Wlassics Gyula
Wlassics Gyula

2020. október 24. Szombat

Wlassics Gyula, 1917-től zalánkeméni br.

kultúrpolitikus, jogász

Születési adatok

1852. március 17.

Zalaegerszeg, Zala vármegye

Halálozási adatok

1937. április 30.

Budapest


Család

Sz: Antal jogász, törvényszéki elnök, Berzseny Mária. Fia Wlassics Gyula, ifj. (1884-1962) politikus, író. Apósa Csengery Antal (1822-1880) politikus, közgazdasági és történetíró, az MTA tagja.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1886. máj. 6.; r.: 1892. máj. 5.; ig.: 1901. máj. 10.; t.: 1919. okt. 23.).

Életút

A nagykanizsai piarista algimn.-ban (1862-1866), a bp.-i főgimn.-ban tanult (1866-1870), Bp.-en éretts. (11870), a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1875), ügyvédi vizsgát tett (1877); az MTA tagja (l.: 1886. máj. 6.; r.: 1892. máj. 5.; ig.: 1901. máj. 10.; t.: 1919. okt. 23.). - Nagykanizsán törvényszéki gyakornok, majd a bp.-i ítélőtábla segédfogalmazója (1875-1877), az Igazságügyi Min. fogalmazója (1877-1882), a komáromi, majd a bp.-i törvényszék alügyésze (1882-1886), h. főügyész és a min. miniszteri titkára (1886-1890). A bp.-i tudományegyetemen a büntetőjog ny. r. tanára (1890-1895, 1903-1906). Ogy.-i képviselő (Csáktornya, 1892-1905; Pápa, 1905-1906), a Szabadelvű Párt, majd az ifj. gr. Andrássy Gyula által vezetett Disszidensek, ill. az Alkotmánypárt tagja. Br. Bánffy Dezső, Széll Kálmán és gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere (1895. jan. 15.-1903. nov. 3.).Nevéhez fűződik az állam és egyház szétválasztásának befejezése (ő fogadtatta el az utolsó két egyházpolitikai tv.-t), több mint ezer áll. népiskolát építtetett, korszerűsítette a felsőoktatást, és lehetővé tette a nők felvételét a bölcsészeti, gyógyszerészi és orvosi egy. karokra. Megindította a múzeumok és könyvtárak egységes, orsz. szintű szervezését, áll. tulajdonba vette az 1848/49. évi forr. és szabadságharc emlékeit őrző ereklyemúzeumot. (Ezzel és a Münchenből kezdeményezésére visszaszerzett Hunyadi-levéltár anyagával a M. Nemzeti Múzeumot (MNM) gyarapította. ő kezdeményezte azt a törvényjavaslatot, amely szerint a Mo.-on nyomtatott vagy kiadott nyomdatermékekből a nyomtató, ill. a kiadó egy-egy példányt köteles ingyen beszolgáltatnia MNM-nak és az MTA-nak (köteles példány). A millennium alkalmával tervezett Szépművészeti Múzeum felállítása mellett művészi programjának fő pontja volt egy m. képzőművészeti akadémia megalapítása, melynek szervezését a művészvilág is támogatta. 1897-ben felszólította az MTA-t a m. nyelv szótárának az átdolgozására. Emlékét őrzi az ~-díj (a közművelődésben dolgozó szakemberek kitüntetése 1999-től).

Főbb művei

F. m.: A pénzbüntetés jogi természete. Budapest,1882
A bűnvádi eljárás alapelvei. Budapest,1885
A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség tana. Budapest,
A bizonyítás tana a bűnvádi eljárásban. kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1887
Új irányok a büntetõjogban. Budapest,1888
A magyar büntetõjog forrástana. Budapest,1892
Az okság - causalitas - és részesség a magyar büntetõjogban. kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1893
Deák Ferenc. Budapest,1906
Abüntetõnovella tervezete. Budapest,1907
Kultúrpolitikai kérdések. Budapest,1909
Az 1867: XII. t-c. jogi természete. Budapest,1911
Reformjavaslat a közigazgatási bíráskodásról. Jogállam 1911
Gróf Andrássy Gyula külpolitikája. Budapest,1913
Önkormányzat és felügyeleti jog. Budapest,1914
Német világpolitika. Budapest,1915
Hadifogoly és nemzetközi jog. Budapest,1915
Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarország. Budapest,1916
A koronázási hitlevél jogi természetes. Budapest,1917
Semlegesség és világháború. Budapest,1917
A tízéves hatásköri bíróság. Budapest,1918
A kisebbségi védelem anyagi és alaki joga. Budapest,1922
The Right of Self Determination. Budapest,1922
Dante a politikai irodalomban. Budapest,1923

Irodalom

Irod.: Gyõrffy János:W. Gy. élet- és jellemrajza. Nagykanizsa,1896
Molnár Viktor:W. Gy. Gyõr,1907
Balogh Jenõ:Br. W. Gy. Magyar Jogi Szemle 1922
Egyed István:W. Gy. Jogállam 1932
Havas István:W. Gy. Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny 1937
Felkai László:W. Gy. minisztersége. Pedagógiai Szemle 1987
Mann Miklós:W. Gy. Budapest,1994
W. Gy. és kora. Budapest,2002
Felkai László:W. Gy., a kultuszminiszter. Budapest,2003
Borbás György:W. Gy. és a művészetek. Levelek aXIX. századvégrõl. Budapest,2004
Mann Miklós:Magyar oktatási miniszterek. 1848-2002. Budapest,2005
W. Gy. In: Születtem. Magyar politikusok önéletrajzai Budapest,2005

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013