Waldapfel Eszter
Waldapfel Eszter

2020. október 24. Szombat

Waldapfel Eszter

könyvtáros, történész

Névváltozatok

Kelemen Jenőné;  Varga Endréné 

Születési adatok

1906. április 2.

Budapest

Halálozási adatok

1968. május 21.

Budapest

Temetési adatok

1968. május 29.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Waldapfel Ármin (1815. okt. 19. Beszterce, Trencsén vm.–1892. febr. 21. Drétoma, Trencsén vm.), Deutsch Jozefin (1829. jún. 29. Freiberg, Morvaország–1892. jan. 26. Trencsén); Weisz (= Weiss) Sándor, Eiser Róza. Szülei: Waldapfel János (1866. okt. 14. Nagyzablát, Trencsén vm.–1935. nov. 5. Bp.) pedagógus, tanügyi író, Weisz Anna (1881–1920). Waldapfel János testvére: Waldapfel Leó (1868. dec. 24. Nagyzablát, Trencsén vm.–1926. márc. 13. Balassagyarmat) jogász, ügyvéd, a Balssagyarmati Ügyvédi Kamara elnöke.

Waldapfel Eszter testvérei: Waldapfel Gábor (1901–1945) konzervgyári tisztviselő, Waldapfel József (1904. okt. 28. Bp. – 1968. febr. 14. Bp.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja), Trencsényi-Waldapfel Imre (1908. jún. 16. Bp. – 1970. jún. 2. Bp.): klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA tagja és Waldapfel László (1911. dec. 26. Bp.–1942. dec. 11. Bugyonnij, Szovjetunió) matematikus.

Férje: 1. Kelemen Jenő. 2. Varga Endre Gábor (1901–1973) levéltáros, kandidátus.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1931), történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1935); közben a bécsi tudományegyetemen jogtörténetet tanult, ill. a bécsi Állami Levéltárban (= Staatsarchiv) Collegium Hungaricum-ösztöndíjas (1930–1931), a történelemtudományok kandidátusa (1959).

Életút

Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ ösztöndíjas gyakornoka (1933–1935), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyakornoka, beosztott helyettes tanára (1935–1944), rendelkezési állományba került (1944). A II. világháború után az OSZK-hoz kinevezett r. tanár (1945–1952) és a Kézirattár vezetője (1946–1952), az OSZK főigazgató-helyettese (1952–1958); közben az Országos Könyvtári Központ (OKK) helyettes vezetője (1952). Az Országos Pedagógiai Könyvtár igazgatója (1958–1966).

Tudományos pályafutásának kezdetén gazdaság- és jogtörténeti kérdésekkel foglalkozott, majd érdeklődése a művelődéstörténet és elsősorban a könyvtörténet, valamint az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc diplomáciai története felé fordult. Első írásaiban az első magyar törvényalkotás eredetiségét vizsgálta, majd közzétette az Erzsébet-legenda Admontban általa felfedezett változatának szövegét. Jelentős szerepet vállalt a centenáriumi forradalmi emlékkiállítás szervezésében, az általa gondozott négy kötetes levelestár (A forradalom és a szabadságharc levelestára, 1950–1965) több mint ezer levelet tartalmazó fontos kordokumentum.

 

Sokat tett a magyarországi könyvtárügy érdekében; különösen értékesek a magyarországi könyvtárosképzéssel és az iskolai könyvtárügy szervezésével kapcsolatos írásai. Nevéhez fűződik az Országos Pedagógiai Könyvtár szervezeti kereteinek kialakítása, szakmai kutatási módszereinek és gyűjtőkörének kidolgozása.

Szerkesztés

Az Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója főszerkesztője (1959–1966), a Könyv és Nevelés felelős szerkesztője (1966–1968).

Az Országos Pedagógiai Könyvtár Évkönyve szerkesztője (N. Rácz Arankával, 1960–1965, Budapest, 1961–1966).

Főbb művei

F. m.: Egy ismeretlen Szent-Erzsébet-legenda az admonti bencés kolostor könyvtárából. (Magyar Könyvszemle, 1931. 1-4.)
Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban. 1–2. Egy. doktori értek. is. (Századok, 1931. 4-6–7-8.)
Szent István első törvénykönyve és a nyugati törvényhozás. (A Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1935)
Megtévesztő adatok a címlapokon. Varjas Bélával. (Magyar Könyvszemle, 1937. 3.)
Honti János. (Magyar Könyvszemle, 1946. 1-4.)
Egy ismeretlen Erzsébet legenda az admonti kolostor könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1947)
Arany János néhány ismeretlen strófája. (Irodalomtörténet, 1949. 1.)
Kéziratos források az Országos Széchényi Könyvtárban. 1789–1867. Összeáll. az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkaközössége. Szerk. W. E. (Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Kiadványai. 24. Bp., 1950)
A forradalom és a szabadságharc levelestára. I–IV. köt. Sajtó alá rend, a kísérő tanulmányt írta W. E. (Bp., Közoktatásügyi Kiadó–Művelt Nép Kiadó–Gondolat Kiadó, 1950–1965)
Kézirattan. Egy. jegyz. (Bp., ELTE, 1951
2. kiad. 1953 és utánnyomások)
A LOK Tudományos Osztályán lefolytatott vizsgálatról. (Levéltári Híradó, 1952. 2.)
Tudományos munkaközösségek az Országos Széchényi Könyvtárban. (Könyvtáros, 1954. 3.)
A felsőfokú könyvtárosképzésről. (Könyvtáros, 1954. 6.)
A könyvtári és levéltári gyűjtőkör kérdéséhez. (Magyar Könyvszemle, 1955. 3.)
Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta. (Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1957. Bp., 1958)
A varsói Nemzetközi Bibliográfiai Konferencia. Bélley Pállal és Gombocz Istvánnal. (Magyar Könyvszemle, 1958. 1.)
Országos szakkönyvtárak és közművelődési könyvtárak együttműködése a szakirodalom felhasználása érdekében. (Könyvtáros, 1960. 8.)
Az I. Országos Gyermekkönyvtárügyi Konferencia. N. Rácz Arankával. (Könyvtáros, 1961. 2.)
Az önálló magyar külpolitika 1848–1849-ben. 1848. szept.–1849. júl. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1962)
Az Országos Pedagógiai Könyvtár a neveléstudományi kutatás szolgálatában. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 1962)
Magyar tudósok levelei a velencei Marcianában. (Magyar Tudomány, 1965. 10.)
Rendi kísérletek a külföldre került a külföldre került Corvinák visszaszerzésére a XIX. század első felében. (Magyar Könyvszemle, 1967. 2.)
Szalay László két levele Guizot francia külügyminiszterhez. Közli: W. E. (Magyar Tudomány, 1967. 12.).

 

F. m.: írásai az Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatójában: Az iskolai könyvtárak szerepe az iskola oktató-nevelő tevékenységében. (1959. 1.)
Eredmények és feladatok az iskolai könyvtári hálózat kialakításában. (1960. 3.)
Az iskolai könyvtárosok országos tanfolyama. (1960. 4.)
Az iskolai könyvtárak helyzete a Lengyel Népköztársaságban. (1961. 1.)
Az iskolai ifjúsági és a közművelődési gyermekkönyvtárak együttműködéséről. (1961. 4.)
Az iskolai könyvtárak módszertani irányításáról. (1962. 5.)
Az iskolai könyvtárak módszertani irányításáról a Szovjetunióban. (1963. 4.)
Krupszkaja, Nagyezsda Konsztantyinovna. (1964. 2.)
Táncsics Mihály, a pedagógus. (1964. 3.).

Irodalom

Irod.: írásairól: Vörös Károly: A forradalom és a szabadságharc levelestára. (Levéltári Közlemények, 1954. 1.)
Bélay Vilmos: A forradalom és a szabadságharc levelestára. (Magyar Könyvszemle, 1955. 4.)
Révész Imre: W. E.: Az önálló magyar külpolitika 1848–1849-ben. (Magyar Tudomány, 1963. 6-7.)
Urbán Aladár: W. E.: Az önálló magyar külpolitika 1848–1849-ben. (Századok, 1965. 6.)
Oltványi Ambrus: A forradalom és a szabadságharc levelestára. IV. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 1.).

 

Irod.: Beszámoló W. E. kandidátusi disszertációjának vitájáról. (Századok, 1960. 4.)
Nyugalomba vonult W. E. (Könyvtáros, 1967. 3.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1968. máj. 23.)
W. E. (Könyvtáros, 1968. 7.)
Mátrai László: Búcsú W. E.-től (Századok, 1968. 1-2.)
Sinkovics István: W. E. (Magyar Könyvszemle, 1968. 3.)
Arató Ferenc: Vargáné W. E. (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Évkönyve, 1988)
Sunyovszky Anna: Az Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója. (Könyv és Nevelés, 2002).

 

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020