Voinovich Géza
Voinovich Géza

2024. október 6. Vasárnap

Voinovich Géza

irodalomtörténész, szerkesztő, esztéta

Születési adatok

1877. március 14.

Debrecen

Halálozási adatok

1952. szeptember 20.

Budapest


Család

Felesége: Arany László özvegye, Szalay Gizella.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1900); közben a párizsi Sorbonne-on is tanult, a magyar irodalomtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1923. máj. 11.; t.: 1938. máj. 6.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

Életút

A Nagy Képes Világtörténet segédszerkesztője és az Uj Magyar Szemle, A Hét és a Vasárnapi Ujság c. lapok munkatársa (1900–1904), a Budapesti Szemle c. folyóirat szerkesztője (1910–1944). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1904-től). A bp.-i Nemzeti Színház kormánybiztosa (1933–1934). Az MTA főtitkára (1935. nov. 7.–1949. nov. 29.). A Felsőház tagja (1936–1944). Irodalomtörténészként klasszikus reneszánsz angol irodalommal, Arany János, Arany László és Madách Imre munkásságával foglalkozott. Családi kapcsolatai révén megszerezte Arany János kézirati hagyatékát (amely Arany László összes kéziratával együtt 1945. jan. 30-án tűzvészben megsemmisült). Sajtó alá rendezte William Shakespeare összes színművét (I–VI. Bp., 1902), br. Eötvös József összes művét (I–XX. Bp., 1902–1903), ill. Arany János művei kritikai kiadásának első hat kötetét (I–VI. Bp., 1951–1953). Konzervatív szellemű irodalomtörténeti tanulmányain kívül irodalom- és színikritikákat, novellákat, verseket és drámákat is írt. (Drámáinak többségét a bp.-i Nemzeti Színház mutatta be). Műfordítóként elsősorban klasszikus angol és német irodalmat tolmácsolt. 1925-ben 50 millió koronát adott az MTA-nak.

Elismertség

A Szent István Akadémia r. tagja (1923-tól). A Kisfaludy Társaság r. tagja (1912-től), titkára (1925–1929), másodelnöke (1933– 1936), elnöke (1936–1952). A Petőfi Társaság r. (1920-tól), t. tagja (1944-től); az Arany János Társaság t. tagja (1925-től). A Színművészeti Tanács tagja (1920–1944). A Magyar–Német Társaság igazgatótanácsának tagja (1939–1944). A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége társelnöke (1944-ig).

Elismerés

A Petőfi Társaság Gyulai-nagydíja (1927), Corvin-koszorú (1930).

Szerkesztés

A Nagy Képes Világtörténet segédszerkesztője és az Uj Magyar Szemle, A Hét és a Vasárnapi Ujság c. lapok munkatársa (1900–1904), a Budapesti Szemle c. folyóirat szerkesztője (1910–1944). A Klasszikus Regénytár c. sorozat szerkesztője (I–LX, Ambrus Zoltánnal, 1903-tól).

Főbb művei

F. m.: 1848. Képes díszmű. Szerk. Bródy Sándorral, Jókai Mórral. (Bp., 1897)
Arany László. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1901)
William Shakespeare összes színműve. I–VI. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1902)
Br. Eötvös József összes művei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. I–XX. (Bp., 1902–1903)
Az angol irodalom története a renaissance-tól. (Egyetemes irodalomtörténet. III. Szerk. Heinrich Gusztáv. Bp., 1907)
Madách kisebb költeményei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1910. okt. 3.
megjelent: Budapesti Szemle, 1912
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1910)
Madách Imre és az ember tragédiája. (Bp., 1914)
Regényírók. (Bp., 1921)
Petőfi Sándor összes költeményei. Szerk. (Bp., 1921)
Mohács. Dráma. (Bp., 1922)
Rákóczi. Dráma. (Bp., 1923)
Arany János kritikai kiadásának előmunkálatai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1924. febr. 4.)
Arany János összes munkái. I–V. Sajtó alá rend. Bp., 1924)
Az angol irodalom története. (Bp., 1926)
Arany János életrajza. I–III. (Bp., 1929–1938)
Magyar mondák világa. (Bp., 1932)
György barát. Reg. (Bp., 1942)
Írók és költők. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: V. G. (Literatura, 1929)
Galamb Sándor: V. G. (Budapesti Szemle, 1931)
Schöpflin Aladár: V. G. (Nyugat, 1933)
Halmi Bódog: V. G. (H. B.: Fejek. Bp., 1937)
Tolnai Gábor: V. G. akadémikus. (Akadémiai Értesítő, 1952)
Pásztor Emil: Szövegromlások és helyesírási problémák Arany János Toldijának kritikai kiadásában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
Kiss Károly: Az elherdált Arany. Egy irodalmi hagyaték viszontagságai. (Magyar Nemzet, 1997. 125.)
V. G. (Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője