Wenzel Gusztáv
Wenzel Gusztáv

2024. március 29. Péntek

Wenzel Gusztáv, 1879-től kövesdi

történész, jogász

Születési adatok

1812. január 19.

Lukau, Alsó-Lausitz, Szilézia

Halálozási adatok

1891. november 23.

Budapest


Család

Apja huszárkapitány, aki fia születésekor Alsó-Luzsicán (=Lausitz) állomásozott. Később apját Lombardiába helyezték, így anyanyelve az olasz lett, magyarul csak később tanult meg.

Iskola

Isk.-it Veronában kezdte, majd Vácott és Pesten folytatta, pesti tudományegyetemen bölcseleti és jogtudori okl. szerzett (1835), ügyvédi vizsgát tett (1836), az MTA tagja (l.: 1846. dec. 18.; r.: 1858. dec. 15.).

Életút

Sándor főherceg tanítója (1836–1838), a pesti tudományegyetemen a történelem h. tanára (1838–1839), a bécsi Theresianumban a m. történelem, a közjog, a bányajog és a statisztika r. tanára (1839–1848), egyúttal az udvari kamara bányajogi szakértője (1844–1848). A bécsi tudományegyetemen a jogtörténet, a bánya- és tengerészeti jog r. tanára (1849–1850), a pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a magánjog ny. r. tanára (1850–1880); közben a Jogtud. Kar dékánja (1869–1870), majd az egyetem rektora (1865–1866). Kir. tanácsos (1868-tól). – Középkori és kora újkori m. jogtörténettel, m. és erdélyi összehasonlító magánjoggal, gazdasági és bányajoggal, ill. a gazdaságtörténet magánjogi vonatkozásaival fogl. Mo.-on elsőként adta elő az európai jogtörténetet és az elsők között fogl. gazdaságtörténettel. A régi feudális intézmények nemzeti jellegének hirdetője, a klasszikus történeti jogi iskola egyik legjelentősebb mo.-i képviselője. Az abszolutizmus idején síkraszállt a m. nyelvű oktatásért. Forráskiadói tevékenysége is értékes: közzétette – többek között – Szalay László és Verancsics Antal műveit, és közzétette a tizenkét kötetes Árpád-kori új okmánytárat (1860–1874). – A Főrendiház örökös tagja (1889-től). – A M. Történelmi Társulat választmányi tagja (1867-től). A Felső-Lausitzi Történeti Társaság, a Morva-Sziléziai Cs. és Kir. Társaság Történeti-Statisztikai Osztálya és a Délszláv Történeti Társaság tagja. – Az MTA Nagyjutalma (Keleti Károllyal, 1871).

Főbb művei

F. m.: Magyarország tengeri viszonyainak többévi kutatások után legnagyobb részt kézirati adatokból készült. története. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1847. aug. 26.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1847)
A magyar történet legrégebbi idejétől 1561-ig. (Pest, 1856)
Kovacsics Márton György, Horvát István és Fejér György jellemzése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. jún. 27.
megjelent: Budapesti Szemle, 1859
új kiad. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Soós István. Fons, 1996)
Árpád-kori új okmánytár. I–XII. köt. (Pest, 1860–1874
hasonmás kiad.: Pápa, 2001–2004
CD-ROM: 2003
2005)
A magyar és erdélyi magánjog rendszere. I–II. (Buda, 1863–1864
3. kiad. I–II. köt. és pótköt. Bp., 1879
új kiad. 1885
rövid áttekintés: 1877)
A magyar és erdélyi bányajog rendszere. I–II. (Buda, 1866
2. kiad. Pest, 1872)
Egyetemes európai jogtörténet. (Buda, 1869
3. kiad. Bp., 1878)
Magyarország jogtörténetének rövid vázlata. (Pest, 1872)
Magyarország bányászatának kritikai története. (Bp., 1880)
A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. (Bp., 1882)
Az 1848 előtti magánjog. (Bp., 1885)
Magyarország mezőgazdaságának története. (Bp., 1887).

Irodalom

Irod.: Zlinszky Imre: W. G. (Jogtudományi Közlöny, 1891)
Sz[ilágyi] S[ándor]: W. G. (Századok, 1891)
Vécsey Tamás: Emlékbeszéd W. G. r. tagról. (Bp., 1894)
Ujlaki Miklós: W. G. (Jogi professzorok emlékezete. Bp., 1936)
Bertényi Iván: W. G. (Évfordulók a műszaki és természettudomámyokban, 1987)
Balázs Tamás: Die wissenschaftliche Bedeutung von den ersten ungarischen Pandektisten, Gustav Wenzel mit besonderer Rücksicht auf seine Verantwortlichkeitslehre. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Iuridica, 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője