Vigyázó Ferenc
Vigyázó Ferenc

2025. április 17. Csütörtök

Vigyázó Ferenc, bojári

politikus

Névváltozatok

1895-től gr.

Születési adatok

1874. április 5.

Budapest

Halálozási adatok

1928. július 31.

Budapest


Család

Sz: Vigyázó Sándor (1825–1921), Podmaniczky Zsuzsanna (1838–1923), br. Podmaniczky János (1786–1883) leánya.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1905).

Életút

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. alispánja (1905), pártonkívüli, majd alkotmánypárti programmal az Apatini választókerület országgyűlési képviselője (1905–1906), a Főrendiház tagja, jegyzője (1906–1918), visszavonult a politikai élettől (1918). Apjával együtt korának egyik legjelentősebb műgyűjtője volt; gyűjteménye csakis a Jankovich Miklós-, vagy az Apponyi Sándor-féle gyűjteménnyel vethető össze. ő tekinthető az MTA második megalapítójának, mert vagyonának legnagyobb részét az akadémiára hagyta. (Csak a Vigyázó-könyvtár több mint 1700 darab régi könyvből állt, közte 73 latin és olasz nyelvű kódexszel és 400 ősnyomtatvánnyal!) Végrendeletében azonban azt is kikötötte, hogy gyűjteménye a család rákoskeresztúri kastélyában helyezendő el (az MTA tulajdonát képviselő Gr. Vigyázó és br. Podmaniczky családi múzeumot 1935. máj. 24-én nyitották meg, itt helyezték el a híres óra-, fegyver- és serleggyűjteményt, továbbá a képtárat is a családi kastély eredeti berendezéseivel együtt). A front közeledtekor a gyűjtemény jelentős részét az MTA pincéibe szállították, a II. vh. után pedig az anyag nagy részét szakmúzeumok (pl.: Magyar Nemzeti Galéria, Iparművészeti Múzeum stb.) között osztották szét.

Emlékezet

Az MTA 2008. ápr. 17-én konferenciát és kiállítást rendezett a gr. Vigyázó család emlékére (az MTA székházában).

Főbb művei

F. m.: A pragmatica sanctio. (Bp., 1894)
Az európai közjog egy alkotmányos garantiája. (Bp., 1895)
Az osztrák–magyar viszony nemzetközi természete. (Bp., 1897)
Obstructio nemzeti szempontból. (Bp., 1903).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője