Család

Sz: Vigyázó Sándor (1825–1921), Podmaniczky Zsuzsanna (1838–1923), br. Podmaniczky János (1786–1883) leánya.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1905).

Életút

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. alispánja (1905), pártonkívüli, majd alkotmánypárti programmal az Apatini választókerület országgyűlési képviselője (1905–1906), a Főrendiház tagja, jegyzője (1906–1918), visszavonult a politikai élettől (1918). Apjával együtt korának egyik legjelentősebb műgyűjtője volt; gyűjteménye csakis a Jankovich Miklós-, vagy az Apponyi Sándor-féle gyűjteménnyel vethető össze. ő tekinthető az MTA második megalapítójának, mert vagyonának legnagyobb részét az akadémiára hagyta. (Csak a Vigyázó-könyvtár több mint 1700 darab régi könyvből állt, közte 73 latin és olasz nyelvű kódexszel és 400 ősnyomtatvánnyal!) Végrendeletében azonban azt is kikötötte, hogy gyűjteménye a család rákoskeresztúri kastélyában helyezendő el (az MTA tulajdonát képviselő Gr. Vigyázó és br. Podmaniczky családi múzeumot 1935. máj. 24-én nyitották meg, itt helyezték el a híres óra-, fegyver- és serleggyűjteményt, továbbá a képtárat is a családi kastély eredeti berendezéseivel együtt). A front közeledtekor a gyűjtemény jelentős részét az MTA pincéibe szállították, a II. vh. után pedig az anyag nagy részét szakmúzeumok (pl.: Magyar Nemzeti Galéria, Iparművészeti Múzeum stb.) között osztották szét.

Emlékezet

Az MTA 2008. ápr. 17-én konferenciát és kiállítást rendezett a gr. Vigyázó család emlékére (az MTA székházában).