaság adatai alapján. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1962)
A bűnözés okainak problémái. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
A fiatalkorú bűnözés és a társadalom. Monográfia. (Bp., 1964)
A bűnözés idegen a szocialista társadalmi rendtől? (Belügyi Szemle, 1964)
A bűnözés dinamikájának elemzése és az indexmódszer. Labáth Jolánnal. (Magyar Jog, 1965)
Kriminológia. Egységes egyetemi jegyz. Földvári Józseffel. (Bp., 1966
9. kiad. 1978)
A fiatalkorú bűnözéssel kapcsolatos kriminológiai kutatások főbb elméleti eredményei. (A fiatalkorúak bűnözéséről. Bp., 1966)
Az okság értelmezése a kriminológiában. (Belügyi Szemle, 1968)
Kauzalitás a kriminológiában. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
Néhány megjegyzés a bűnözés statisztikai mérésének problémáihoz. (Statisztikai Szemle, 1969)
Az erőszakos bűnözés áldozatairól. (Belügyi Szemle, 1970)
Középérték és a szabadságvesztés büntetés. (Belügyi Szemle, 1971)
A fiatalkorú bűnelkövetők reedukációja az utógondozás során. Gönczöl Katalinnal. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
A visszaeső bűnözővé válás prognózisa. (Belügyi Szemle, 1972)
Az erőszakos bűnözés oksági problémái. (Acta Facultatis Politico Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis, 1973)
Erőszakos bűncselekmények és elkövetőik. Többekkel. (Bp., 1973)
A társadalmi beilleszkedés objektív feltételeinek megteremtése a fiatalkorú elítéltek utógondozása során. Gönczöl Katalinnal. (Jogtudományi Közlöny, 1973)
Viktimológia. – A kriminológiai prognózis. (Fejezetek a szakkriminológia köréből. Egységes egyetemi jegyz. Bp., 1973)
A bűnözés és a bűncselekmény fogalmáról. – A bűnözés okkutatásának jogosultságáról. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
A bűnös emberi magatartásban érvényesülő determináció értelmezése. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
A szabadságvesztés hatékonyságának főbb jellemzői. Tauber Istvánnal. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
Kriminológiai alapismeretek. Egy. tankönyv. (Bp., 1979
3. kiad. 1987
Új kiad. 1991
2. kiad. 1995
3. átd. és bőv. kiad. 1998
4. kiad. 2000
5. kiad. 2002
6. kiad. 2004
angolul: 1991 és 1994)
Kauzalitás, determináció és prognózis a kriminológiában. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1980
angolul: 1986)
A gondatlan bűncselekményekért kiszabott szabadságvesztés-büntetés hatékonysága. Tauber Istvánnal. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
A városi bűnözés és az urbanizáció bűnözési problémái Magyarországon. – A bűnözés megelőzése és lehetőségei. (Belügyi Szemle, 1982)
Gondolatok a kriminológiáról és a bűnözésről. (Jogtudományi Közlöny, 1982)
A törvénysértések jogi és kriminálpedagógiai koncepciója. (Magyar Jog, 1982)
A kriminológia feladatai és a társadalompolitika. (Belügyi Szemle, 1983)
A bűnözés megelőzése és a társadalom. (Magyar Jog, 1983)
A bűnmegelőzés büntetőjogi eszközei és tudati feltételei (Magyar Jog, 1984)
Bűnmegelőzés és realitások. (Belügyi Szemle, 1985)
Gondolatok a halálbüntetés eltörléséről. (Belügyi Szemle, 1988)
A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés kapcsolata. Krimnálstatisztikai és kriminológiai értékelés. Madácsi Imrével, Tauber Istvánnal. (Bp., 1988)
Racionalitás a büntető igazságszolgáltatásban. (Belügyi Szemle, 1989 és Magyar Jog, 1989)
A büntető igazságszolgáltatás néhány problémája. Többekkel. – Társadalmi ellenőrzés és felelősség. (Magyar Jog, 1990)
A bűnmegelőzés modellje Magyarországon. (Belügyi Szemle, 1990)
Környezetvédelem a neopozitivista kriminológia szemszögéből. – Segítségnyújtás a bűncselekmények áldozatainak. (Rendészeti Szemle, 1991)
Honnan indul el és merre tart a kriminológia? (Magyar Jog, 1991)
A kriminológiai nézetek változása. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1992)
Social Changes, Crime and Police. International Conference. June 1–4. 1992. Budapest. Szerk. Shelley, Louis-szal. (Bp., 1993)
Treatment: újraéledő ideológia? (Börtönügyi Szemle, 1994)
A halálbüntetés eltörlésének időszerűségéről. (Belügyi Szemle, 1995)
Létfeltételek. A visszaeső bűnelkövetők főbb adatai. (Börtönügyi Szemle, 1997)
A kárelhárító – retrospektív – igazságszolgáltatás. (Magyar Jog, 1998)
A bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései. (Magyar Jog, 1999)
A bűnözés megelőzése, különös tekintettel az erőszakos bűnözésre. (Az agresszió világa. Szerk. Hárdi István. Bp., 2000)
A büntető igazságszolgáltatás néhány alapelve. (Börtönügyi Szemle, 2004)
Okság és determináció a természettudomány és a bűnözés világában. (Börtönügyi Szemle, 2005).

Irodalom

Irod.: Földvári József: V. J.: A fiatalkori bűnözés és a társadalom. (Jogtudományi Közlöny, 1965)
Tauber István: V. J.: Kriminológiai alapismeretek. (Magyar Jog, 1993)
Tanulmányok V. J. 70. születésnapjára. Szerk. Tauber István. (Bp., 2000)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Ünnepi kiadvány V. J. professor emeritus 75. születésnapjára. Összeáll. Lévay Miklós, Laczkovich Dorottya. (Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője