Vikár Béla
Vikár Béla

2020. október 30. Péntek

Vikár Béla

etnográfus, népzenekutató, műfordító

Születési adatok

1859. április 1.

Hetes, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1945. szeptember 22.

Dunavecse, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen nyelvészeti és irodalmi tanulmányokat folytatott (1877–1884), az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.).

Életút

Szülőföldjén már ifjúkorában gyorsírással jegyezte a helyi parasztközösség dalait, meséit. Bp.-i tanulmányai idején, az 1880-as években határozta el, hogy a finn eposzt, a Kalevalát m. nyelvre fordítja. Első finno.-i tanlmányútján (1889) tökéletesítette finn nyelvtudását, s a finn népi eposszal kapcsolatos folklorisztikai anyagot is gyűjtött. Nem sokkal később, egy pesti műszerésznél megismerkedett az Edison-féle fonográffal, s az egész világot megelőzve fonográffal kezdett néprajzi, elsősorban népzenei anyagot rögzíteni (először 1896 őszén, Mezőcsáton kezdte meg a viaszhengerre való rögzítést, 1900-ban a párizs világkiállítás egyik szenzációja lett a ~-féle népzenei hangfelvétel). Fonográfhengereken őrzött felvételeit Bartók Béla jegyezte le. Számos kutatóúton járt még Finno.-ba, ezeken több száz néprajzi tárgyat gyűjtött, ebből alakult meg a Néprajzi Múz. finn gyűjteménye. Kalevala-fordítását végül is az MTA adta ki (1909), időközben a finn és az észt mellett elsajátított a grúz nyelvet is, olyannyira, hogy Rusztaveli nemzeti eposzát is m. nyelvre tolmácsolta (1917). Néprajzi és nyelvi munkákon kívül a gyorsírás elméletével, annak fejlődésével is fogl. Viaszhengereit a Néprajzi Múz. Népzenei Gyűjteménye, gyorsírással készült jegyzeteit az MTA Kézirattára, a Gergely Pál által gyorsírásból gépírásba áttett szövegeit az MTA Zenetud. Int.-e őrzi. Álneve: Tatár Péter. – A M. Néprajzi Társaság főtitkára (1896–1897). Az általa alapított La Fontaine Társaság elnöke (1920-tól). Az Alföldi M. Közműv. Egyesület társelnöke. A Finn Irodalmi Társaság és a Finnugor Társaság l. tagja (1908-tól). – Az Ogy.-i Gyorsíró Iroda munkatársa, vezetője (1889–1921). A Bp., ill. Orsz. M. Gyorsíró Egyesület alelnöke (1892–1893), elnöke (1893–1894, 1904–1913). A Könyves Kálmán Szabadkőműves Páholy tagja (1894-től). – A Gyorsírászati Lapok (1886–1893, 1903–1909), az Élet c. folyóirat (1892-től), a bp.-i West–Östliche Rundschau (1894–1898), az Országgyűlési Könyvtár (Téglás Gézával, 1903-tól) és a Turán c. folyóiratok szerkesztője (1917-től).

Főbb művei

F. m.: Gáti István stenographiája, kapcsolatban a modern stenographiával. (Bp., 1890)
Kalevalai tanulmányok. (Bp., 1901)
Virágmesék. Összegyűjtötte. (Székelyudvarhely, 1903)
Somogy megye népköltése. (Bp., 1905)
A regős ének. (Bp., 1907)
A magyar népköltés remekei. I–II. Szerk. (Bp., 1907)
Krohn, J.: Kullervo énekei. Ford. (Bp., 1908)
A Kalevala. Ford. (Bp., 1909)
Petőfi az északi népeknél. (Bp., 1911)
A székely népköltésről. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1912. jan. 8.
Akadémiai Értesítő, 1912)
Tábortüzek. Műfordítások. (Bp., 1915)
Rusztaveli: A párducbőrös lovag. Ford. (Bp., 1917)
Hommage à Petőfi. (Bp., 1923)
A magyarság eredete. (A mai Magyarország. Bp., 1925
német és francia nyelven is)
Gyorsírói emlékeimből. (Bp., 1931)
Magyarázatok a Kalevalához. (Bp., 1935).

Irodalom

Irod.: Varró István: A hetvenéves V. B. (Századunk, 1929)
Rónay Márta: Négyszemközt V. B.-val. (Literatura, 1931)
Balassa József: V. B. (Magyar Nyelvőr, 1934)
Ernst Jenő: V. B. élete, kora és gyorsírástörténeti szerepe. (Bp., 1941)
Korompay Bertalan: V. B. (Ethnographia, 1945)
Gombos László: V. B. (Magyar Nyelvőr, 1946)
Korompay Bertalan: V. B. (Nyelvtudományi Közlemények, 1959)
Volly István: Somogyi „Kalevala”. V. B. Somogyban. (Kaposvár, 1959)
Kodály Zoltán: Emlékezés V. B.-ra. (K. Z.: Visszatekintés. II. Bp., 1964)
Takáts Gyula: A Kalevala és V. B. (Kortárs, 1966
T. Gy.: Egy kertre emlékezve. Bp., 1971)
Együd Árpád: V. B. és a somogyi népköltészet gyűjtése. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1980)
V. B. nyomában. Szerk. Laczkó András. (Kaposvár, 1984)
Kiss Antal: Ô maga út volt. (Napjaink, 1984)
Laczkó András: V. B. a La Fontaine Társaságban. (Új Írás, 1989)
Csepregi Márta: „Válogatok vers javábul, gyönyörű dalokat gyújtok.” A Kalevala magyar fordításairól. (Holmi, 1993)
Lak István: 50 éve halt meg V. B. (Vakok Világa, 1995)
Sebő Ferenc: Mikor is volt 1896? V. B. népdalgyűjteményének datálási problémái. (Iskolakultúra, 1995)
Bán Ervin: V. B. emlékére. (Kláris, 1996)
Olsvai Imre: V. B. népzenegyűjtésének és Kalevala-fordításának hatása Bartók Béla, Kodály Zoltán és József Attila művészetére. (Néprajzi Értesítő, 1997)
Terbócs Attila: V. B.-bibliográfia. (Bp., 1999)
Péter László: V. B. Szőregen. (P. L.: Az ezeréves Szőreg. Szeged-Szőreg, 2001)
Fehérvári Győző: Magyar Kalevalák. (Kortárs, 2002)
Ifj. Kodolányi János: V. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013