Zelcsényi Géza
Zelcsényi Géza

2025. január 23. Csütörtök

Zelcsényi Géza

földmérő mérnök, feltaláló, informatikus

Névváltozatok

1934-ig Pekló Géza 

Születési adatok

1901. május 28.

Újvidék, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1974. november 27.

Budapest

Temetési adatok

1974. december 10.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Szülei: Pekló Béla (1867. jún. 25. Pest–1960. szept. 15. Zombor, Jugoszlávia) építészmérnök, Gasteiger Gizella.

Felesége: 1932. jan. 11.– Soket Lenke (1904. júl. 15. Csorvás, Békés vm.–1973. márc. 1. Bp.) minisztériumi tisztviselő, Soket Gábor (1862. jún. 24. Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm.–1937. márc. 24. Bp.) és Smeringa Mária (1881. szept. 26. Bp.–1970. szept. Bp.) leánya.

Gyermeke, leánya: Zelcsényi Judit (1937–) orvos, gyermekgyógyász.

Iskola

Az Újvidéki Katolikus Gimnáziumban éretts. (1919), a budapesti József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1929); közben mivel szülei támogatni nem tudták kénytelen volt megszakítani tanulmányait, néhány évig műszaki rajzolóként dolgozott (1926–1928). Részletes felmérési (1933), háromszögelési szakvizsgát tett (1937), majd birtokrendezői képesítést szerzett.

Életút

Budapesten egy mélyépítési cégnél építésvezető (1929–1930). Az állami földmérés szolgálatába lépett (1930. ápr. 7-étől), a budapesti 22. magyar kir. állami mérnökgyakornoka (1932–1934), segédmérnöke (1934–1940), mérnöke (1940–1942), műszaki tanácsosa (1942–1945). A II. világháború idején megszakításokkal katonai szolgálatot teljesített. Részt vett az erdélyi bevonulásnál és a délvidéki harcokban (1942-ben alhadnagyként szerelt le). Mint polgári személy hadifogságba esett (1945. jan. 19.), két és fél évet töltött szovjet hadifogságban (1947. jún. 29-én tért haza).

Hazatérése után továbbra is az állami földmérésnél szolgált ugyancsak műszaki tanácsosi (1947–1948), műszaki osztálytanácsosi rangban (1948–1950). Az átszervezés után az Országos Földméréstani Intézet (OFI) Felsőgeodéziai Osztálya főmérnöke (1950–1952), az újabb átszervezés után az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) Általános Felmérési és Térképészeti Osztálya vezetője (1952–1962).

A Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum Geodézia Tanszéke alapító tanszékvezető tanára (1962. máj. 5.–1967. dec. 31.).

A különböző összetett matematikai műveletek megoldását lehetővé tevő modern számológép feltalálója (társfeltaláló: vitéz Ács Endre [1896–1980], 1935-ben). Közös találmányuk alapja egy váltó, amelynek segítségével a forgatókar és a fordulatszámláló fogaskerekei közé egy újabb fogaskerék közbeiktatható, ill. kikapcsolható. Ezáltal a forgatókar és a fordulatszámláló közötti kapcsolat számolás közben megváltoztatható. Ez matematikai vonatkozásban azt eredményezte, hogy a fogaskerék be-, ill. kikapcsolásával a beállítószerkezeten beállított számnak negatív vagy pozitív előjel adható. Így, eltérően az egyszerű számológépektől – amelyen csak a fordulatszámlálóban és az eredménysoron lehet pozitív vagy negtív számot előállítani – mindhárom szerkezeti részbe előjelhelyes mennyiségek vihetők be. E találmány segítségével váltós géppel bármilyen bonyolult összetételű képlet minden részeredmény kiírása és azok külön összegzése nélkül megoldható és a végeredmény közvetlenül leolvasható. Találmányához a német–svéd Brunsviga számológépeket alakították át, s a gyár azt Brunsviga 13-Z néven hozta forgalomba. A váltós Brunsviga-gépeket az 1960-as évekig gyártották (Magyarországon még az 1970-es évek végén is használták őket elsősirban geodéziai számításokra). Közösen írt szakkönyvük (A számológép és alkalmazása, 1936) a korai magyar informatikai irodalom klasszikusa (a MMÉE aranyéremmel tüntette ki 1937. ápr. 21-én).

Pályafutása végén meghatározó szerepet játszott a magyarországi földmérőmérnök-képzés megszervezésében. A Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum és Geodézia Tanszéke megalapítója és első tanszékvezető tanára, a szakterület tankönyveinek, jegyzeteinek és egyéb segédkönyveinek szerzője és szerkesztője.

Emlékezet

Zelcsényi Géza Újvidéken született, az országváltás után Budapesten élt és tevékenykedett, munkássága Székesfehérvárhoz is köthető. A fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére, születésének 100. évfordulóján az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara emlékülést és -kiállítást rendezett.

Elismerés

A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) Aranyérme (Ács Endrével, A számológép és alkalmazása c. művükért, 1937).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, jegyzetei: A számológép és alkalmazása. (Bp., Zelcsényi Géza kiadása, 1936)
Geodéziai számítások. Jegyzet földmérő technikusok számára. (Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal kiadványa. Bp., 1952 és utánnyomások)
Geodéziai tervezések a telepítési és teleprendezési munkálatoknál. I–II. köt. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
Alappontsűrítés egyszerűsített háromszögeléssel. (Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal kiadványa. Bp., 1957)
Tereppontok azonosítása a térképpel és földalatti jelek keresése. (Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal kiadványa. Bp., 1957)
Földméréstan közlekedési építőipari technikumok számára. Tankönyv. Balázs Lászlóval. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1958
2. kiad. 1959
7. kiad. 1964
12. kiad. 1972 és utánnyomások)
Földméréstan 1–2. Vízügyi szakközépiskolai tankönyv. Balázs Lászlóval. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1965–1966
2. kiad. 1970
3. kiad. 1972
új kiad. 1999 és utánnyomások).

F. m.: tanulmányai: Geodéziai számítások egyszerű számológéppel. Ács Endrével. (Geodéziai Közlöny, 1935. 5-8.)
Közelítő négyzetgyökvonás számológéppel. (Geodéziai Közlöny, 1937. 1-4.)
Utak, vízlevezető árkok kitűzése és a töréspontok koordinátáinak számítása. (Geodéziai Közlöny, 1937. 5-8.)
Ívek meghatározása és kitűzési adatainak számítása. (Geodézia és Kartográfia, 1951. 4.)
Egyszerű eljárás háromszögelési pontok koordinátáinak számítására. (Geodézia és Kartográfia, 1952. 2.)
Néhány szó a geodéziai normákról. (Geodézia és Kartográfia, 1952. 4.)
Alsóbbrendű háromszögelési pontok koordinátáinak számítása. – Automatikus függvényszámológép. (Geodézia és Kartográfia, 1955. 3.)
Geodéziai és kartográfiai kiállítás. (Geodézia és Kartográfia, 1956. 3.)
A hátrametszés egy újabb alkalmazása. (Geodézia és Kartográfia, 1958. 2.).

Irodalom

Irod.: források: Pekló Géza mérnökgyakornoki kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1932. júl. 14.)
Pekló Géza mérnök nevét belügyminisztériumi engedéllyel „Zelcsényi”-re magyarosította. (Függetlenség, 1934. jún. 21.)
Zelcsényi Géza segédmérnöki kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1934. júl. 29.)
Tátrai Géza: A számológépek alkalmazása. [Ács Endre és Zelcsényi Géza mérnökök találmányáról.] (Technika, 1936. 6.)
Zelcsényi Géza mérnöki kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1940. júl. 6.)
Zelcsényi Géza műszaki tanácsosi kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1942. júl. 8.)
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Irmédi-Molnár László: Megindult az oktatás a Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikumban. (Geodézia és Kartográfia, 1962. 5.)
Balogh György: Zelcsényi Géza. (Geodézia és Kartográfia, 1975. 1.)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. [Pekló Béláról] (Újvidék, 2002)
Székely Domokos: Harminc éve hunyt el Zelcsényi Géza tanszékvezető főiskolai tanár. (Geodézia és Kartográfia, 2004. 6.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRFX-K5?i=1&cc=1452460 (Pekló Géza és Soket Mária házassági anyakönyve, 1932)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBZ-Y1W?i=297&wc=92SR-N3J%3A40678301%2C43353801%2C43800801&cc=1452460 (Zelcsényi Géza halotti anyakönyve, 1974)

https://www.amk.uni-obuda.hu/index.php/hu/36-karunk/munkatarsak/mennybeli-katedra/39-zelcsenyi-geza (Csepregi Szabolcs: Emlékezés Zelcsényi Gézára)

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM86026 (PIM adatbázisában a Magyar Életrajzi Lexikon és az Új Magyar Életrajzi Lexikon téves adatai alapján Zelecsényi Géza néven!)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője