Zolnai Béla
Zolnai Béla

2020. október 20. Kedd

Zolnai Béla

irodalomtörténész, nyelvész, esztéta

Születési adatok

1890. március 10.

Székesfehérvár, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1969. május 26.

Budapest

Temetési adatok

1969. június 5.

Budapest

Farkasrét


Család

Zolnai Béla nagyszülei: Tömlő János, Retezár Erzsébet; Szladics Károly (†1876. jún. 7. Pozsony. Temetés: 1876. jún. 9. Pozsony) ügyvéd, járásbíró, Adler Lucia (= Luca, †1936. nov. 19. Bp. Temetés: 1936. nov. 21. Farkasrét).

Zolnai Béla szülei: Zolnai Gyula; 1888-ig Tömlő Gyula (1862. dec. 3. Nagysomkút, Szatmár vm. – 1949. dec. 24. Bp. Temetés: 1949. dec. 29. Farkasrét) nyelvész, az MTA tagja, Szladits Ilona (1863–1935. szept. 2. Bp. Temetés: 1935. szept. 5. Kerepesi út.) polgári iskolai tanár.

Zolnai Béla testvére: Zolnai Klára (1892. dec. 16.–1945. jún. 7. Bp. Temetés: 1945. jún. 11. Kerepesi út) könyvtáros, bibliográfus és Zolnai Sándor (1895. nov. 25. Bp.–1972. okt. 15. Bp. Temetés: 1972. okt. 21. Farkasrét) orvos.

Zolnai Béla felesége: 1924-től Hackenberger Emma, Hackenberger Károly pozsonyi mérnök és Nagy Gizella leánya. Elvált.

Iskola

A magyar kir. tanárképző-intézeti gyakorló főgimnáziumban (= mintagimnázium, 1902–1906) és a kolozsvári katolikus főgimnáziumban tanult (1906–1908), Kolozsvárott éretts. (1908); középiskolai tanárai Négyesy László, Waldapfel József, Gyomlay Gyula és Horváth János voltak.

A budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–német–francia szakos középiskolai tanári (1913) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1914), a párizsi (1912 és 1922–1923), ill. a berlini egyetemen is tanult (1912–1913). Az összehasonlító irodalomtörténet, különös tekintettel a magyar–francia érintkezésekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923. júl. 4.), a nyelvtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), az irodalomtudományok doktora (életművéért, 1957).

Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.; r.: 1948. júl. 2.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; r. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A budapesti VIII. kerületi Práter utcai fiúiskola h. tanára (1914–1915), a budapesti IV. kerületi (belvárosi) Eötvös József községi főreáliskola h. tanára (1915–1918), r. tanára (1918–1922), a Francia Köztársaság ösztöndíjasa (Párizsban, 1922–1923). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1923-tól). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar irodalomtörténet h. tanára (1923–1924), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a francia nyelv és irodalom ny. r. tanára (1925. jún. 18.–1940. okt. 19.) és a Francia Filológiai Tanszék vezetője (1925–1940), egyúttal a Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Kar dékánja (1935–1936). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a francia nyelv és irodalom (1940. okt. 19.–1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen az általános irodalomtudomány ny. r. tanára (1945–1949).

Tudományos pályafutásának kezdetén régi magyar irodalommal és 19. századi magyar irodalommal foglalkozott, később érdeklődése a francia–magyar irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok története, mindenekelőtt II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) és Mikes Kelemen (1690–1761) írói munkássága felé fordult. Jelentős szerepet vállalt a Rákóczi összes művei kritikai kiadásának előkészítésében. Alapvetően új eredményeket ért el a 18. századi eszmetörténet, elsősorban a janzenizmus magyarországi művelődéstörténeti hatásainak feltárása terén, ill. több nagyobb tanulmányt szentelt a biedermeier korszak és stílus problémáinak (Irodalom és biedermeier, 1934; A magyar biedermeier, 1940).

A szellemtörténeti alapon álló magyar stilisztikai kutatások egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert képviselője, de érdeklődése kiterjedt nyelvesztétikai, nyelvtörténeti és etimológiai kutatásokra is. Különösen értékesek az idegen szavakról szóló többször kiadott, majd újra és újra átdolgozott esztétikai írásai. Véleménye szerint az idegen szavak befogadása vagy tudatos/tudattalan kerülése egyidős a népek közötti érintkezések megindulásával, ugyanakkor vizsgálta az „idegenszerűség” (= idegenszerű szóösszetétel és szófűzés) jelenségét is. A nyelv érzelmi mozzanatainak vizsgálata során elítélte a purizmust: ha az idegen szóhoz bizonyos stilisztikai (érzelmeket kifejező) szerep tapad, akkor a szó létjogosultságot nyerhet a magyar nyelvben. Élete utolsó éveiben részt vett az új értelmező szótár elvi koncepciójának kidolgozásában és szerkesztési munkái megkezdésében.

Számos szófejtést közölt, sajtó alá rendezte és kötetbe szerkesztette legfontosabb nyelvészeti tanulmányait (Nyelv és stílus, 1957), valamint átdolgozta és megjelentette Nyelv és hangulat (1964) c. művét, ami a magyarországi nyelvtudomány klasszikusa, az első magyarországi nyelvakusztikai monográfia. Műfordítóként elsősorban kortárs és klasszikus francia irodalmat tolmácsolt.

Álnevei: Békés Csaba, Garázda Péter, Mohai Ágnes, Nagybotú Lőrinc.

Emlékezet

Zolnai Béla Székesfehérvárott született, középiskoláit Kolozsvárott végezte, Szegeden, Kolozsvárott és Budapesten élt és tevékenykedett. Szegeden, az általa szerkesztett Széphalom c. folyóiratban a kor irodalmi életének legkiemelkedőbb képviselőit (Babits Mihályt, Kosztolányi Dezsőt) szólaltatta meg, és különösen jó barátságot ápolt Juhász Gyulával (1883–1937), akinek munkásságával több esszében is foglalkozott. Zolnai Béla a fővárosban hunyt el, (utolsó lakcíme: V. ker. Sziget utca 24. [ma: XIII. ker. Radnóti Miklós utca 24.]), a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Hagyatékát az MTA Könyvtára őrzi.

Elismertség

A Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Philológiai Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság választmányi tagja. A Minerva Társaság alapító tagja.

A párizsi Société de Linguistique és az Association des Ecrivains Français tagja.

Elismerés

Az MTA Sámuel-díja (1922), Akadémiai Jutalom (1958), Akadémiai Díj (1966).

A Francia Becsületrend lovagja (1937)

Szerkesztés

A Hét – Kiss József lapja irodalmi rovatvezetője (1916–1918).

A szegedi Széphalom c. folyóirat és a Széphalom Könyvtár (1927–1944), ill. az Études Françaises c. sorozat alapító szerkesztője (1927–1945).

Főbb művei

F. m.: Az Árgirus-kérdés történetéhez. (Irodalomtörténet, 1912. 3.)
A Szép Ilonka keletkezéséhez. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1912)
Kelemen László Tsapó Péterről. (Irodalomtörténet, 1913. 6.)
Szigligeti Struensee-jének forrásai. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1913)
Szigligeti Szökött katonájának külföldi elemei. Adatok a drámatípusok történetéhez. Egy. doktori értek. is. (Bp., Franklin, 1914)
Német párhuzam Gyöngyösi Palinodiájához. (Irodalomtörténet, 1914. 6-7.)
Br. Eötvös József levelei német tudósokhoz. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1914)
Adatok Chateaubriand hatásához. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1915)
Katona József egy elveszett fordításáról. (Irodalomtörténet, 1915. 1-2.)
Mikes Törökországi leveleinek keletkezéséhez. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1915 és külön: Bp., 1915)
Péterfy-esszék franciául. (Nyugat, 1915. 11.)
A kisleány baja. (Irodalomtörténet, 1916. 3-4.)
Szigligeti szerepei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916. 4.)
Fehér László balladája. (Irodalomtörténet, 1917. 4.)
Garay Obsitosához. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1917)
Az Agis-kérdéshez. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1918)
Shakespeare-motívumok irodalmunkban. (A Magyar Shakespeare Társaság kiadványa. Bp., 1918)
Esztétikai szempontok a nyelvtudományban. (Magyar Nyelv, 1920)
Forradalom és irodalom. (Irodalomtörténet, 1921)
Mátyás-mondáink eredete és fejlődése. (Irodalomtörténet, 1921. 3-4.)
Mikes és a francia szellemi élet. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1921)
Az idegen szavak. Nyelvesztétikai tanulmány. 1–5. (Magyar Nyelv, 1921. 9-10., 1922. 1-3., 4-6., 7-8., 1923. 1-4.
és külön egy füzetben: Bp., 1923)
Nyelvtudomány és szellemtörténet. (Minerva, 1922)
Az összehasonlító irodalomtörténet mai állásáról. (Minerva, 1923)
Magyar janzenisták. (Minerva, 1924)
Iskolai magyar nyelvtan. A gimnáziumok, a reálgimnáziumok és a reáliskolák számára. Bódis Sándorral. (Bp., 1925)
Magyarország a francia irodalomban. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1925)
Művészet és szellemtörténet. (Minerva, 1925)
Rákóczi-emlékek Franciaországban. (Emlékkönyv Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére, születésének 50. évfordulóján. Bp., 1925)
Encyclopaedia Britannica. (Nemzeti Újság, 1925. ápr. 8.)
II. Rákóczi Ferenc könyvtára. 1–3. (Magyar Bibliofil Szemle, 1925 és külön egy füzetben: Bp., 1926)
A látható nyelv. (Minerva Könyvtár 3. Bp., 1926)
Magyarcélú filológia. (Minerva, 1926)
Nyelvek harca. (Magyar Nyelv, 1926. 3-4.)
Modern irodalmunk és az irodalomtudomány. (Széphalom Könyvtár 1. Szeged, 1927)
A janzenista Rákóczi. (Széphalom Könyvtár 3. Szeged, 1927)
A nyelv és az élet. (Magyar Nyelv, 1927. 3-6.)
Anyelvi kifejezőség formái. (Minerva, 1927)
Juhász Gyula. – Tótágas Ady körül. – Transsylvanizmus. (Széphalom [folyóirat], 1927)
A kettészakadt irodalomtudomány. – Futball-fölény. – Homokra épülő Parnasszus. (Széphalom [folyóirat], 1928)
Balassi és a platonizmus. (Minerva Könyvtár 14. Bp., 1928)
Körmondat és tiráda. Tanulmány a klasszikus és romantikus stílus kérdéséhez. (Minerva Könyvtár 20. Bp., 1929)
Kosztolányi árulása. – Neokonzervativizmus avagy Mire megvénülünk. – Bornemisza pogány bölcsei. – Rimay platonizmusához. (Széphalom [folyóirat], 1929)
A francia bálvány. Egy szó silisztikája. (Társadalomtudomány, 1930)
Mikes Kelemen. Fejezet az irodalmi gondolat történetéből. (Minerva Könyvtár 29. Bp., 1930)
Barcelonai kaland. – Bécsi biedermeier. – Az irodalmi gondolat. (Széphalom [folyóirat], 1930)
Bécsi francia nyomtatványok. (Széphalom [folyóirat], 1931)
Négyesy László és középiskolai tanítványai. (Irodalomtörténet, 1931. 1.)
A párizsi magyar tanszék. – Könyvtár és kultúrfölény. (Széphalom [folyóirat], 1932)
A janzeizmus európai útja. (Minerva Könyvtár 45. Bp., 1933)
Forradalom és a szellemi együttműködés. – Pénzpuffasztás és nyelvszegényítés. (Széphalom [folyóirat], 1933)
Klebelsberg Kuno emlékezete. Tonelli Sándorral. (A Széphalom Könyvtára. Szeged, 1933)
A gallikanizmus magyar visszhangja. (Minerva Könyvtár 51. Bp., 1934)
Rákóczi, az író. (Rákóczi Emlékkönyv. I. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1934 és külön: Bp., 1935)
Biedermeier és az idealizmus. (Vigilia, 1935. 4.)
Hang és nyelv. (Minerva, 1935)
Irodalom és biedermeier. (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae. Sectio philologica 7. Szeged, 1935)
Szellemtörténet és anti-biedermeier. (Széphalom [folyóirat], 1935)
Szóhangulat és kifejező hangváltozás. Nyelvesztétikai tanulmány. (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae. Sectio philologica 8. Szeged, 1935)
Berzeviszy és Ady. (Széphalom [folyóirat], 1936)
Az irodalomtudomány változásai. (Szellem és élet, 1936. 2.)
Népszövetségi „entrétien” Budapesten. (Budapesti Szemle, 1936)
Pintér Jenő a szegedi egyetemen. (Irodalomtörténet, 1936. 1.)
Szóhangulat és morphológia. (Nyelvtudományi Közlemények, 1936)
Mots d’origine hongroise en français. (Revue des Études Hongroises, 1936/37)
Mikes eszményei. (Minerva Könyvtár 55. Bp., 1937)
Az ókor-szemlélet változásai. (Szellem és élet, 1938. 5.)
La littérature hongroise. (Visages de la Hongrie. Bp., 1938)
Zrínyi világa. Előhang egy tanulmányhoz. (Magyar Szemle, 1938)
Expresszív hangváltozás. (Széphalom [folyóirat], 1938)
A „néma” nemzet. (Apolló, 1939)
Európa és a magyar irodalom. Előtanulmány egy külföldi publikációhoz. (Szellem és élet, 1939. 3. és külön: A Szellem és élet könyvtára. 14. Szeged, 1939)
Líraiság és realizmus a magyar stílusban. (Magyar Nyelv, 1939. 7.)
Szavak sorsa, magyar gondolatformák. (Minerva Könyvtár 56. Bp., 1939)
Szóhangulat és kifejező hangváltozás. (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae. Sectio philologica 12. Szeged, 1939)
A magyar stílus. (Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939 és külön: A Magyar Szemle könyvei. 15. Bp., 1940
hasonmás kiad.: Bp., Helikon Könykiadó, 1992)
A műkedvelő Purista lelki alkata. (Szellem és élet, 1940. 3. és külön: A Szellem és élet könyvtára. 14. Szeged, 1940)
Erdély egyeteme. (Minerva Könyvtár. Bp., 1940)
Le hongrois parmi les langues de l’Europe. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1940)
La ballada épique. (Helicon, 1940)
Nyelvművelő. Antipurista cikkek. (Akadémiai Értesítő, 1940)
Ungarische Literatur. (Ungarn. Das Antlitz einer Nation. Bp., 1940)
A derűlátó borút remél. (Magyar Nemzet, 1940. szept. 15.)
A magyar biedermeier. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1940. okt. 7.
megjelent önállóan: Magyarságismeret 3. Bp., 1940
hasonmás kiad.: Bp., Holnap Könyvkiadó, 1993)
Áprily Peer Gyntje. (Szellem és élet, 1941. 1. és külön: A Szellem és élet könyvtára. Új sorozat. 20. Kolozsvár, 1941)
II. Rákóczi Ferenc. (Magyar életrajzok. Bp., Franklin, 1942)
Reményik Sándor halálára. – Rostandtól Adyig. (Széphalom [folyóirat], 1942)
Szerepjátszás és szóvállalás a nyelvben. (Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára. Bp., 1942)
Kritikai ekhó. (Magyar Nemzet, 1942. okt. 11.)
Az író. Szekfü Gyula 60. születésnapjára. (Magyar Szemle, 1943)
Erdélyi biedermeier. – Rákóczi-emlékek. (Széphalom [folyóirat], 1943)
Jassz-szavak a kedély láthatárán. (Magyar Nemzet, 1943. jún. 12.)
A janzenizmus kutatása Közép-Európában. (Universitas Francisco-Josephina, Kolozsvár, Acta Philosophica 4. Kolozsvár, 1944)
Világirodalom és nemzeti irodalom. (A művelődés könyvtára. 17. Bp., 1944)
Petz Gedeon emlékezetére. (Magyar Nemzet, 1944. febr. 19.)
Pörbe szállok Kosztolányi Dezsővel a magyar nyelv latinossága ügyében. (Magyar Nemzet, 1944. márc. 1.)
Szavak demokráciája. (Romániai Magyar Szó, 1947. szept. 29.)
Irodalom és forradalom. (Akadémiai Értesítő, 1948)
A balladáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1949. jún. 13.)
A francia anyanyelvi oktatás tanulságai. (Magyar Nyelvőr, 1954. 5-6.)
Megjegyzések a készülő magyar kézi szótárhoz. (Magyar Nyelv, 1955. 3.)
Kosztolányi levele az Ady-vitáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 1.)
Rákóczi bécsújhelyi olvasmányai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 3.)
Argó és irodalom. Z. B. felszólalása A stílus kérdései c. előadáshoz. (A III. Magyar Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Bp., 1956)
Emlékezés Riedl Frigyesre. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956. 3.)
Megjegyzések a Magyar Nyelv Kéziszótárának szemelvényeihez. Gortvay Györggyel, Hexendorf Edittel, Kálmán Endrével. (Magyar Nyelvőr, 1956. 1.)
Ungarn und die Erforschung des Jansenismus. (Festschrift für Edward Winter. Berlin, 1956)
Nyelv és stílus. Tanulmányok. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1957)
Emlékezés Juhász Gyulára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 1-2.)
Pozsony és a jozefinizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 3.)
Megjegyzések a Rákóczi-kérdéshez. (Irodalomtörténet, 1957. 1.)
Kosztolányi, Nietzsche, Juhász. (Irodalomtörténet, 1958. 3-4.)
Megjegyzések Arany „tematikájáról”. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Epikus románc, dalrománc. 1–3. (Filológiai Közlöny, 1958 és Modern filológiai tanulmányok. Bp., 1958
franciául: Contributions à l’histoire des termes „ballade” et „romance”. Acta Linguistica, 1958)
Néhány újabb nyelvi jelenség. (Magyar Nyelvőr, 1958. 2.)
Az európai janzenizmus történetéhez. (Filológiai Közlöny, 1959. 1-2.)
Ady-emlékek. (Irodalomtörténet, 1959. 1.)
A purizmus pöre. Gondolatok a nyelvészkongresszus körül. (Könyvtáros, 1960. 1.)
Nyelv és társadalom. (Könyvtáros, 1960. 2.)
A könyv is műemlék. (Könyvtáros, 1960. 4.)
Örök változás a nyelvben. (Könyvtáros, 1960. 9.)
Relációs, viszonyulásos hanghatások a költői nyelvben. (Irodalomtörténet, 1962. 1.)
A nyelvalkotás eszközei: éneklő szavak. (Nyelvtudományi Értekezések, 1963)
Hotelszobák lakója: Ady, Verlaine, Porché. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 5.)
Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1964)
II. József és az osztrák reformkatolicizmus. (Filológiai Közlöny, 1964. 3-4.)
A látható nyelv. (Replika. Szociológiai viták és kritikák. Társadalomtudományi folyóirat, 1998)
Nemzet és szellemtörténet. Tanulmányok. Szerk., a bevezetést írta Miskolczy Ambrus. (Kisebbségkutatás könyvek. Bp., Lucidus Könyvkiadó, 2009).

