Család

Sz: Emánuel mozdonyvezető, Dózsa Ida. F: Wagner Mária.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1954. jún. 19.).

Életút

A temesvári piarista főgimn.-ban éretts. (1917), a Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1923), a vál. fejezetek a kórélettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1930), az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1954. jún. 9.). - Az I. vh. végén a 28. sz. tábori vadászzászlóaljnál szolgált (1917-1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem Bakteriológiai és Ált. Kórtani Int. gyakornoka (1921-1923), egy. tanársegéde (1923-1932) és magántanára (1930-1932); közben m. áll. ösztöndíjjal a párizsi egyetem Kórélettani Int.-ében kutatott és a Párizsi M. Egyesület orvosa (1926-1927), majd a Harvard School of Public Health Élettani Int.-ének Rockefeller-ösztöndíjasa (1927-1929), ill. Nagy-Britanniában és a dániai Carlsberg Int. újabb Rockefeller-ösztöndíjat nyert (1930-1931). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen, ill. a Debreceni Tudományegyetemen az élettan és az ált. kórtan ny. r. tanára és az Élettani és Kórtani Int. ig.-ja (1932-1949); közben az Orvostud. Kar dékánja (1942-1943). Az egyetem átszervezése után a DOTE Kórélettani Int. ny. r. tanára (1949-1952), egy. tanára (1952-1963) és az int.-ig.-ja (1949-1963); közben az egyetem tud. rektorh.-e (1957-1960).Tud. pályafutásának kezdetén a szérumfehérjék és a lipoid-anyagcsere vizsgálatával fogl., ill. keringés- és légzésfiziológiai kutatásokat folytatott, később érdeklődése egyéb fehérje-biokémiai és neurohisztológiai kérdések felé fordult. Biológiailag aktív gyököt tartalmazó mesterséges kojugált fehérjék előállításával a kísérleti és gyakorlati terápia új lehetőségeire mutatott rá. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a vérkeringés neurológiai szabályozása, ill. az ún. neurohumorális kompenzáló mechanizmusok működésének feltárása terén. Elsők között tisztázta az ún. anaphylaxiás sokk patomechanizmusát, vizsgálta még a szintetikus hormon antigéneket és a koronária-reflex jelentőségét. Emlékére a DOTE ~-emlékérmet alapított (a kísérletes orvostudomány területén elért eredményekért, 1978?).