Zolnai Béla
Zolnai Béla

2024. július 25. Csütörtök

Zolnai Béla

irodalomtörténész, nyelvész, esztéta

Születési adatok

1890. március 10.

Székesfehérvár, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1969. május 26.

Budapest

Temetési adatok

1969. június 5.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Tömlő János nagyváradi kereskedő, Retezár Erzsébet (†1919. febr. 15. Nagyvárad. Temetés: 1919. febr. 17. Nagyvárad); Szladics/ts Károly (†1876. jún. 7. Pozsony. Temetés: 1876. jún. 9. Pozsony) ügyvéd, járásbíró, Döbrentey Auguszta (1833. márc. 12. Galánta, Pozsony vm.–1866. Dunaszerdahely, Pozsony vm.), Döbrentey Sámuel (1793. ápr. 10. Somlószöllős, Veszprém vm.–1863. aug. 23. Galánta, Pozsony vm.) és Prácser Julianna (1799. ápr. 22. Galánta–1877. febr. 18. Hol?) leánya.

Id. Szladics/ts Károly 2. felesége: Adler Lucia (= Adler Luca, †1936. nov. 19. Bp. Temetés: 1936. nov. 21. Farkasrét).

Gyermekeik: [Ifj.] Szladits Károly, 1916-tól dunaszerdahelyi (1871. dec. 27. Dunaszerdahely–1956. máj. 22. Bp. Temetés: 1956. máj. 25. Farkasrét) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, ill. Szladits Ede, Szladits Sándor és Szladits Terézia Etelka (1870. szept. 26. Dunaszerdahely).

 

Szülei: Zolnai Gyula (= 1888-ig Tömlő Gyula, 1862. dec. 3. Nagysomkút, Szatmár vm.–1949. dec. 24. Bp. Temetés: 1949. dec. 29. Farkasrét) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Szladits Ilona (1863–1935. szept. 2. Bp. Temetés: 1935. szept. 5. Kerepesi út.) polgári iskolai tanár.

Zolnai Gyula testvérei: Tömlő Lajos középiskolai tanár, nyelvész és Tömlő Miklós kereskedő, ill. Tömlő Katinka.

 

Testvérei: Zolnai Klára (1892. dec. 16. Székesfehérvár–1945. jún. 7. Bp. Temetés: 1945. jún. 11. Kerepesi út) könyvtáros, bibliográfus és Zolnai Sándor (1895. nov. 25. Bp.–1972. okt. 15. Bp. Temetés: 1972. okt. 21. Farkasrét) orvos.

Felesége: 1924. jún. 16.–1926. jún. 30. Hackenberger Emma (1903. dec. 22. Temesvár, Temes vm.), Hackenberger Károly pozsonyi mérnök és Nagy Gizella leánya. Elvált.

Iskola

A magyar kir. tanárképző-intézeti gyakorló főgimnáziumban (= mintagimnázium, 1902–1906) és a kolozsvári katolikus főgimnáziumban tanult (1906–1908), Kolozsvárott éretts. (1908); középiskolai tanárai Négyesy László, Waldapfel József, Gyomlay Gyula és Horváth János voltak.

A budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–német–francia szakos középiskolai tanári (1913) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1914), a párizsi (1912 és 1922–1923), ill. a berlini egyetemen is tanult (1912–1913). Az összehasonlító irodalomtörténet, különös tekintettel a magyar–francia érintkezésekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923. júl. 4.), a nyelvtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), az irodalomtudományok doktora (életművéért, 1957).

Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.; r.: 1948. júl. 2.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; r. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A budapesti VIII. kerületi Práter utcai fiúiskola h. tanára (1914–1915), a budapesti IV. kerületi (belvárosi) Eötvös József községi főreáliskola h. tanára (1915–1918), r. tanára (1918–1922), a Francia Köztársaság ösztöndíjasa (Párizsban, 1922–1923). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1923-tól).

A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar irodalomtörténet h. tanára (1923–1924), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a francia nyelv és irodalom ny. r. tanára (1925. jún. 18.–1940. okt. 19.) és a Francia Filológiai Tanszék vezetője (1925–1940), egyúttal a Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Kar dékánja (1935–1936).

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a francia nyelv és irodalom (1940. okt. 19.–1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen az általános irodalomtudomány ny. r. tanára (1945–1949).

Tudományos pályafutásának kezdetén régi magyar irodalommal és 19. századi magyar irodalommal foglalkozott, később érdeklődése a francia–magyar irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok története, mindenekelőtt II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) és Mikes Kelemen (1690–1761) írói munkássága felé fordult. Jelentős szerepet vállalt a Rákóczi összes művei kritikai kiadásának előkészítésében. Alapvetően új eredményeket ért el a 18. századi eszmetörténet, elsősorban a janzenizmus magyarországi művelődéstörténeti hatásainak feltárása terén, ill. több nagyobb tanulmányt szentelt a biedermeier korszak és stílus problémáinak (Irodalom és biedermeier, 1934; A magyar biedermeier, 1940).

A szellemtörténeti alapon álló magyar stilisztikai kutatások egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert képviselője, de érdeklődése kiterjedt nyelvesztétikai, nyelvtörténeti és etimológiai kutatásokra is. Különösen értékesek az idegen szavakról szóló többször kiadott, majd újra és újra átdolgozott esztétikai írásai. Véleménye szerint az idegen szavak befogadása vagy tudatos/tudattalan kerülése egyidős a népek közötti érintkezések megindulásával, ugyanakkor vizsgálta az „idegenszerűség” (= idegenszerű szóösszetétel és szófűzés) jelenségét is. A nyelv érzelmi mozzanatainak vizsgálata során elítélte a purizmust: ha az idegen szóhoz bizonyos stilisztikai (érzelmeket kifejező) szerep tapad, akkor a szó létjogosultságot nyerhet a magyar nyelvben. Élete utolsó éveiben részt vett az új értelmező szótár elvi koncepciójának kidolgozásában és szerkesztési munkái megkezdésében.

Számos szófejtést közölt, sajtó alá rendezte és kötetbe szerkesztette legfontosabb nyelvészeti tanulmányait (Nyelv és stílus, 1957), valamint átdolgozta és megjelentette Nyelv és hangulat (1964) c. művét, ami a magyarországi nyelvtudomány klasszikusa, az első magyarországi nyelvakusztikai monográfia. Műfordítóként elsősorban kortárs és klasszikus francia irodalmat tolmácsolt.

Álnevei: Békés Csaba, Garázda Péter, Mohai Ágnes, Nagybotú Lőrinc.

Emlékezet

Zolnai Béla Székesfehérvárott született, középiskoláit Kolozsvárott végezte, Szegeden, Kolozsvárott és Budapesten élt és tevékenykedett. Szegeden, az általa szerkesztett Széphalom c. folyóiratban a kor irodalmi életének legkiemelkedőbb képviselőit (Babits Mihályt, Kosztolányi Dezsőt) szólaltatta meg, és különösen jó barátságot ápolt Juhász Gyulával (1883–1937), akinek munkásságával több esszében is foglalkozott.

Zolnai Béla a fővárosban hunyt el, (utolsó lakcíme: V. ker. Sziget utca 24. [ma: XIII. ker. Radnóti Miklós utca 24.]), a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Hagyatékát az MTA Könyvtára őrzi.

Elismertség

A Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Philológiai Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság választmányi tagja. A Minerva Társaság alapító tagja.

A párizsi Société de Linguistique és az Association des Ecrivains Français tagja.

Elismerés

Az MTA Sámuel-díja (1922), Akadémiai Jutalom (1958), Akadémiai Díj (1966).

A Francia Becsületrend lovagja (1937)

Szerkesztés

A Hét – Kiss József lapja – irodalmi rovatvezetője (1916–1918).

A szegedi Széphalom c. folyóirat és a Széphalom Könyvtár (1927–1944), ill. az Études Françaises c. sorozat alapító szerkesztője (1927–1945).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, tankönyvei: Szigligeti Szökött katonájának külföldi elemei. Adatok a drámatípusok történetéhez. Egy. doktori értek. is. (Bp., Franklin, 1914)
Shakespeare-motívumok irodalmunkban. (A Magyar Shakespeare Társaság kiadványa. Bp., 1918)
Az idegen szavak. Nyelvesztétikai tanulmány. 1–5. (Magyar Nyelv, 1921. 9-10., 1922. 1-3., 4-6., 7-8., 1923. 1-4.
és külön egy füzetben: Bp., 1923)
Iskolai magyar nyelvtan. A gimnáziumok, a reálgimnáziumok és a reáliskolák számára. Bódis Sándorral. (Bp., 1925)
II. Rákóczi Ferenc könyvtára. 1–3. (Magyar Bibliofil Szemle, 1925 és külön egy füzetben: Bp., 1926)
A látható nyelv. (Minerva Könyvtár 3. Bp., 1926)
Modern irodalmunk és az irodalomtudomány. (Széphalom Könyvtár 1. Szeged, 1927)
Balassi és a platonizmus. (Minerva Könyvtár 14. Bp., 1928)
Körmondat és tiráda. Tanulmány a klasszikus és romantikus stílus kérdéséhez. (Minerva Könyvtár 20. Bp., 1929)
Mikes Kelemen. Fejezet az irodalmi gondolat történetéből. (Minerva Könyvtár 29. Bp., 1930)
A janzenizmus európai útja. (Minerva Könyvtár 45. Bp., 1933)
Klebelsberg Kuno emlékezete. Tonelli Sándorral. (A Széphalom Könyvtára. Szeged, 1933)
A gallikanizmus magyar visszhangja. (Minerva Könyvtár 51. Bp., 1934)
Mikes eszményei. (Minerva Könyvtár 55. Bp., 1937)
Európa és a magyar irodalom. Előtanulmány egy külföldi publikációhoz. (Szellem és élet, 1939. 3. és külön: A Szellem és élet könyvtára. 14. Szeged, 1939)
Szavak sorsa, magyar gondolatformák. (Minerva Könyvtár 56. Bp., 1939)
A magyar stílus. (Mi a
magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939 és külön: A Magyar Szemle könyvei. 15. Bp., 1940
hasonmás kiad.: Bp., Helikon Könykiadó, 1992)
A műkedvelő Purista lelki alkata. (Szellem és élet, 1940. 3. és külön: A Szellem és élet könyvtára. 14. Szeged, 1940)
Erdély egyeteme. (Minerva Könyvtár. Bp., 1940)
A magyar biedermeier. Részben akad
émiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1940. okt. 7.
megjelent önállóan: Magyarságismeret 3. Bp., 1940
hasonmás kiad.: Bp., Holnap Könyvkiadó, 1993)
Áprily Peer Gyntje. (Szellem és élet, 1941. 1. és külön: A Szellem és élet könyvtára. Új sorozat. 20. Kolozsvár, 1941)
II. Rákóczi Ferenc. Monográfia. (Magyar életrajzok. Bp., Franklin, 1942)
Világirodalom és nemzeti irodalom. (A művelődés könyvtára. 17. Bp., 1944)
A balladáról.
Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1949. jún. 13.)
Nyelv és stílus. Tanulmányok. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1957)
Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1964)
Nemzet és szellemtörténet. Tanulmányok. Szerk., a bevezetést írta Miskolczy Ambrus. (Kisebbségkutatás könyvek. Bp., Lucidus Könyvkiadó, 2009).

F. m.: ford.: Bourget, Paul: A tanítvány. Regény. Ford. Z. B. A bevezetést írta Benedek Marcell. (Klasszikus regénytár. Új sorozat. Bp., 1919)
Rollain, Romaine: Jean-Christophe. I–X. 5 kötetben. Regény. Ford. Aranyossy Pállal, Karinthy Frigyessel, Kosáryné Réz Lolával. (Bp., Athenaeum, 1919–1927)
Constant de Rebecque, Henri Benjamin: Adolphe. Regény. Ford. (Olcsó regény. 49. Bp., Athenaeum, 1920)
Flaubert, Gustave: Heródiás. Elbeszélés. (Genius könyvtár. Francia elbeszélők. Bp., 1920)
Gautier, Théophile: A múmia lába. Elbeszélés. Ford. (Kétnyelvű klasszikus könyvtár. 32. Bp., 1920)
Maeterlinck, Maurice: Az eltemetett templom. Regény. (Világirodalmi könyvtár. 11. Bp., 1920)
Bordeaux, Henry: Egy tisztességes asszony. Regény. Ford. (Bp., Pantheon, 1922)
Flaubert, Gustave: Három mese. Ford. Hevesi Andrással és Lányi Viktorral. (Bp. Genius, 1924
2. kiad. Bp., Révai, 1944)
Flaubert, Gustave: Három mese. Ford. Hevesi Andrással és Lányi Viktorral. (Populart füzetek. 3. kiad. Bp., Interpopulart Könyvkiadó, 1994)
Flaubert, Gustave: Három mese. – Trois contes. Kétnyelvű kiadás. Ford. Hevesi Andrással és Lányi Viktorral. (Kentaur könyvek. 4. kiad. Bp., Noran Könyvkiadó, 2001).