F. m.: szófejtései: Miskulancia. (Magyar Nyelv, 1950. 2.)
Lakli, melák. (Magyar Nyelv, 1950. 4.)
Átok és áldás. – Kiváló vagy kíváló? (Magyar Nyelvőr, 1951. 1.)
Muri. (Magyar Nyelv, 1951. 2.)
Szevasz. (Magyar Nyelvőr, 1951. 5.)
Hajduk. (Magyar Nyelvőr, 1951. 6.)
Folyó bor. – Hóhányó. (Magyar Nyelvőr, 1952. 2.)
„Alma” és a tagadás kifejezési. – Szevasz, szia, szi. (Magyar Nyelvőr, 1952. 4.)
Minőség, minőségi. (Magyar Nyelvőr, 1952. 6.)
A guberál, a guba és rokonságuk. (Magyar Nyelv, 1953. 1-2.)
Punalua. – Siker. – Szerusz, szerbusz, cerbusz. – Zabos. (Magyar Nyelvőr, 1953. 1-2.)
Csikk. (Magyar Nyelvőr, 1954. 1-2.)
A ballada és a románc szó történetéhez. (Magyar Nyelv, 1954. 3-4.)
Város – belváros. (Magyar Nyelvőr, 1954. 6.)
Talp. (Magyar Nyelv, 1955. 1.)
Mama. (Magyar Nyelvőr, 1955. 4.)
Srác. (Magyar Nyelvőr, 1956. 1.)
Durmol. (Magyar Nyelvőr, 1956. 3.)
Salabakter. (Magyar Nyelv, 1956. 4.)
Bunda. (Magyar Nyelvőr, 1957. 1.)
Spanyolhon. (Magyar Nyelv, 1958. 2.)
Turista. (Magyar Nyelv, 1959. 1.)
Smárol, smaci, smatál stb. és az argó-szótárak. (Magyar Nyelv, 1959. 2.)
Viszolyog. (Magyar Nyelv, 1959. 3.)
Ultra. (Magyar Nyelv, 1959. 4.)
Röpde. (Magyar Nyelv, 1960. 3.)
Bifláz, szevasz. (Magyar Nyelvőr, 1963. 3.).

F. m.: ford.: Bourget, Paul: A tanítvány. Regény. Ford. Z. B. A bevezetést írta Benedek Marcell. (Klasszikus regénytár. Új sorozat. Bp., 1919)
Rollain, Romaine: Jean-Christophe. I–X. 5 kötetben. Regény. Ford. Aranyossy Pállal, Karinthy Frigyessel, Kosáryné Réz Lolával. (Bp., Athenaeum, 1919–1927)
Constant de Rebecque, Henri Benjamin: Adolphe. Regény. Ford. (Olcsó regény. 49. Bp., Athenaeum, 1920)
Flaubert, Gustave: Heródiás. Elbeszélés. (Genius könyvtár. Francia elbeszélők. Bp., 1920)
Gautier, Théophile: A múmia lába. Elbeszélés. Ford. (Kétnyelvű klasszikus könyvtár. 32. Bp., 1920)
Maeterlinck, Maurice: Az eltemetett templom. Regény. (Világirodalmi könyvtár. 11. Bp., 1920)
Bordeaux, Henry: Egy tisztességes asszony. Regény. Ford. (Bp., Pantheon, 1922)
Flaubert, Gustave: Három mese. Ford. Hevesi Andrással és Lányi Viktorral. (Bp. Genius, 1924
2. kiad. Bp., Révai, 1944)
Flaubert, Gustave: Három mese. Ford. Hevesi Andrással és Lányi Viktorral. (Populart füzetek. 3. kiad. Bp., Interpopulart Könyvkiadó, 1994)
Flaubert, Gustave: Három mese. – Trois contes. Kétnyelvű kiadás. Ford. Hevesi Andrással és Lányi Viktorral. (Kentaur könyvek. 4. kiad. Bp., Noran Könyvkiadó, 2001).

Irodalom

Irod.: írásairól: Király György: Z. B.: Mikes Törökországi leveleinek keletkezéséhez. (Irodalomtörténet, 1916. 5-6.)
Tóth László: Z. B.: II. Rákóczi Ferenc könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1926. 3-4.)
Hungarus Viktor: Z. B.: Mikes Kelemen. Fejezet az irodalmi gondolat történetéből. (Debreceni Szemle, 1931. 5.)
Gálos Rezső: Z. B.: Irodalom és biedermeier. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935. 3.)
Kozocsa Sándor: Z. B.: Irodalom és biedermeier. (Irodalomtörténet, 1935. 3.)
Angyal Endre: Z. B.: A magyar biedermeier. (Irodalomtörténet, 1941. 3.)
Cs. Gárdonyi Klára: Z. B.: A magyar biedermeier. (Századok, 1941. 9-10.)
Pénzes Balduin: Z. B.: A magyar biedermeier. (Katholikus Szemle, 1941. 4.)
Nagy Miklós: Z. B.: II. Rákóczi Ferenc. (Budapesti Szemle, 1943)
Csapodi Csaba: Z. B.: II. Rákóczi Ferenc. (Századok, 1944. 7-9.)
Angyal Endre: A janzenizmus kutatása Közép-Európában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1948. 1.)
Sós Endre: Irodalmi figyelő. Z. B.: Nyelv és stílus. (Magyar Nemzet, 1957. dec. 29.)
Jelenits István: Jegyzetek és megjegyzések Z. B. tanulmánykötetéhez. Z. B.: Nyelv és stílus. (Magyar Nyelv, 1958. 2.)
Martinkó András: Z. B.: Nyelv és stílus. (Magyar Nyelvőr, 1958. 2.)
Szabó György: Z. B.: Nyelv és stílus. (Élet és Irodalom, 1958. 1.)
Németh G. Béla: Z. B.: Nyelv és stílus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 1.)
Ruffy Péter: Z. B.: Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. (Magyar Nemzet, 1964. aug. 6.)
Bartók János: Z. B.: Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. (Köznevelés, 1965. 4.).

Irod.: Z. B. francia ösztöndíja. (Hivatalos Közlöny, 1922. okt. 16.)
Z. B. magántanári kinevezésének jóváhagyása. (Hivatalos Közlöny, 1923. aug. 1.)
Z. B. egyetemi magántanár 1924. júl. 5-én tartotta esküvőjét a balatonalmádi Szent Margit-kápolnában. (Nemzeti Újság, 1924. júl. 8.)
Z. B. ny. r. tanári kinevezése, 1925. jún. 18. (Hivatalos Közlöny, 1925. júl. 1.)
Z. B. ny. r. tanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1940. okt. 20.)
Z. B. ny. r. tanári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1945. nov. 11.)
Balázs János: Z. B. 70. születésnapjára. (Magyar Nyelvőr, 1960. 4.)
Benkő László: Z. B. hetven éve. (Magyar Nyelv, 1960. 3.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1969. jún. 1.)
Baróti Dezső: Z. B. (Irodalomtörténet, 1969. 4.)
Baróti Dezső: Búcsú Z. B.-tól. (Magyar Nemzet, 1969. jún. 6.)
Gáldi László: Z. B. (Magyar Nyelvőr, 1969. 3.)
Madácsy László: Z. B. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1969. 2.)
Németh G. Béla: Z. B. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. 4.)
Rónai Mihály András: Z. B. (Élet és Irodalom, 1969. 27.)
Lisztes László–Palotás Gyuláné: A szegedi Széphalom. Z. B. folyóirata. (Magyar Könyvszemle, 1970. 3.)
Benkő László: Egy elfelejtett filológus. Száz éve született Z. B. (Filológiai Közlöny, 1990. 3-4.)
Benkő László: Z. B. élete és munkássága. (Nyelvtudományi értekezések. 129. Bp., Akadémiai Kiadó, 1990)
Madácsy Piroska: A hallgatás a legnagyobb üldöztetés. Z. B. születésének centenáriumára. (Hitel, 1990. 10.)
Benkő László: Z. B. és a Magyar Nyelv. (Magyar Nyelv, 1991. 2.)
Büky Béla: Nyelvtudomány, stilisztika, hitvallás. Adalékok Radnóti Miklós és Z. B. kapcsolatához. (Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis, 1992)
Madácsy Piroska: Z. B. és Szeged. (A Dugonics Társaság Évkönyve, 1995/97)
Miskolczy Ambrus: Eltűnt akadémikusok nyomában. Z. B. és A magyar stílus. (Magyar Tudomány, 1999. 8.)
Miskolczy Ambrus: Három magyar hungarológus. (Hungarológia, 2000)
Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet. Babits Mihály, Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor és Z. B. világáról. (Bp., Napvilág Kiadó, 2001)
Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései. (A Kodolányi János Főiskola kiadványa. Székesfehérvár, 2001)
Miskolczy Ambrus: Filológia, szellemtörténet, történelem. Z. B. (Holmi, 2004. 8.)
Madácsy Piroska: „A mi regényünk. Keletiek Nyugaton…” 125 éve született Z. B., a tudós-tanár és kultúrdiplomata. (Hitel, 2015. 12.).

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1DQ-GMJ?i=212&
cc=1452460
(Zolnai Béla édesapja, Zolnai Gyula halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6S-PZC?i=43&
wc=92QL-JWT%3A40678301%2C51334101%2C1077262902&
cc=1452460
(Zolnai Béla édesanyja, Szladits Ilona halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644011%23 (Zolnai Béla gyászjelentése, a halál napja tévesen június 26.)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644012# (Zolnai Gyula gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644019# (Zolnai Klára gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644022# (Zolnai Sándor gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6SPS-FKS?i=119&
cc=1452460&
personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLH-YFV9
(Zolnai Béla házassági anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D133-V7P?i=148&
wc=92QV-N3D%3A40678301%2C57613001%2C1077274902&
cc=1452460
(Zolnai Béla halotti anyakönyve)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020