Wahrmann Mór
Wahrmann Mór

2024. december 6. Péntek

Wahrmann Mór

gazdaságpolitikus

Születési adatok

1832. február 29.

Pest

Halálozási adatok

1892. november 26.

Budapest


Család

Nagyapja: Wahrmann Izrael pesti főrabbi (1755–1826). Sz: Wahrmann Mayer Wolf (1795–1859) textilkereskedő, Weisz Regina (1813–1897). F: Gold Lujza (1841–1895).

Iskola

A pesti evangélikus gimnáziumban, majd a pesti tudományegyetem bölcsészkarán tanult.

Életút

Apja textilnagykereskedésében dolgozott (1847-től), cégvezető (1852–1858), az időközben Wahrmann és Fia nevet felvevő cég társtulajdonosa (1858–1859), apja halála után előbb Sándor testvérével társtulajdonos (1859–1871), majd egyedüli tulajdonos (1871-től). Később megalapította a bécsi Wahrmann és Társa árubizományos üzletet, ill. létrehozott egy saját pénzváltó üzletet is. Kormánypárti programmal Budapest-Lipótváros országgyűlési képviselője (1869–1892). A pesti neológ (kongresszusi) hitközség elnöke (1883–1892). Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1873–1892). A pesti Lloyd Társulat tagja, igazgatója (1865–1877), elnöke (1877–1892). A Kereskedelmi Akadémia alapító tagja (1869-től), ún. vezérlő testületének elnökhelyettese (1888–1892). A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (1891–1892). A 19. sz. végének egyik legsikeresebb magyarországi üzletembere, az emancipálódó magyar zsidóság első közéleti szereplője. Az 1860-as évek elején néhány újságcikket ír a magyar hiteléletnek Ausztriától történő függetlenedéséről. Alapos közgazdasági érvelése, és sikeres vállalkozásai felkeltik Deák Ferenc és a körülötte kialakuló, már a „kiegyenlítést” előkészítő politikusi körök figyelmét, akik támogatták országgyűlési képviselővé történő megválasztását. ő volt a magyar képviselőház első, zsidó vallású tagja (a túlnyomórészt zsidó nagytőkések által lakott V. kerületben, a Lipótvárosban). Nyolc cikluson át tagja a parlamentnek, pártja, a Szabadelvű Párt pénzügyi szakértője, a Képviselőház pénzügyi-gazdasági bizottságának tagja. Politikai elképzeléseiben a dualizmus feltétlen híve, ugyanakkor erőteljesen hangsúlyozta a magyar gazdasági érdekeket és a magyar nemzeti piac fontosságát, igényelve a szabad verseny biztosítását (mindezt a magyar gazdaság balkáni terjedésével és a magyar nagyiparnak nyújtott kedvezményekkel próbálta meg keresztülvinni). Szimbolikus jelentőségű volt, hogy Házmán Ferenccel együtt ő nyújtotta be a Képviselőházban Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről, az egységes Budapest főváros megalakulásáról szóló törvényjavaslatot (1872-ben).

Emlékezet

Végrendeletében 50 000 forintot adott jótékony célokra, további 20 000 forintot adott az MTA-nak (az ekkor létrejött Wahrmann-alapítvány kamataiból évről-évre 1000 forinttal jutalmazták az ipar és a kereskedelem fellendítésére szánt találmányokat). Alapítványt tett továbbá az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Kereskedelmi Akadémia támogatására. Emlékére az MTA Elnöksége Wahrmann Mór-díjat alapított (2002-ben; átadására a májusi rendes közgyűlésen került sor, s a tudomány társadalmi elismertsége és a tudás alapú társadalom fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységért adható). Alakja gyakran feltűnik Mikszáth Kálmán írásaiban, politikai karcolataiban. A mai Akadémia utca 3. szám alatt lakott, itt helyezte el híres képgyűjteményét is. Halála után Budapesten utcát neveztek el róla (az Újlipótvárosban, XIII. kerület; az utcanevet 1944-ben a nyilasok eltávolították, ma: Victor Hugo utca). A rendszerváltás idején újra közterületet kapott (Budapest XIII. kerület Wahrmann köz, 1992-től). Emléktábláját szintén az Újlipótvárosban helyezték el (Budapest XIII. kerület, Pozsonyi út 53. számú házon, 1994-ben). A családjáé volt a Wahrmann-palota (Budapest VI. kerület, Andrássy út 23.; tervezte: Freund József és Kauser János, 1882–1885). Villája volt a Svábhegyen, ahol nevezetes szalont tartott (itt látta vendégül a budapesti nemzetközi statisztikai kongresszus résztvevőit, 1876-ban).

Irodalom

Irod.: Kellér Andor: Mayer Wolf fia. W. M. életregénye. (Bp., 1941)
Mérei Gyula: W. M. (Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1943)
Vörös Károly: W. M. – egy zsidó politikus a dualizmus korában. (Budapesti Negyed, 1995)
Frank Tibor: Honszeretet és felekezeti hűség. (Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnaapjára. Bp., 2002)
Tóth Vilmos: A Wahrmann-mauzóleum. (Népszabadság, 2002. máj. 30.)
Welker Árpád: W. M. (Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Pók Attila: Honszeretet és felekezeti hűség. W. M. (Századok, 2007)
Dupcsik Csaba: Honszeretet és felekezeti hűség. (Holmi, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője