Zakariás József
Zakariás József

2022. szeptember 25. Vasárnap

Zakariás József

edző, labdarúgó

Névváltozatok

Zakariás III. József

Születési adatok

1924. március 5.

Budafok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1971. november 22.

Budapest

Temetési adatok

1971. december 6.

Budapest

Farkasrét


Család

Családja Tolna megyéből, Pincehelyről, ill. Tamásiból származott. Sz: Zakariás József cipészmester, Pongrácz Terézia. Apja a Budafoki Munkás Torna Egylet (BMTE) elnökségi tagja volt. Tízen voltak testvérek, ő volt a hetedik. Testvérei: Zakariás István, Zakariás Imre, Zakariás János, Zakariás Ferenc, Zakariás László; Zakariás Erzsébet, Zakariás Terézia, Zakariás Rózsa, Zakariás Rozália. F: 1947-től Pettenkoffer Gizella, Pettenkoffer József motorversenyző testvére. Fia: Zakariás Tamás (1949–); leánya. Zakariás Ágnes (1953–). 

Iskola

Elemi iskoláit Budafokon végezte, majd a Kábelgyárban volt szerszámkészítő inas. 

Életút

A BMTE (1936–1943), a Kábelgyár SC (1941–1944), a Gamma FC (1944–1945), a Budai Barátság SE (1945), a Budai Munkás SE (1946), a MATEOSZ Munkás SE (1946–1950), a Teherfuvar SE (1950), a Budapesti Előre (1950), a Budapesti Bástya (1951–1953), a Budapesti Vörös Lobogó (1953–1956), az Egyetértés SE labdarúgója (1957–1958); balfedezet.  

Olimpiai bajnok (1952); vb 2. (1954); Európa Kupa-győztes (1953); Közép-európai Kupa-győztes (1955). Magyar bajnok (1951 és 1953), magyar bajnoki 2. (1952, 1954, 1955), bajnoki 4. (1944); magyar kupagyőztes (1952), magyar kupa 3. (1955). 35-szörös magyar válogatott (1947. aug. 20.–1954. júl. 7.), összesen 116 bajnoki mérkőzésen szerepelt (1951–1956). Visszavonulása után az Április 4. Gépgyár (1959), a Szigetszentmiklósi SE edzője (1959–1960) a guineai válogatott szövetségi kapitánya (1961–1967), majd a Medosz Erdért SE edzője (1968–1971). 

Budafokon kezdett el sportolni, Király Tivadar fedezte fel a helyi grundon. Kettős igazolással, a BMTE-ben és a Kábelben is játszott (a Budafokkal amatőr I. osztályú bajnokságot, a Kábellel cégligát nyert, 1943-ban). A cégliga győztese bekerült az NB III-ba, így Zakariás kettős igazolása megszűnt, a Kábelben folytatta labdarúgó pályafutását. Egy évvel később a Gammához szerződött, s az Újpest ellen mutatkozott be az NB I-ben (Kalmár Jenő edzősége idején, 1944: Újpest–Gamma 3:2) még a balösszekötő posztján). A Gamma megszűnése után a Budai Barátságban, majd jogutódjaiban játszott: a MATEOSZ-ban Grosics Gyula csapattársaként. Még Gallowich Tibor szövetségi kapitánysága idején mutatkozott be a válogatottban (a Balkán-kupa selejtező mérkőzésén, Albánia ellen, Nagymarosi Mihály fedezetpárjaként; 1947. aug. 20-án: Magyarország–Albánia 3:0). A Budapesti Előre NB I-es kiesése után került az MTK-hoz (akkor épp Budapesti Bástya néven szerepelt, 1951-ben). Bukovi Márton (1903–1985) ötletére az MTK-ban Hidegkuti Nándor ún. hátravont középcsatárt játszott, s a poszt kiszolgálása lett Zakariás igazi feladatköre. Mivel Hidegkutival egy csapatban játszott, kézenfekvő volt Sebes Gusztáv (1906–1986) számára az, hogy Zakariás legyen a balfedezet, jóllehet Lakat Károly vagy később Kovács Imre is gyakran jobb teljesítményt nyújtott nála (egy ideig kísérletezett a Kovács–Bozsik, valamint a Zakariás–Kovács párral is: Kovács mindkét oldalon bevethetőnek bizonyult). Az MTK játszott először 4–2–4-es hadrendben, ill. ebben a hadrendben a magyar válogatott az Olaszország elleni olimpiai nyolcaddöntőben mutatkozott be (1952. júl. 21.: Magyarország–Olaszország 3:0). Zakariás visszahúzódott a három hátvéd közé, a középhátvéd és a balhátvéd közötti területre (= beállós), a minden támadó poszton bevethető Palotás Péter pedig szintén egy sorral hátrább lépett, Bozsik mellé. A Hidegkuti számára kitalált posztot tehát először a válogatottban Palotás játszotta, viszont Zakariásnak mind klubjában, mind a válogatottban kulcsszerep jutott. (Palotás két gólt szerzett az olaszok ellen; Hidegkuti még balszélsőt játszott, nem szerzett gólt!) A helsinki olimpia évében lett végleg Zakariásé a 6-os poszt, s 1952-től 1954-ig, az elvesztett vb-döntőig szinte minden mérkőzésen pályára lépett. Játszott az olimpiai bajnok (1952), az Európa Kupa-győztes (1953) és a vb 2. helyezett (1954) magyar válogatottban, továbbá pályára lépett „az évszázad mérkőzésén” (1953. nov. 25.: Magyarország–Anglia 6:3) és a visszavágón is (1954. máj. 23.: Magyarország–Anglia 7:1).

 

Máig ismeretlen okból ő volt az egyetlen játékosunk, aki a vb-döntő után többé már nem léphetett pályára a magyar válogatottban. Még néhány évig játszott az MTK-ban, ill. az Egyetértésben, majd edzősködött. Tevékenységével a guineai futball egyik megalapítója: távozása után egy évvel a válogatott története során először kijutott egy világversenyre (az 1968-as mexikói olimpiára). Végleges hazaköltözése után az Erdért Vállalatnál helyezkedett el, labdarúgócsapatának edzését is elvállalta. 

Emlékezet

Budafokon, a Damjanich utcában született, később a család átköltözött a Dévényi utcába. Házasságkötése után a Kacsóh Pongrác útra (XIV. kerület) költöztek, majd az Anna utcában laktak. Utolsó lakcíme: I. kerület, Attila utca 2.). Ő volt az Aranycsapat első halottja mellkasi műtét következtében fellépő agyembóliában hunyt el. A Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). 

Irodalom

Irod.: Szeidl István: Az aranycsapat szürke eminenciása. Z. J. élete. (Bp., 2002)
Bocsák Miklós: Aranykönyv. (Bp., 2007)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2008. Ötkarikás érmeseink. (Bp., 2009). 

Megjegyzések

Lexikonok téves születési helye: Budapest és téves halálozási adata: nov. 23.! Anyakönyvi adatok szerint Budafokon született, gyászjelentése szerint nov. 22-én hunyt el! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője