Waldstein-Wartenberg János
Waldstein-Wartenberg János

2024. október 15. Kedd

Waldstein-Wartenberg János, gr.

politikus, jogász, műgyűjtő

Születési adatok

1809. augusztus 21.

Nagymegyer, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1876. június 3.

Bécs


Család

Csehországi eredetű grófi családból származott, grófi címét 1758-ban honosították. Sz: Waldstein-Wartenberg Emánuel, gr. Sztáray Mária Terézia.

Iskola

A pesti tudományegyetemen jogi és bölcsésztudori okl. szerzett (1831). Az MTA tagja (ig.: 1868. márc. 17.).

Életút

A bécsi magyar udvari kamara fogalmazója (1831–1849) majd rövid ideig Budán és Triesztben hivatalnok. Ung vm. főispánja (1861). Valóságos belső titkos tanácsos. A máltai lovagrend tagja. Az Országos Képzőművészeti Tanács elnöke (1871–1876). Az 1820-as évek végétől gr. Széchenyi István baráti köréhez tartozott, részt vett Széchenyi al-dunai és konstantinápolyi útján (1830). Később politikailag eltávolodtak egymástól, az utolsó rendi országgyűlésen Waldstein már a Konzervatív Párt egyik vezéralakja volt a Felsőtáblán. A forradalom és szabadságharc eseményeiben nem vett részt, a bukás után csatlakozott ahhoz a konzervatív emlékiratot aláíró főúri csoporthoz, akiknek tagjai az 1848 előtti alkotmányos állapothoz való visszatérésre próbálták meg rávenni az uralkodót (1850). Az 1850-es évektől elsősorban az ország gazdasági fejlesztésébe kapcsolódott be: nagyobb összegekkel támogatta a folyószabályozások és a vasútépítés ügyét. A nagymegyeri uradalmában (Komárom vm.) mintagazdaságot alakított ki. Jelentős adományokkal támogatta továbbá a magyarországi művészeteket, maga is műkedvelő festő és jelentős műgyűjtő volt. A kortársak jól ismerték a gr. Széchenyi Istvánt kifigurázó karikatúráját. Az MTA-nak 4900 koronát adott (1860-ban), ill. több értékes akvarelljét is az akadémiának ajándékozta (Thomas Ender munkáit, 1868-ban).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője