Winter Ernő
Winter Ernő

2024. november 9. Szombat

Winter Ernő

vegyészmérnök, fizikus, feltaláló

Születési adatok

1897. március 15.

Győr

Halálozási adatok

1971. június 2.

Budapest

Temetési adatok

1971. június 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi győri zsidó családból származott. Sz: Winter Nándor szabósegéd, Dringler Regina mosónő. Tízen voltak testvérek, ő volt a legkisebb. Testvérei közül: Winter Miksa bőrdíszműves, a holokauszt áldozata lett és Winter Gyula autószerelő. Másik testvérének, Winter Sándornak leánya, Vezér Erzsébet (1915–2003) irodalomtörténész. F: 1926-tól Barta Lívia (†1994. ápr. 10. Budapest. Temetés: 1994. ápr. 29. Farkasrét). Fia: Ada-Winter Péter (1923–) informatikus, Winter Mihály (1940–1976) orvos, kandidátus és Winter János (1941–).

Iskola

A győri állami főreáliskolában éretts. (1915); osztályfőnöke Pitroff Pál, matematikatanára Kallós Béla, természetrajztanára Polgár Sándor volt. A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1925), az MTA tagja (l.: 1951. dec. 15.; r.: 1956. máj. 30.).

Életút

Az I. világháborúban, Boszniában teljesített katonai szolgálatot (1915–1918). Tanulmányai idején a drezdai szappangyár (1921–1922) és a budapesti Meister Szappangyár mérnök-gyakornoka (1922–1923), az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. (EVIG) laboratóriumának kutatómérnöke, a laboratórium vezetője (1925–1928), a nijmegeni (Hollandia) Splendor Izzólámpa- és Rádiócsőgyár fejlesztőmérnöke (1929–1930), ismét az Egyesült Izzó kutatómérnöke, az Elektroncső Laboratórium helyettes vezetője (1930–1932), a laboratórium (1932–1944 és 1945–1948), ill. a rádiócsőgyártó részleg vezetője (1948–1950). 1944-ben zsidó származása ellenére érdemeire való tekintettel védettséget kapott, de kényszertartózkodási helyéül az Egyesült Izzó 17-es épületét jelölték ki. A Távközlési Kutató Intézet (TKI) tud. főmunkatársa és igazgatóhelyettese (1951–1962), tud. tanácsadója (1962-től), egyúttal az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete igazgatóhelyettese (1958–1971) és az Elektronfizikai Osztály vezetője (1962–1971). Az amerikai RCA cégnél járt hosszabb tanulmányúton (1936).

Szenvedélyes hegymászó és sziklamászó volt: feljutott a Keleti-Alpok legmagasabb csúcsára (a 3899 méter magas Ortlerre).

A magyar híradástechnikai és vákuumtechnikai kutatások kimagasló személyisége, több mint hetven magyar és közel kétszáz külföldi szabadalma nyert védoltalmat. Nevéhez fűződik – többek között – az ún. redukciós bárium fémgőz eljárás kidolgozása, a kettős vezérlésű végerősítőcsövek, az eltérítéses vezérléssel dolgozó keverőcsövek, a nagy sokszorozási tényezőkkel bíró szekunderemissziós katódok, ill. a nagy élettartamú, nagy terhelhetőségű speciális oxidkatódok kifejlesztése. Az oxidkatódokkal kapcsolatos vizsgálódásai a nemzetközi viszonylatban is a legjobb minőségű oxidkatódhoz vezettek: világviszonylatban is egyedülálló, újszerű impulzuskatód-típust valósított meg.

 

Még Edison fedezte fel, hogy a legjobb szigetelőnek ismert vákuum egyirányú elektromos veztőképességre tehet szert, ha benne fémhuzalt elég nagy hőmérsékleten izzítunk. A rádióban használt elektroncsövek katódjai árammal közvetlenül fűtött fémhuzalok voltak. Kezdetben volframból készítették, majd a gazdaságosabb tóriumból: ilyet gyártott a magyar rádióipar is (1926-ban). Ahhoz, hogy a rádió tömegcikké válhasson, csökkenteni kellett az elektroncsövekben használt izzókatódok hőmérsékletét; ezáltal acsövek erősítése megnövekedett, energiafogyasztása csökkent és a vevőberendezéseknek a hálózati árammal való táplálására nyílott lehetősége. A hollandiai Philips-vállalat laboratóriuma – Gustav Ludwig Hertz (1887–1975) irányításával – kidolgozta az ún. báriumazidos eljárást. Az így készült rádiócsövek a világ legjobb gyártmányai lettek. A magyar Egyesült Izzó válságba került, megrendelések hiányában leállt a magyar rádiógyártás (a Philips-féle rádiócsöveket nem lehetett sem lemásolni, sem leutánozni). Winter Ernő újdonsága a bárium–magnézium ötvözetes cső (P 415 jelű, nagy teljesítményű végerősítő Tungsram-cső, 1927).

Emlékezet

Győrött született, Budapesten élt és tevékenykedett; budapesti lakóhelye: XII. ker. Németvölgyi út 72/b. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyleleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Győri szülőháza (Apátúr köz) falán emléktáblát állítottak (1974. márc. 15-én) és utcát is neveztek el róla.

Elismertség

Az MTA Híradástechnikai Bizottsága és az MTA Elektronikus Eszközök Bizottsága elnöke.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) alapító tagja.

Elismerés

Magyar Munka Érdemrend (arany, 1948 és 1950), Magyar Népköztársaság Érdemrend (1952), Munka Érdemrend (arany, 1967).

 

Kossuth-díj (1950 és 1953), Puskás Tivadar-emlékérem (1968).

Főbb művei

F. m.: Zeidler, Hermann: A modern bőrgyártás. Gyakorlati útmutató a bőrgyártásban. A 2. bőv. kiad. után ford. W. E. (Műszaki Könyvtár. 43. Bp., 1924)
Speciálkatódok és impulzuskatódok. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
Elektroncsöveken észlelt jelenségekből levont néhány elméleti következtetés. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1953. febr. 16.)
Vákuumtechnika, különös tekintettel a híradástechnikára. I–III. köt. (Bp., 1953–1954)
Vákuumtechnika. II. Oxidkatód. (Bp., 1954)
Az elektroncsövek fejlődésének irányai. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955 és külön: Bp., 1955)
Válogatott fejezetek a ferromágnesesség témaköréből. (Bp., 1955)
Nagy élettartamú oxidkatódok wolframmagfémmel. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1959. szept. 24.
megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960 és külön: Bp., 1960)
Hazai eredmények az izzókatód-kutatásban.(Természettudományi Közlöny, 1960)
A hőenergia átalakulása közvetlen villamos energiává. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961 és külön: Bp., 1961)
Die ungarische Forschungsergebnisse auf dem Gebiete der Elektronen- und Vakuumphysik. (Proceedings of the Symposium on Electron and Vacuum Physics. Szerk. is. Bp., 1962)
Long-Life Oxide Coated Cathodes on Tungsten-Cores. (Acta Technica, 1962)
A földalkáli-karbonátok szilárd olatainak képződésére vonatkozó vizsgálatok. Bíróné Frigyes Évával és Budincsevits Andorral. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962
angolul: Formation of Solid Solutions of Alkaline Earth Metal Carbonates. Acta Technica, 1964)
Single Electron Generated Current Pulse in a Vacuum Diode. (Bp., 1964).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
W. E. munkássága. A magyar elektroncsőipar szolgálatában. Bev. Szigeti György. (Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete kiadványa. Bp., 1967)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Kulcsár László: A „katódos“ Winter. (Kisalföld, 1969. márc. 30.)
Hajduska István: A „katódos“ Winter. (Magyar Nemzet, 1971. jún. 6.)
Halálhír. (Népszabadság, 1971. jún. 8.)
Bognár Géza: W. E. (Műszaki Tudomány, 1971)
Szigeti György: W. E. (Magyar Tudomány, 1971)
A „katódos“ Winter. (Sokszemközt tudósokkal. Kardos istván tévésorozata. Bp., 1974)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Újpest lexikon. (Újpest, 2002)
Győri életrajzi lexikon. (2. átd. kiad. Győr, 2003)
Kardos István: A híradás-technikai kutatás kiemelkedő alakja: W. E. (Ezredvég, 2005).

 

neten:

 

 

http://ww2.infovilag.hu/2017/05/07/az-ujsagiro-archivumabol-a-katodos-winter

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője