Család

Sz: Zichy Ferenc (1749. febr. 17. Pozsony–1812. aug. 8. Oroszvár) főpohárnokmester, Lodron-Laterano U. Castelromano Mária Dominika (1789. okt. 17. Salzburg–1847. dec. 10. Bécs). Zichy Ferenc első felesége: gr. Kollowrat Krakowsky Mária Anna (1753. febr. 13. Radenin, Csehország–1805. aug. 20. Vorderbrühl bei Wien, Ausztria) cs. és kir. palotahölgy.

Első házasságából született gyermekei, Zichy Domokos féltestvérei: Zichy Károly (1785. okt. 11. Pozsony–1876. jún. 1. Ciffer, Pozsony vm.): cs. és kir. kamarás; Nádasdy Mihályné Zichy Antónia (1776. ápr. 24.–1856. ápr. 6. Bécs); Zichy Teréz (1777. jún. 24.–1821. febr. 22.); Zichy Anna (1780. jan. 24.–1866. nov. 28. Pozsony); Zichy Flóra (1792. okt. 29. Bécs–1860. júl. 11. Brunn, Bajorország) és Zichy Leopoldina (1798. febr. 16.–1872. dec. 24. Algír). Zichy Károly leánya Zichy Antónia (1816. júl. 14. Ciffer, Pozsony vm.–1888. szept. 28. Dáka) gr. Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök felesége. 

Zichy Domokos testvérei: Zichy Eugén Ödön (1809–1848) politikus, nagybirtokos és Zichy Edmund Jenő (1811–1894) politikus, nagybirtokos, műgyűjtő. 

Iskola

Apja korai halála után Kolosváry Miklós lett a három árván maradt gyermek gondnoka. A bécsi Theresianumban tanult (1820–1823; 1823-ban fegyelmezetlensége miatt eltanácsolták), majd a tatai piarista gimnázium tanulója (1823–1825), a nagyszombati papnevelő intézet papnövendéke (1825–1831), Pozsonyban pappá szentelték (1831) és egyházjogból tudori okl. szerzett. 

Életút

Olmützi káplán (1831), a nagyszombati papnevelő intézet tanulmányi felügyelője és a teológia h. tanára (1831–1832), révalmási (1832–1836), ószőnyi plébános (1836–1838), a kisbéri kerület esperese (1836–1838), győri kanonok (1838–1840) és a győri káptalan országgyűlési követe (1839–1840). Rozsnyói (1840–1842), veszprémi püspök (1842–1848). Olmützi kanonok (1849-től). Az első népképviseleti országgyűlésen a Felsőház tagja (1848). A szeptemberi válság idején külföldre távozott, ezért az Országos Honvédelmi Bizottmány „honárulás” vádjával megfosztotta püspöki székétől (1848. nov. 26., amelyről 1849. márc. 4-én lemondott; birtokait a Szemere-kormány 1849. jún. 11-én zár alá vette). Bóti c. apát (1836-tól). 

Püspökként számos alapítványt tett, 1860-ban 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.