Család

Sz: Zay Imre, br. Calisch Mária. Fia: Zay Albert (1825–1904) politikus, nagybirtokos.

Iskola

Középiskoláit Sopronban végezte, majd a pozsonyi jogakadémián tanult.

Életút

Ifj. Mailáth György Pozsony vm. alispánja, későbbi országbíró mellett joggyakornok (1817–1818), id. Mailáth György királyi személynök mellett kerületi táblai jegyző (1818–1820). A dunáninneni kerületi tábla közbírája (1826–1835), cs. és kir. kamarás. Később birtokain gazdálkodott, csak egyházi hivatalt vállalt. A dunáninneni evangélikus egyházkerület felügyelője (1837–1840), evangélikus egyházi és iskolai főfelügyelő (1840–1860). Részt vett valamennyi reformkori országgyűlésen (mint a főrendi tábla ellenzéki tagja és gr. Széchenyi István politikájának támogatója, 1825-től). Különösen jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi evangélikusok érdekében. Zayugróczi várkastélyában egyetemes tanítói gyűlést hívott össze, amelyen valamennyi evangélikus főiskolai tanár részt vett (1841-ben és 1845-ben). Ezeken a gyűléseken dolgozták ki az ún. zayugróczi tantervet, amely egységesítette a magyarországi evangélikus iskolák tanrendjét és tananyagát, s elhatározták azt is, hogy a magyarországi evangélikus iskolák tanítási nyelvévé a magyart fogadják el. Kezdeményezte ugyanakkor a magyar nyelv terjesztését az evangélikus szlovákság körében. Liberális elveket vallott, támogatta a magyarországi zsidóság „honpolgári jogosítását” (= emancipációját) is, e kérdésben szembekerült Széchenyivel. Birtokain mintagazdaságot irányított, zayugróczi birtokán vízenergiával működő posztógyárat létesített (1845-ben). Gr. Széchenyi István példáján felbuzdulva 1827-ben 4200 koronát adott a felállítandó Magyar Tudós Társaságnak.