Család

Szülei: Pekló Béla (1867. jún. 25. Pest–1960. szept. 15. Zombor, Jugoszlávia) építészmérnök, Gasteiger Gizella.

Felesége: 1932. jan. 11.– Soket Lenke (1904. júl. 15. Csorvás, Békés vm.–1973. márc. 1. Bp.) minisztériumi tisztviselő, Soket Gábor (1862. jún. 24. Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm.–1937. márc. 24. Bp.) és Smeringa Mária (1881. szept. 26. Bp.–1970. szept. Bp.) leánya.

Gyermeke, leánya: Zelcsényi Judit (1937–) orvos, gyermekgyógyász.

Iskola

Az Újvidéki Katolikus Gimnáziumban éretts. (1919), a budapesti József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1929); közben mivel szülei támogatni nem tudták kénytelen volt megszakítani tanulmányait, néhány évig műszaki rajzolóként dolgozott (1926–1928). Részletes felmérési (1933), háromszögelési szakvizsgát tett (1937), majd birtokrendezői képesítést szerzett.

Életút

Budapesten egy mélyépítési cégnél építésvezető (1929–1930). Az állami földmérés szolgálatába lépett (1930. ápr. 7-étől), a budapesti 22. magyar kir. állami mérnökgyakornoka (1932–1934), segédmérnöke (1934–1940), mérnöke (1940–1942), műszaki tanácsosa (1942–1945). A II. világháború idején megszakításokkal katonai szolgálatot teljesített. Részt vett az erdélyi bevonulásnál és a délvidéki harcokban (1942-ben alhadnagyként szerelt le). Mint polgári személy hadifogságba esett (1945. jan. 19.), két és fél évet töltött szovjet hadifogságban (1947. jún. 29-én tért haza).

Hazatérése után továbbra is az állami földmérésnél szolgált ugyancsak műszaki tanácsosi (1947–1948), műszaki osztálytanácsosi rangban (1948–1950). Az átszervezés után az Országos Földméréstani Intézet (OFI) Felsőgeodéziai Osztálya főmérnöke (1950–1952), az újabb átszervezés után az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) Általános Felmérési és Térképészeti Osztálya vezetője (1952–1962).

A Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum Geodézia Tanszéke alapító tanszékvezető tanára (1962. máj. 5.–1967. dec. 31.).

A különböző összetett matematikai műveletek megoldását lehetővé tevő modern számológép feltalálója (társfeltaláló: vitéz Ács Endre [1896–1980], 1935-ben). Közös találmányuk alapja egy váltó, amelynek segítségével a forgatókar és a fordulatszámláló fogaskerekei közé egy újabb fogaskerék közbeiktatható, ill. kikapcsolható. Ezáltal a forgatókar és a fordulatszámláló közötti kapcsolat számolás közben megváltoztatható. Ez matematikai vonatkozásban azt eredményezte, hogy a fogaskerék be-, ill. kikapcsolásával a beállítószerkezeten beállított számnak negatív vagy pozitív előjel adható. Így, eltérően az egyszerű számológépektől – amelyen csak a fordulatszámlálóban és az eredménysoron lehet pozitív vagy negtív számot előállítani – mindhárom szerkezeti részbe előjelhelyes mennyiségek vihetők be. E találmány segítségével váltós géppel bármilyen bonyolult összetételű képlet minden részeredmény kiírása és azok külön összegzése nélkül megoldható és a végeredmény közvetlenül leolvasható. Találmányához a német–svéd Brunsviga számológépeket alakították át, s a gyár azt Brunsviga 13-Z néven hozta forgalomba. A váltós Brunsviga-gépeket az 1960-as évekig gyártották (Magyarországon még az 1970-es évek végén is használták őket elsősirban geodéziai számításokra). Közösen írt szakkönyvük (A számológép és alkalmazása, 1936) a korai magyar informatikai irodalom klasszikusa (a MMÉE aranyéremmel tüntette ki 1937. ápr. 21-én).

Pályafutása végén meghatározó szerepet játszott a magyarországi földmérőmérnök-képzés megszervezésében. A Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum és Geodézia Tanszéke megalapítója és első tanszékvezető tanára, a szakterület tankönyveinek, jegyzeteinek és egyéb segédkönyveinek szerzője és szerkesztője.

Emlékezet

Zelcsényi Géza Újvidéken született, az országváltás után Budapesten élt és tevékenykedett, munkássága Székesfehérvárhoz is köthető. A fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére, születésének 100. évfordulóján az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara emlékülést és -kiállítást rendezett.

Elismerés

A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) Aranyérme (Ács Endrével, A számológép és alkalmazása c. művükért, 1937).