Viski Károly
Viski Károly

2022. szeptember 27. Kedd

Viski Károly, retteghi

etnográfus

Születési adatok

1883. április 14.

Torda, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1945. szeptember 5.

Budapest


Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen m.–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1906), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.).

Életút

A székelyudvarhelyi koll., a tordai és a nagyszalontai gimn. r. tanára (1906–1919), a M. Nemzeti Múz. (MNM) Néprajzi Tára tisztviselője (1919–1922), őre (1922–1935), a Közgyűjtemények Orsz. Főfelügyelőségének előadója (1935–1941), a közgyűjtemények orsz. felügyelője (1941–1945). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1940–1941), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen a néprajz ny. r. tanára és a Néprajzi Int. ig.-ja (1941–1945). – A m. néprajztud. egyik kiemelkedő jelentőségű, 20. sz.-i kutatóprofesszoraként elsősorban a népi építkezéssel és lakáskultúrával, a népi mesterségekkel és népi hangszerekkel, a népművészet és népnyelv kérdéseivel fogl. A közgyűjtemények orsz. felügyelőjeként nagy érdemeket szerzett a vidéki múzeumok fejlesztésében, egyúttal sokat tett Erdély, a Dunántúl és a Felvidék néprajzának megismertetése terén. Számos idegennyelvű monográfiában népszerűsítette a m. néprajztudomány eredményeit. Nagyszalontai tanársága idején egy helyi Arany János Emlékmúzeum létesítésén fáradozott, felkutatta és összegyűjtötte a költő személyes tárgyait, ill. a családra vonatkozó szalontai dokumentumokat. – A László Király Szabadkőműves Páholy tagja (1910–1915).

Főbb művei

F. m.: A tordai nyelvjárás. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1906)
A szalontai nép nyelvéből. (Bp., 1913)
Aranyék háza. (Nagyvárad, 1917)
Arany népe. Arany tárgyi néprajzának vázlata. (Nagyvárad, 1919)
Erdélyi magyarság. Népművészet. (Bp., 1920
franciául: 1920
angolul: 1921
hllandul: 1921
finn nyelven: Helsinki, 1921)
Székely hímzések. I. Csíkmegyeiek. Összeáll. (Bp., 1924)
Dunántúli bútorok. I. Székek. Összeáll. (Bp., 1925)
A bakony-balatonvidéki kőépítkezés. (Bp., 1926)
Székely szőnyegek. (Bp., 1928)
Magyar népművészet. Bátky Zsigmonddal, Györffy Istvánnal. (Bp., 1928
franciául is)
Magyar népművészet. (A magyar művelődés története. Bp., 1929
A magyar állam élete. Bp., 1932
2. bőv. kiad. 1940)
Bírópecsét. (Szeged, 1930)
Székely szőnyegek. (Bp., 1930)
Gravures sur bois populaires roumains de Transylvanie. (Bp., 1931)
Le village hongrois et son art. (Paris, 1932)
Hungarian Peasant Costums. (Bp., 1932
németül is)
Tihany őshalászata. (Bp., 1932)
Tiszafüredi cserépedények. (Bp., 1932
angolul is)
Drámai hagyományok. (A magyarság néprajza. III. Bp., 1935
hasonmás kiad.: Szekszárd 1991)
Tihany. Cholnoky Jenővel, Erdélyi Lászlóval. (Bp., 1935)
Ethnology of the Hungarian Folk. (Debrecen, 1936)
Hungarian Dances. (Bp.–London, 1937)
Etnikai csoportok, vidékek. (Bp., 1938)
Az ország népe. (Az ezeréves Magyarország. Bp., 1939
hasonmás kiad.: 2002)
A magyar jelleg a néprajz tükrében. (Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939
hasonmás kiad. 1992)
Erdélyi népélet. (Erdély. Szerk. Deér József. Bp., 1940
németül és olaszul: 1941)
A népművészet. (A szépművészetek könyve. Bp., 1940)
Népi és úri műveltség összefüggései a tárgyi néprajzban. (Úr és paraszt a magyar élet egységében. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp., 1941)
A hagyomány tárgyai. (A magyarság néprajza. II. köt. Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: Gunda Béla: V. K. (Erdélyi Múzeum, 1946)
Palotay Gertrúd: V. K. (Ethnographia, 1946)
Varga Mária: V. K. irodalmi munkássága. (Index Ethnographicus, 1960)
V. K.-emlékszám. (Ethnographia, 1974)
Vargha László: V. K. (Honismeret, 1982)
Bátki-, Györffy- és Viski-levelek a Pável-hagyatékból. Sajtó alá rend. S. Pável Judit. (Savaria, 1995/98)
Faragó József: A magyar néprajzi oktatás száz éve a kolozsvári egyetemen. (Hital, 1999)
Selmeczi Kovács Attila: V. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője