Vladár Gábor
Vladár Gábor

2024. október 7. Hétfő

Vladár Gábor, muthnai és nagycsepcsényi

jogász

Születési adatok

1881. október 14.

Bia, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1972. július 19.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jog- és államtud. doktori okl. szerzett (1903), bírói vizsgát tett (1908), az MTA tagja (l.: 1937; tanácskozó: 1949; tagsága visszaállítva: 1989. május 9.).

Életút

A bp.-i V. ker.-i járásbíróság (1903– 1908), a bp.-i keresk. és váltó törvényszék jegyzője (1908– 1911), az Igazságügyi Min. Magánjogi Ügyoszt.-án beosztott törvényszéki jegyző (1911– 1918), a min. miniszteri titkára (1918– 1922), miniszteri tanácsosként a Magánjogi Ügyoszt. (1922– 1929), a Törvényelőkészítő Ügyoszt. vezetője (1929– 1932), kúriai tanácselnök (1932– 1944). M. kir. titkos tanácsos (1937-től). Jelentős szerepet játszott a magánjogi törvénytervezet előkészítésében és számos rendelet megszövegezésében. Lakatos Géza kormányának igazságügy-minisztere (1944. aug. 29.–1944. okt. 16.), a nyilas hatalomátvétel után bujkált (1944. okt. 16.). A Rákosi-korszakban nyugdíját megvonták (1950), kitelepítették (1951), Biatorbágyon élt (1953– 1963). – A Főv.-i Közmunkák Tanácsának tagja (1929– 1944). Az Orsz. Bírói és Ügyészi Egyesület elnöke (1938– 1944). – A debreceni Tisza István Tudományegyetem tb. doktora (1942). – Corvin-koszorú (1941).

Főbb művei

F. m.: A hatályos jogszabályok hivatalos összegyűjtése. (Bp., 1933)
A jog elhajlása az élettől. (Bp., 1938)
Tudományos munka-e a jogszabály előkészítése? Akad.-i székfoglaló is. (Budapesti Szemle, 1939)
Az állam hivatása az egyház tanítása szerint. (Miskolc, 1940)
Az erkölcs, a tudomány, a humánum és a jog. (Debrecen, 1942)
Magyarország hatályos törvényei, kiegészítve a törvényeket módosító jogszabályokkal. I. Szerk. (Bp., 1943– 1944)
Az egyház és az állam viszonya. (Bp., 1947)
Visszaemlékezéseim. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője