Zachar József
Zachar József

2020. október 26. Hétfő

Zachar József

történész

Névváltozatok

Zachár Lajos József

Születési adatok

1943. október 27.

Csepel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2009. december 9.

Budapest

Temetési adatok

2010. január 6.

Csepel


Család

Csepeli munkáscsaládból származott. Sz: Zachar Lajos (1910. Ózd), a csepeli Weisz Manfréd Művek esztergályosa, majd üzemvezetője, György Terézia (1914. Kaposvár) uo. ún. rajzvágó. Szülei elváltak. Testvére: Schor Józsefné Zachar Terézia (1947. Bp.) csecsemőgondozó. F: 1973-tól Kecskés Éva (1947. Kaposvár), a bp.-i XX. kerületi Építőipari Szövetkezet anyagkönyvelője. Fia: Zachar Péter Krisztián (1976–) történész és Zachar Viktor (1980–) fordító, tolmács.

Iskola

Általános és középiskoláit Budapesten (= Csepelen) végezte, a Jedlik Ányos Gimnáziumban éretts. (1961). Az ELTE BTK-n történelem–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1966), doktorált (1968), a történelemtudományok kandidátusa (1977), doktora (1996), habilitált (2002).

Életút

Az Egyesített Tiszti Iskola (ETI) Pedagógiai Tanszéke, ill. 1967-től a Kossuth Lajos Katonai Főiskola tanára, a német katonai nyelvtanár (1967–1973), a hadtörténet ún. főtanára (1973–1975). A Hadtörténeti Intézet tud. munkatársa (1975–1978), tud. főmunkatársa (1978–1995) és a bécsi kirendeltség vezetője (1986–1995?). A Hadtörténeti Intézet és Múzeum tud. szaktanácsadója és tud. főigazgató-helyettese (1995–1999); közben hivatásos állományba vették (őrnagyként, 1983–1986; alezredes, 1986-tól; 1999. okt. 27-étől ezredesként nyugállományban). Az egri Eszterházy Károly Főiskola mb. előadója (2000–2002), a Modernkori Magyar Történeti Tanszék egy. tanára (2002. szept. 1.–2009. dec. 9.). A Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Vezetőképző, Továbbképző és Kutatóintézete osztályvezetője (2000–2003). A Szentkorona Szabadegyetem alapító tagja és hadtörténet-oktatója (2008–2009). Az Osztrák Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának hadtörténész szakértője (2002–2009). Az MTA–TMB-n Diószegi István aspiránsa (1970–1973).

18–19. sz.-i egyetemes és magyar hadtörténettel és politikatörténettel foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén igen jelentékeny forrásfeltáráson alapuló munkában dolgozta fel az Osztrák-Német Liberális Párt (= Verfassungspartei) két évtizedes történetét, parlamenti küzdelmét, eszmei-politikai alakulását. Később érdeklődése a függetlenségi harcok, elsősorban a Rákóczi-szabadságharc művelődés- és hadtörténete, az amerikai függetlenségi háború magyarországi vonatkozása, valamint a 18. sz. végi önálló magyar haderő megteremtésére irányuló törekvések feltárása felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a császári-királyi hadügyi szervezés társadalmi-demográfiai összefüggéseinek vizsgálata, a nyugat-európai hadügyi gondolkodás ausztriai és magyarországi hatásának tanulmányozása, a dinasztikus háborúk hadtörténeti összefüggéseinek elemzése terén. Monográfiában, ill. nagyobb tanulmányban dolgozta fel – többek között – Bercsényi László (1689–1778) és Kováts Mihály (1724–1779) munkásságát. Tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő tevékenysége is értékes. Jelentős munkásságot fejtett ki a huszárság mint egyetlen, jellegzetesen magyar csapatnem hazai és nemzetközi megismertetésében (= a Magyar Huszár, mint intézmény Magyar Örökség Díjat kapott, 2007-ben). Élete utolsó éveiben a magyar nemzet őstörténetét és a magyar ősvallás kérdéseit is vizsgálta, több munkája nagy szakmai vitát is kiváltott.

Emlékezet

Az MTA Hadtörténeti Munkacsoportjának társelnöke, a Magyar–Francia és a Magyar–Osztrák Történész Vegyes Bizottság tagja. A Magyar Hadtörténészek Nemzeti Bizottsága tagja (1975-től), ügyvezető titkára (1980–1990), főtitkára (1990–2000), elnöke (2000–2009) és az igazgatóválasztmány tagja (1986-tól). A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja (1986–1999). A Magyar Hadtudományi Társaság (1995–2001), a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnökhelyettese (1999–2004). A Hajnal István Kör tagja (1988-tól), a Magyar Történészek Világszövetsége alapító tagja (1990-től). A Magyar–Osztrák (1980-tól) és a Magyar–Francia Történész Vegyes Bizottság tagja (1989-től).

Elismertség

A Nemzetközi Hadtörténelmi Bizottság tagja (1980-tól), Bibliográfiai Albizottsága tagja (1983–1990), alelnöke (1995–2000). A Nemzetközi Hadilevéltáros Tanács alapító tagja (1990-től), főtitkára (1995–2000). A Nemzetközi Napóleon Társaság elnökségi tagja (1996-tól). A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület alapító tagja (1985-től), tud. tanácsának elnöke (1999–2009).

Elismerés

Osztrák Tudományos és Művészeti Érdemkereszt, Honvédelmi Érdemérem, a Haza Szolgálatáért Érdemérem (1988). Zrínyi Miklós-díj (1997).

Szerkesztés

A Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1983-tól).

Főbb művei

F. m.: Az osztrák Verfassungspartei külpolitikája 1871–1879-ben, a Neue Freie Presse tükrében. Egy. doktori értek. (Bp., 1968
megjelent, kivonatosan: Századok, 1972)
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1868-as véderőtörvényének néhány osztrák vonatkozása. (Hadtörténelmi Közlemények, 1977)
Bercsényi László. (Hadtörténelmi Közlemények, 1978)
Egy élten át igaz magyar és vitéz katona. Bercsényi László halálának kétszázéves évfordulójára. (Honismeret, 1978)
Kováts Mihály levele Benjamin Franklinnak, 1777. jan. 13. (Hadtörténelmi Közlemények, 1979)
A leghívebben mindhalálig. Kováts Mihály évfordulója. (Honismeret, 1979)
Egy vitéz magyar az amerikai függetlenségi háborúban. Pollereczky János őrnagy. Leszczynski Szaniszló lengyel király és a magyarok. (Honismeret, 1980)
Pollereczky János őrnagy az amerikai forradalmi függetlenségi háborúban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1980)
Az osztrák–német liberális Alkotmánypárt és a politikai hatalom. 1861–1881. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1981)
A Kováts Mihály porosz szabadcsapat-vezér elleni bécsi eljárás iratanyaga 1761–1762-ből. Ráttky György kuruc ezereskapitány, francia generális. (Hadtörténelmi Közlemények, 1982)
Az amerikai függetlenségi háború magyar hőse. Kováts Mihály ezredes élete. Monográfia. Póka-Pivny Aladárral. 10 táblával. (Bp., 1982)
A francia ancien régime két Esterházy-huszárezrede. 1735–1789. (Hadtörténelmi Közlemények, 1983)
Idegen hadakban. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1984)
Nádasdy Ferenc tábornagyra emlékezve. (Honismeret, 1984)
Ismeretlen korai hadelméleti hungarica. (Hadtörténelmi Közlemények, 1984)
Redl, Redl… Egy hadtörténész tűnődései. (Valóság, 1986)
Magyar huszárok a 18. századi francia haderőben. (Rendi társadalom – polgári társadalom. 1. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szept. 28–30. Salgótarján, 1987)
Franciaország magyar marsallja: Bercsényi László. Monográfia. (Korok és emberek. Bp., 1987)
III. Károly két háborúja az Oszmán–Török Birodalom ellen és a magyarok. 1716–1718 és 1736–1739. (Történelmi Szemle, 1987–1988
németül: Ungarn und die beiden Kriegen Kaiser Karls VI. gegen das Osmanische Reich 1716–1718 und 1736–1739. Ungarn-Jahrbuch. München, 1989)
Hetvenesztendős távirat Hadik János kormányalakítási feltételeivel. (Hadtörténelmi Közlemények, 1988)
A huszár szó és a huszár csapatnem eredetéről. (A Tóth Zoltán születésének centenáriumán rendezett tudományos ülésszak előadásai. Bp., 1988)
Bercsényi emigrációja. (História, 1989)
Az Österreichische Militärische Zeitschrift és a magyar hadtörténelem. (Hadtörténelmi Közlemények, 1990)
Csaták, hadvezérek, katonák a XVIII. században. Monográfia és tankönyv. (Hősök – csaták. Bp., 1990)
Nyolcvan nyár nyeregben. Safáry Endrével. Skultéty László huszár zászlótartó élete. 8 táblával, térképpel. (Bp., 1992)
A franciaországi Bercsényi-huszárezred története. 1721–1791. (Hadtörténelmi Közlemények, 1992)
A politikai irányzatok rendvédelmi koncepciói a dualizmus korában. (A dualista Magyarország rendvédelme. Tudományos konferencia a Rendőrtiszti Főiskolán. 1992. szept. 29–30. Bp., 1992)
Bercsényi László és a franciaországi Bercsényiek. (Bercsényi Miklós és kora. Történettudományi konferencia Hódmezővásárhelyen, 1993. okt. 8–9-én, a Rákóczi-szabadságharc megindulásának 290. évfordulója alkalmából. Szerk. Czeglédi Sándor és Földesi Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993)
Adalékok Ausztria 1918 utáni történetéhez. (Iskolakultúra, 1994)
Kurucsors Szatmár után. (Rákóczi-kori tudományos ülésszak a Vay Ádám Múzeum alapításának 30. évfordulója alkalmából. 1994. okt. 7. Vaja, 1995)
A magyarországi hadügy jogi keretei. 1648–1848. (Hadtörténelmi Közlemények, 1995)
A cs. és kir. állandó hadsereg pénzügyei. 1683–1792. (Századok, 1995)
Magyarok a Habsburg-haderőben. (Rubicon, 1995)
Császári-királyi szolgálatban. Hadügy, hadsereg, magyarság. 1683–1792. Doktori értek. (Bp., 1995)
A magyar–osztrák katonai kapcsolatokról. Jávor Endrével. (Új Honvédségi Szemle, 1995)
Magyarok a Habsburg-haderőben. 1683–1792. (Hadtörténelmi Közlemények, 1996)
Császári csapatok Magyarországon, 1696-ban. (Máriapócs – Nyíregyháza. 1696–1996. Történelmi konferencia a máriapócsi Istenszülő-ikon első könnyezésének 300. évfordulójára. 1996. nov. 4–6. Nyíregyháza, 1996)
A zentai csata és a Habsburg Birodalom. (Új Honvédségi Szemle, 1998)
Arad 1848-ban, ahogyan mindeddig nem ismertük. (Új Honvédségi Szemle, 1999)
„A legvitézebb huszár.” Simonyi óbester pályaképe. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1999)
Török támogatásra épülő kuruc utóküzdelmek. 1711–1739. („Rákóczi urunk… hadaival itten vagyunk.” Emlékülés, Szatmárnémeti, 1999. Szerk. Takács Péter. Nyíregyháza, 2000)
Magyar huszár. Album. Írta többekkel. A képanyagot összeáll. Ságvári György. (Bp., 2000
angol nyelven is)
Az osztrák-német liberálisok és az egyházügyi kérdés. 1861–1881. (Nemzeteken innen és túl. Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára. Szerk. Erdődy Gábor és Pók Attila. Bp., 2000)
Császári csapatok 1697-ben Magyarországon. (Hegyaljai felkelés, 1697. Tanulmányok a felkelés 300. évfordulójára. Sárospatak, 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia utolsó katonatagja: Markó Árpád ezredes. (Hadtudomány, 2001)
A magyar véderő legjelentősebb rekrutációs forrásai és azok változásai az ezeréves magyar történelemben. (Változó világ – változó hadsereg. Szerk. Szabolcs Ottó. Bp., 2001)
Huszárhadak helytállása a Dunai Monarchia szülőföldjén. Kolín, 1757. jún. 18. (Aetas, 2001)
Simonyi József katonai pályája a kezdetektől ezredparancsnokként történt felfüggesztéséig. 1787–1824. (Az Óbester ébresztése. Tanulmányok Simonyi Józsefről. Szerk. Kun András. Debrecen, 2001)
Gondolatok egy új tudományossággal kapcsolatban. (Belügyi Szemle, 2002)
A katonai pálya mint karrierlehetőség a XVIII. századi magyarság előtt. (Írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkuti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp., 2002)
Történeti-statisztikai adatok a Kossuth-szabadságharc történetéhez. (Társadalom és honvédelem [folyóirat], 2002)
Rendvédelem-tudomány? Rendvédelem-tudomány! Gondolatok egy új tudományág elméleti alapjairól, fogalmáról, rendszertani helyéről. (Rendvédelmi füzetek. Bp., 2002)
„Egy ezred évi szenvedés.” Fejezetek a magyarság hadi történelméből. (Bp., 2003)
Magyar katonaság a Hegyaljától a Tiszahátig. 1697–1703. „Kellő utód kiküldéséig nélkülözhetetlen.” Moravek Elek hadilevéltáros, bécsi kirendeltségvezető emlékezete. (Hadtörténelmi Közlemények, 2003)
Hagyomány és megújulás. A magyar hadtörténetírást és a magyar hadtörténészeket reprezentáló kötet elé. Magyarországi katonák a Habsburg- és idegen hadakban. (A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla és Veszprémy László. Bp., 2003)
A szatmári béke bécsi szorgalmazója: gróf Pálffy János. („… kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…” Történészek a szatmári békéről. Árulás vagy reálpolitikai lépés? Szerk. Takács Péter. Nyíregyháza, 2003)
Magyar történelem – magyar rendvédelem. (Tizenhetedik Magyar Őstörténeti Találkozó és Tizenegyedik Magyar Történelmi Iskola előadásai és iratai. Budapest, 2003. Bp.–Zürich, 2004)
Huszárok a nagyvilágban. „Jó erkölcsöt és becsületet.” Hadik Andrásról – keresztlevél hiányában. Előkerült gyászjelentés Hadik András haláláról. A magyarországi huszáregységek tulajdonosai és vezénylői. (A magyar huszárság története. A lovasműveltség sajátosságai. Az első magyar huszártörténeti konferencia előadásai. Szerk. Csihák György. Bp.–Zürich, 2004)
A Nagy Háború és ami utána következett. (Az első világháború és magyar történelmi következményei. Szerk. Csihák György. Bp.–Zürich, 2004)
Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság. 1683–1792. Monográfia. (Bp., 2004)
Szabadságharcosok és honvédelem. (Hadtudomány, 2004)
Az Ausztriai Császárság, ill. az Osztrák–Magyar Monarchia és a keleti kérdés. (Társadalom és honvédelem [folyóirat], 2004)
Az erdélyi katonai határőrvidék létesítésének néhány kérdése. (Gyepűk, várak, erődítmények és egyéb honvédelmi létesítmények a Kárpát-medencében. 895–1920. A Nyíregyházán 2004. nov. 26–27-én megtartott tudományos konferencia előadásai. Szerk. Csihák György és Frisnyák Sándor. Nyíregyháza, 2004)
Áruló vagy áldozat? Történész-nyomozás a Redl-ügyben, a Nagy Háború kirobbantásának 90. évfordulóján. (Bp., 2005)
Egy hadtörténelmi epizód. Francia-Illíria katonai határőrei. 1809–1813. (Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Bp., 2005)
A Thököly-szabadságharc hadtörténeti és hadművészeti szempontból. (Hadtörténelmi Közlemények, 2005)
Magyar katonai sikerek a Napóleon-ellenes hadjáratban. (Szíj Rezső 90 éves. Írások az ünnepelt tiszteletére. I–II. köt. Szerk. Csohány János és Magyar Judit. Bp., 2005)
Az európai hadihelyzet 1705-ben. (Rákóczi állama Európában. Konferencia a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója emlékére. Szécsény, 2005. szept. 15–17. Szerk. Bagyinszki Istvánné és Balogh Zoltán. Salgótarján, 2006)
Csakis csatatörténet? Hadtörténelemről, hadtörténetírásról. (Hadtörténelmi Közlemények, 2006)
Az Oszmán–Habsburg hosszú háború. A hadüzenettől a békekötésig. 1593–1606. („Frigy és békesség legyen…” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára és Jeney-Tóth Annamária. (Debrecen, 2006)
Egy az isten, egy az ember. Írások Jézus-hitű magyar eleinkről. (Bp., 2006
2. jav. és bőv. kiad. 2009)
Egy csendes év a spanyol örökösödési háborúban. (Hadtörténelmi Közlemények, 2007)
A mi huszadik századunk. 1918, 1944, 1956. (Bp., 2007)
Egy francia hadseregbeli magyar tiszt katonai reformtevékenysége egy ázsiai nagyhatalom szolgálatában. Báró Tóth Ferenc ezredes az Oszmán Birodalomban. 1767–1776. („A hadi történet kútfeje minden tudománynak.” Tanulmányok Ács Tibor tiszteletére. Szerk. Szabó János. Bp., 2007)
A háború sújtotta Magyar Apostoli Királyság mint a munkácsi püspökség tevékenységének színtere 1689 és 1706 között. (Rómából Hungáriába. A De Camillis János József munkácsi püspök halálának 300. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai. 2006. szept. 29–30. Szerk. Véghseő Tamás. Nyíregyháza, 2008)
Válogatott hadtörténeti írások. XVII–XVIII. század. (Bp., 2008)
Hunyadi Mátyás és kora. Múltidézés trónra kerülése 550. évfordulós esztendejében. (Bp., 2008)
Magyarok a Habsburg-haderőben. (Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Bp., 2008)
A magyar lovasság keleti eredetének őstörténeti vonatkozásai – a 99 éves Nagy Kálmán félévszázad óta folytatott kutatásai tükrében. (A Fordulat. A magyarság és a Kelet. II. Őstörténeti Konferencia. Bp., 2008)
Bécsi források a Thököly-szabadságharcról. (Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 2008)
Távoli csata – magyar résztvevőkkel. Malplaquet, 1709. szept. 11. Mi is a hadtörténelem? Gondolatok egy vita kapcsán. (Hadtörténelmi Közlemények, 2009)
Austerlitz, 1805. dec. 2. A három császár csatája – magyar szemmel. (Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves. Tanulmányok. Bp., 2010)
Thököly Imre francia kapcsolatai. (Az „üstökös kegyeltje.” Késmárki Thököly Imre, 1657–1705. Thököly Imre születésének 350. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencia anyaga. Hajdúszoboszló, 2007. szept. 25–26. Szerk. Gebei Sándor. Hajdúszoboszló, 2010)
szerk.: Német–magyar katonai kisszótár. Magyar–német katonai kisszótár. Szerk. Székely Lajosnéval. (Bp., 1972)
Bercsényi László, a Rákóczi-szabadságharc kapitánya, Franciaország marsallja. Vál. források. Vál., szerk. (Folia Rákócziana. I. köt. Vaja, 1979)
Fehér Tibor: Tűzön-vizen át. Kováts Mihály életregénye. Ifjúsági regény. Az utószót írta Z. J. Bánfalvy Ákos rajzaival. (Bp., 1984)
A hazáért… Honvédelem és hazafiság a magyarországi művészetben. 896–1848. Kat. Budapest, Ernst Múzeum, 1985. máj. 9.–jún. 2. A kiállítást rendezte Baranyi Judit, a katalógust szerk. Baranyi Judittal és Varga Istvánnal. (A Hadtörténeti Múzeum kiadványa. Bp., 1985)
Jeney Lajos Mihály: A portyázó, avagy A kisháború sikerrel való megvívásának mestersége korunk géniusza szerint. Az eredeti mű francia nyelven jelent meg Hágában, 1759-ben. A kötetet vál., szerk., franciából ford. és a kísérő tanulmányt írta. (Magyar Hírmondó. Bp., 1986)
Huszárok. A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum állandó kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte Söptei István, a katalógust szerk. Z. J. (Vas Megyei Múzeumok Katalógusai. 135. Szombathely, 1988
német nyelven is)
Schmiedl, Erwin: Dávid-csillag és kétfejű sas. Zsidó katonák a császár és király szolgálatában. 1788–1918. A Hadtörténeti Múzeumban, a bécsi Hadtörténelmi Szolgálat és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum által 1991-ben, azonos címmel rendezett kiállítás alkalmából készült tanulmány és kiállításvezető. Ford., és a magyar kiadást szerk. (Wien, 1991)
Szentes József: Római katholikusok, reformátusok, lutheránusok, óhitűek, ariánusok, menonisták, törökök és ’sidók számára készült litánia. Egy ismeretlen militaria hungarica nyomán sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 2005).

Irodalom

Irod.: Marosi Endre: Bercsényi László, a Rákóczi-szabadságharc kapitánya, Franciaország marsallja. Vál. források. Vál., szerk. Z. J. (Honismeret, 1981)
Urbán Aladár: Póka-Pivny Aladár–Z. J.: Az amerikai függetlenségi háború magyar hőse. Kováts Mihály ezredes élete. (Századok, 1983)
Heiszler Vilmos: Z. J.: Az osztrák–német liberális Alkotmánypárt és a politikai hatalom. 1861–1881. (Századok, 1984)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. (Szekszárd, 1994)
Schubert Katalin: Szembenézni a történelemmel. Katonasorsok. Beszélgetések egykori és mai katonákkal. (Bp., 1997)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Holló József: Z. J., ny. ezredes, az MTA doktora. Zachar Péter Krisztián: Z. J. műveinek bibliográfiája. (Hadtörténelmi Közlemények, 2010)
Seres István: Feljegyzések a bujdosótársakról. Z. J. hadtörténész emlékére. (Magyar Napló, 2011. 10.).

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2015