Zichy Ferenc Szerafin
Zichy Ferenc Szerafin

2022. szeptember 27. Kedd

Zichy Ferenc Szerafin, zichi és vásonkeői gr.

politikus, nagybirtokos

Névváltozatok

Zichy Ferenc 

Születési adatok

1811. január 24.

Pozsony

Halálozási adatok

1900. július 17.

Kálóz, Fejér vármegye

Temetési adatok

1900. július 22.

Vedrőd, Pozsony vármegye


Család

Sz: Zichy Ferenc Szerafin (1774. szept. 20. Pozsony–1861. aug. 15. Pozsony): cs. és kir. kamarás, Bihar vármegye főispánja, galánthai gr. Esterházy Amália (1776. jan. 29. Pozsony–1817. júl. 30.) cs. és kir. palotahölgy. Testvérei: Zichy László (1799. aug. 11. Pozsony–1868. jan. 9. Pest), Zichy Mária Leopoldina (1800. márc. 10.–1828. márc. 16. Bécs), Zichy Kázmér (1802. dec. 5 Pozsony–1847. máj. 26. Buda), Zichy Lipót (1805. júl. 10. Pozsony–1869. márc. 9. Seregélyes, Fejér vm.), Zichy Franciska (1806. nov. 10. Pozsony–1843. okt. 12. Sitzenthal, Ausztria), Zichy Pál Albert (1808. aug. 22.–1850. máj. 13. Bécs): cs. és kir. kamarás, lovaskapitány és Zichy Hippolyt (1813. jún. 3. Vedrőd, Pozsony vm.–1888. febr. 12. Budapest) r. k. pap, pápai prelátus, somogyi apát, váci kanonok. Felesége: Demblin Mária (1814. aug. 15. Bártfa, Sáros vm.–1868. aug. 26. Vedrőd, Pozsony vm.).

 

Zichy Ferenc Szerafin fiai: Zichy József Ferenc (1841. nov. 13. Pozsony–1924. nov. 11. Pozsony): politikus, fiumei kormányzó, közmunkaügyi miniszter, Zichy Tivadar (1847. jún. 15. Pozsony–1927. júl. 9. Bécs) politikus, diplomata, osztrák–magyar követségi titkár, Zichy Ágost (1852. jún. 14. Penzing, ma Bécs része–1925. okt. 4. Bécs) politikus, fiumei kormányzó, és ikertestvére Zichy Ferenc (1852. jún. 14. Penzing, ma Bécs része–1883. ápr. 18. Róma). 

Iskola

Jogot végzett.

Életút

Jogi tanulmányainak befejezése után kancelláriai titkár és Bihar vármegye főispánja. Fiumei alkormányzó (1839–1841), a pozsonyi váltótörvényszék elnöke és a Központi Magyar Vasút igazgatója (1841–1847). A Helytartótanács ideiglenes elnöke (1847–1848), a pesti forradalom kitörése után a Közmunka és Közlekedési Minisztérium államtitkára (1848). Később átállt a bécsi udvarhoz, Windischgrätz megbízásából Pozsony vármegye császári biztosa (1848. dec.–1849. jún.), majd az orosz hadsereghez beosztott hadseregfőbiztos (1849. jún.–aug.). Velencében Miksa főherceg főudvarmestere (1854–1861), Nógrád vármegye főispánja (1861–1874), az Osztrák–Magyar Monarchia isztambuli nunciusa (1874–1879). Tárnokmester (1888–1900). A Főrendiház tagja. 

Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnöke.

1860-ban 4200 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

Irodalom

Irod.: Gr. Z. F. (Magyarország és a Nagyvilág, 1876)
Gr. Z. F. (Századok, 1900).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője