Család

Sz: Sándor, Devecis Margit. F: Issekutz Mária gyógyszerész.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.; tagsága külföldi tartózkodása miatt megszűnt: 1949. ?; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1920-1925), bölcsészdoktori okl. szerzett (1928), majd a Londoni Egyetem Rockefeller-ösztöndíjasa (1931-1932), és a Stockholmi Egyetem vendéghallgatója (1935-1936); a kísérletes állattani morfológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934), az MTA tagja (1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.; tagsága külföldi tartózkodása miatt megszűnt: 1949. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A Pázmány Péter Tudományegyetem Állattani Tanszék tanársegéde (1925-1929), magántanára (1934-1945), az Ált. Állattani Tanszék ny. r. tanára (1945-1948) és a tanszék vezetője (1946-1948). A tihanyi M. Biológiai Kut. Int. Balatonkutatási Oszt. kísérletügyi adjunktusa (1929-1941), az int. mb. ügyvezető ig.-ja (1941-1943), mb. ig.-ja (1943-1945). UNESCO misszióvezetőként tud. tanácsadó Indiában és Indonéziában (1948-1954), a Dzsiddai Egyetem (Szaúd-Arábia) vendégprofesszora (1954). A New York-i Fordham Egyetemen a kísérletes embriológia professzora (1954-1963), a tarrytowni jezsuita Marymont College-ben az Ált. Állattani Tanszék tanszékvezető professzora és a Természettud. kar ún. elnöke (1963-1972), a New York-i Egyetem Orvostud. Kar Sugárbiológia Tanszék emeritusz professzora (1973-1986). Miután visszavonult a tud. élettől, Québecben telepedett le (1986-tól).Állatfiziológiai kutatásokkal, elsősorban a rovarszemek szerkezetével, optikájával és működésének törvényszerőségeivel, ill. a fejlődésfolyamatok (morfogenezis) fiziológiai és biokémiai alapjaival, az evolúció kritikai újravizsgálatával fogl. ő volt az MTA valaha élt legidősebb tagja.