F. m.: tanulmányai: A Szép Ilonka keletkezéséhez. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1912)
Az Árgirus-kérdés történetéhez. (Irodalomtörténet, 1912. 3.)
Kelemen László Tsapó Péterről. (Irodalomtörténet, 1913. 6.)
Szigligeti Struensee-jének forrásai. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1913)
Br. Eötvös József levelei német tudósokhoz. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1914)
Német párhuzam Gyöngyösi Palinodiájához. (Irodalomtörténet, 1914. 6-7.)
Adatok Chateaubriand hatásához. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1915)
Katona József egy elveszett fordításáról. (Irodalomtörténet, 1915. 1-2.)
Mikes Törökországi leveleinek keletkezéséhez. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1915 és külön: Bp., 1915)
Péterfy-esszék franciául. (Nyugat, 1915. 11.)
A kisleány baja. (Irodalomtörténet, 1916. 3-4.)
Szigligeti szerepei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916. 4.)
Fehér László balladája. (Irodalomtörténet, 1917. 4.)
Garay Obsitosához. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1917)
Az Agis-kérdéshez. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1918)
Esztétikai szempontok a nyelvtudományban. (Magyar Nyelv, 1920)
Forradalom és irodalom. (Irodalomtörténet, 1921)
Mátyás-mondáink eredete és fejlődése. (Irodalomtörténet, 1921. 3-4.)
Mikes és a francia szellemi élet. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1921)
Nyelvtudomány és szellemtörténet. (Minerva, 1922)
Az összehasonlító irodalomtörténet mai állásáról. (Minerva, 1923)
Magyar janzenisták. (Minerva, 1924)
Magyarország a francia irodalomban. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1925)
Művészet és szellemtörténet. (Minerva, 1925)
Rákóczi-emlékek Franciaországban. (Emlékkönyv Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére, születésének 50. évfordulóján. Bp., 1925)
Encyclopaedia Britannica. (Nemzeti Újság, 1925. ápr. 8.)
Magyarcélú filológia. (Minerva, 1926)
Nyelvek harca. (Magyar Nyelv, 1926. 3-4.)
A janzenista Rákóczi. (Széphalom Könyvtár 3. Szeged, 1927)
A nyelv és az élet. (Magyar Nyelv, 1927. 3-6.)
A nyelvi kifejezőség formái. (Minerva, 1927)
Juhász Gyula. – Tótágas Ady körül. – Transsylvanizmus. (Széphalom [folyóirat], 1927)
A kettészakadt irodalomtudomány. – Futball-fölény. – Homokra épülő Parnasszus. (Széphalom [folyóirat], 1928)
Kosztolányi árulása. – Neokonzervativizmus avagy Mire megvénülünk. – Bornemisza pogány bölcsei. – Rimay platonizmusához. (Széphalom [folyóirat], 1929)
A francia bálvány. Egy szó silisztikája. (Társadalomtudomány, 1930)
Barcelonai kaland. – Bécsi biedermeier. – Az irodalmi gondolat. (Széphalom [folyóirat], 1930)
Bécsi francia nyomtatványok. (Széphalom [folyóirat], 1931)
Négyesy László és középiskolai tanítványai. (Irodalomtörténet, 1931. 1.)
A párizsi magyar tanszék. – Könyvtár és kultúrfölény. (Széphalom [folyóirat], 1932)
Forradalom és a szellemi együttműködés. – Pénzpuffasztás és nyelvszegényítés. (Széphalom [folyóirat], 1933)
Rákóczi, az író. (Rákóczi Emlékkönyv. I. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1934 és külön: Bp., 1935)
Biedermeier és az idealizmus. (Vigilia, 1935. 4.)
Hang és nyelv. (Minerva, 1935)
Irodalom és biedermeier. (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae. Sectio philologica 7. Szeged, 1935)
Szellemtörténet és anti-biedermeier. (Széphalom [folyóirat], 1935)
Szóhangulat és kifejező hangváltozás. Nyelvesztétikai tanulmány. (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae. Sectio philologica 8. Szeged, 1935)
Berzeviczy és Ady. (Széphalom [folyóirat], 1936)
Az irodalomtudomány változásai. (Szellem és élet, 1936. 2.)
Népszövetségi „entrétien” Budapesten. (Budapesti Szemle, 1936)
Pintér Jenő a szegedi egyetemen. (Irodalomtörténet, 1936. 1.)
Szóhangulat és morphológia. (Nyelvtudományi Közlemények, 1936)
Mots d’origine hongroise en fran
çais. (Revue des Études Hongroises, 1936/37)
Az ókor-szemlélet változásai. (Szellem és élet, 1938. 5.)
La littérature hongroise. (Visages de la Hongrie. Bp., 1938)
Zrínyi világa. Előhang  egy tanulmányhoz. (Magyar Szemle, 1938)
Expresszív hangváltozás. (Széphalom [folyóirat], 1938)
A „néma” nemzet. (Apolló, 1939)
Líraiság és realizmus a magyar stílusban. (Magyar Nyelv, 1939. 7.)
Szóhangulat és kifejező hangváltozás. (Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae. Sectio philologica 12. Szeged, 1939)
La ballada épique. (Helicon, 1940)
Nyelvművelő. Antipurista cikkek. (Akadémiai Értesítő, 1940)
Le hongrois parmi les langues de l’Europe. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1940)
Ungarische Literatur. (Ungarn. Das Antlitz einer Nation. Bp., 1940)
A derűlátó borút remél. (Magyar Nemzet, 1940. szept. 15.)
Reményik Sándor halálára. – Rostandtól Adyig. (Széphalom [folyóirat], 1942)
Szerepjátszás és szóvállalás a nyelvben. (Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára. Bp., 1942)
Kritikai ekhó. (Magyar Nemzet, 1942. okt. 11.)
Az író. Szekfü Gyula 60. születésnapjára. (Magyar Szemle, 1943)
Erdélyi biedermeier. – Rákóczi-emlékek. (Széphalom [folyóirat], 1943)
Jassz-szavak a kedély láthatárán. (Magyar Nemzet, 1943. jún. 12.)
A janzenizmus kutatása Közép-Európában. (Universitas Francisco-Josephina, Kolozsvár, Acta Philosophica 4. Kolozsvár, 1944)
Petz Gedeon emlékezetére. (Magyar Nemzet, 1944. febr. 19.)
Pörbe szállok Kosztolányi Dezsővel a magyar nyelv latinossága ügyében. (Magyar Nemzet, 1944. márc. 1.)
Szavak demokráciája. (Romániai Magyar Szó, 1947. szept. 29.)
Irodalom és forradalom. (Akadémiai Értesítő, 1948)
A francia anyanyelvi oktatás tanulságai. (Magyar Nyelvőr, 1954. 5-6.)
Megjegyzések a készülő magyar kézi szótárhoz. (Magyar Nyelv, 1955. 3.)
Kosztolányi levele az Ady-vitáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 1.)
Rákóczi bécsújhelyi olvasmányai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 3.)
Argó és irodalom. Z. B. felszólalása A stílus kérdései c. előadáshoz. (A III. Magyar Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Bp., 1956)
Emlékezés Riedl Frigyesre. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956. 3.)
Megjegyzések a Magyar Nyelv Kéziszótárának szemelvényeihez. Gortvay Györggyel, Hexendorf Edittel, Kálmán Endrével. (Magyar Nyelvőr, 1956. 1.)
Ungarn und die Erforschung des Jansenismus. (Festschrift für Edward Winter. Berlin, 1956)
Emlékezés Juhász Gyulára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 1-2.)
Pozsony és a jozefinizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 3.)
Megjegyzések a Rákóczi-kérdéshez. (Irodalomtörténet, 1957. 1.)
Kosztolányi, Nietzsche, Juhász. (Irodalomtörténet, 1958. 3-4.)
Megjegyzések Arany „tematikájáról”. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Epikus románc, dalrománc. 1–3. (Filológiai Közlöny, 1958 és Modern filológiai tanulmányok. Bp., 1958
franciául: Contributions
à l’histoire des termes „ballade” et „romance”. Acta Linguistica, 1958)
Néhány újabb nyelvi jelenség. (Magyar Nyelvőr, 1958. 2.)
Ady-emlékek. (Irodalomtörténet, 1959. 1.)
Az európai janzenizmus történetéhez. (Filológiai Közlöny, 1959. 1-2.)
A purizmus pöre. Gondolatok a nyelvészkongresszus körül. (Könyvtáros, 1960. 1.)
Nyelv és társadalom. (Könyvtáros, 1960. 2.)
A könyv is műemlék. (Könyvtáros, 1960. 4.)
Örök változás a nyelvben. (Könyvtáros, 1960. 9.)
Relációs, viszonyulásos hanghatások a költői nyelvben. (Irodalomtörténet, 1962. 1.)
A nyelvalkotás eszközei: éneklő szavak. (Nyelvtudományi Értekezések, 1963)
Hotelszobák lakója: Ady, Verlaine, Porché. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 5.)
II. József és az osztrák reformkatolicizmus. (Filológiai Közlöny, 1964. 3-4.)
A látható nyelv. (Replika. Szociológiai viták és kritikák. Társadalomtudományi folyóirat, 1998).

F. m.: szófejtései: Miskulancia. (Magyar Nyelv, 1950. 2.)
Lakli, melák. (Magyar Nyelv, 1950. 4.)
Átok és áldás. – Kiváló vagy kíváló? (Magyar Nyelvőr, 1951. 1.)
Muri. (Magyar Nyelv, 1951. 2.)
Szevasz. (Magyar Nyelvőr, 1951. 5.)
Hajduk. (Magyar Nyelvőr, 1951. 6.)
Folyó bor. – Hóhányó. (Magyar Nyelvőr, 1952. 2.)
„Alma” és a tagadás kifejezési. – Szevasz, szia, szi. (Magyar Nyelvőr, 1952. 4.)
Minőség, minőségi. (Magyar Nyelvőr, 1952. 6.)
A guberál, a guba és rokonságuk. (Magyar Nyelv, 1953. 1-2.)
Punalua. – Siker. – Szerusz, szerbusz, cerbusz. – Zabos. (Magyar Nyelvőr, 1953. 1-2.)
Csikk. (Magyar Nyelvőr, 1954. 1-2.)
A ballada és a románc szó történetéhez. (Magyar Nyelv, 1954. 3-4.)
Város – belváros. (Magyar Nyelvőr, 1954. 6.)
Talp. (Magyar Nyelv, 1955. 1.)
Mama. (Magyar Nyelvőr, 1955. 4.)
Srác. (Magyar Nyelvőr, 1956. 1.)
Durmol. (Magyar Nyelvőr, 1956. 3.)
Salabakter. (Magyar Nyelv, 1956. 4.)
Bunda. (Magyar Nyelvőr, 1957. 1.)
Spanyolhon. (Magyar Nyelv, 1958. 2.)
Turista. (Magyar Nyelv, 1959. 1.)
Smárol, smaci, smatál stb. és az argó-szótárak. (Magyar Nyelv, 1959. 2.)
Viszolyog. (Magyar Nyelv, 1959. 3.)
Ultra. (Magyar Nyelv, 1959. 4.)
Röpde. (Magyar Nyelv, 1960. 3.)
Bifláz, szevasz. (Magyar Nyelvőr, 1963. 3.).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Tömlő Gyula nagybányai illetőségű székesfehérvári lakos családnevének „Zolnai”-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1888. nov. 24.)
Elhunyt özv. Tömlő Jánosné Retezár Erzsébet. (Nagyvárad [hetilap], 1919. febr. 20.)
Zolnai Béla francia ösztöndíja. (Hivatalos Közlöny, 1922. okt. 16.)
Zolnai Béla magántanári kinevezésének jóváhagyása. (Hivatalos Közlöny, 1923. aug. 1.)
Zolnai Béla egyetemi magántanár 1924. júl. 5-én tartotta esküvőjét a balatonalmádi Szent Margit-kápolnában Hackenberger Emmivel, Hackenberger Károly pozsonyi mérnök leányával. (Nemzeti Újság, 1924. júl. 8.)
Zolnai Béla ny. r. tanári kinevezése, 1925. jún. 18. (Hivatalos Közlöny, 1925. júl. 1.)
Zolnai Gyuláné Szladits Ilona elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1935. szept. 3.)
Zolnai Béla ny. r. tanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1940. okt. 20.)
Zolnai Béla ny. r. tanári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1945. nov. 11.)
Dr. Zolnai Gyula ny. egyetemi tanár elhunyt. (Magyar Nemzet, 1949. dec. 30.)
Elhunyt Zolnai Béla egyetemi tanár. (Magyar Nemzet, 1969. jún. 1.).

Irod.: megemlékezések, tanulmányok: Balázs János: Zolnai Béla 70. születésnapjára. (Magyar Nyelvőr, 1960. 4.)
Benkő László: Zolnai Béla hetven éve. (Magyar Nyelv, 1960. 3.)
Baróti Dezső: Zolnai Béla (Irodalomtörténet, 1969. 4.)
Baróti Dezső: Búcsú Zolnai Bélától. (Magyar Nemzet, 1969. jún. 6.)
Gáldi László: Zolnai Béla. (Magyar Nyelvőr, 1969. 3.)
Madácsy László: Zolnai Béla. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1969. 2.)
Németh G. Béla: Zolnai Béla. (
Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. 4.)
Rónai Mihály András: Zolnai Béla. (Élet és Irodalom, 1969. 27.)
Lisztes László–Palotás Gyuláné: A szegedi Széphalom. Zolnai Béla folyóirata. (Magyar Könyvszemle, 1970. 3.)
Benkő László: Egy elfelejtett filológus. Száz éve született Zolnai Béla. (Filológiai Közlöny, 1990. 3-4.)
Benkő László: Zolnai Béla élete és munkássága. (Nyelvtudományi értekezések. 129. Bp., Akadémiai Kiadó, 1990)
Madácsy Piroska: A hallgatás a legnagyobb üldöztetés. Zolnai Béla születésének centenáriumára. (Hitel, 1990. 10.)
Benkő László: Zolnai Béla és a Magyar Nyelv. (Magyar Nyelv, 1991. 2.)
Büky Béla: Nyelvtudomány, stilisztika, hitvallás. Adalékok Radnóti Miklós és Zolnai Béla kapcsolatához. (Annales Universitatis Litterarum et
Artium Miskolciensis, 1992)
Madácsy Piroska: Zolnai Béla és Szeged. (A Dugonics Társaság
Évkönyve, 1995/97)
Miskolczy Ambrus: Eltűnt akadémikusok nyomában. Zolnai Béla és A
magyar stílus. (Magyar Tudomány, 1999. 8.)
Miskolczy Ambrus: Három magyar
hungarológus. (Hungarológia, 2000)
Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet. Babits Mihály, Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor és Zolnai Béla világáról. (Bp., Napvilág Kiadó, 2001)
Szathmári István: A
magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései. (A Kodolányi János Főiskola kiadványa. Székesfehérvár, 2001)
Miskolczy Ambrus: Filológia, szellemtörténet, történelem. Zolnai Béla. (Holmi, 2004. 8.)
Madácsy Piroska: „A mi regényünk. Keletiek Nyugaton…” 125 éve született Zolnai Béla, a tudós-tanár és kultúrdiplomata. (Hitel, 2015. 12.).

Irod.: írásairól: Király György: Z. B.: Mikes Törökországi leveleinek keletkezéséhez. (Irodalomtörténet, 1916. 5-6.)
Tóth László: Z. B.: II. Rákóczi Ferenc könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1926. 3-4.)
Hungarus Viktor: Z. B.: Mikes Kelemen. Fejezet az irodalmi gondolat történetéből. (Debreceni Szemle, 1931. 5.)
Gálos Rezső: Z. B.: Irodalom és biedermeier. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935. 3.)
Kozocsa Sándor: Z. B.: Irodalom és biedermeier. (Irodalomtörténet, 1935. 3.)
Angyal Endre: Z. B.: A magyar biedermeier. (Irodalomtörténet, 1941. 3.)
Cs. Gárdonyi Klára: Z. B.: A magyar biedermeier. (Századok, 1941. 9-10.)
Pénzes Balduin: Z. B.: A magyar biedermeier. (Katholikus Szemle, 1941. 4.)
Nagy Miklós: Z. B.: II. Rákóczi Ferenc. (Budapesti Szemle, 1943)
Csapodi Csaba: Z. B.: II. Rákóczi Ferenc. (Századok, 1944. 7-9.)
Angyal Endre: A janzenizmus kutatása Közép-Európában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1948. 1.)
Sós Endre: Irodalmi figyelő. Z. B.: Nyelv és stílus. (Magyar Nemzet, 1957. dec. 29.)
Jelenits István: Jegyzetek és megjegyzések Z. B. tanulmánykötetéhez. Z. B.: Nyelv és stílus. (Magyar Nyelv, 1958. 2.)
Martinkó András: Z. B.: Nyelv és stílus. (Magyar Nyelvőr, 1958. 2.)
Szabó György: Z. B.: Nyelv és stílus. (Élet és Irodalom, 1958. 1.)
Németh G. Béla: Z. B.: Nyelv és stílus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 1.)
Ruffy Péter: Z. B.: Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. (Magyar Nemzet, 1964. aug. 6.)
Bartók János: Z. B.: Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. (Köznevelés, 1965. 4.).

Irod.: lexikonok: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1HG-K8Y (Döbrentey Auguszta keresztelési anyakönyve, 1833)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1ZS-JFZ (Szladits Terézia Etelka születési anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1Z3-QZ8 (Szladits Károly születési anyakönyve, 1871)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610522 ([Id.] Szladics Károly [!] gyászjelentése, 1876)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX38-GLH (Zolnai Béla születési anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX3D-MH7 (Zolnai Klára születési anyakönyve, 1892)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLH-YFV9 (Zolnai Béla és Hackenberger Emma házassági anyakönyve, 1924)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644013 (Zolnai Gyuláné Szladits Ilona gyászjelentése, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLH-188H (Zolnai Gyuláné Szladits Ilona halotti anyakönyve, 1935)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644019 (Dr. Zolnai Klára gyászjelentése, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DS1J-4DZM (Dr. Zolnai Klára halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WFPL-FVN2 (Zolnai Gyula halotti anyakönyve, 1949)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610530 (Szladits Károly gyászjelentése, 1956)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7662-RKMM (Szladits Károly halotti anyakönyve, 1956)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZW4-RYPL (Zolnai Béla halotti anyakönyve, 1969)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644022 (Dr. Zolnai Sándor gyászjelentése, 1972)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője