Zsilinszky Mihály
Zsilinszky Mihály

2022. január 16. Vasárnap

Zsilinszky Mihály

történész, kultúrpolitikus

Születési adatok

1838. május 1.

Békéscsaba, Békés vármegye

Halálozási adatok

1925. október 4.

Budapest


Iskola

A pesti ev. hittud. akad.-n (1858–1860), a hallei (1860–1861), a berlini egyetemen tanult (1861–1862), bölcsészdoktori okl. szerzett (1862). Az MTA tagja (l.: 1878. jún. 14.; r.: 1899. máj. 5.).

Életút

A szarvasi főgimn. r. tanára (1861–1874), kormánypárti programmal a gyomai, majd a békéscsabai választóker. ogy.-i képviselője (1875–1887). Csongrád vm. (1889–1892), Zólyom vm. főispánja (1892–1895), a Vallás- és Közoktatásügyi Min. (VKM) államtitkára (1895–1905), Szabadelvű Párti (1896–1904), Munkapárti programmal ogy.-i képviselő (1910–1918). Valóságos belső titkos tanácsos (1905-tők). – Történészként elsősorban 16-18. sz.-i ref. egyháztörténettel, Békés és Csongrád vármegyék, ill. Békéscsaba és Szarvas városok helytörténetével fogl. – A Békés Vm.-i Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat főtitkára (1873–1885). A Luther Társaság elnöke (1892–1911). A M. Protestáns Irodalmi Társaság főtitkára (1899), világi másodelnöke (1903–1907, 1915–1918), világi elnöke (1907–1915). A M. Történeti Társulat másodalelnöke (1903–1909). A M. Földrajzi Társaság, az Orsz. M. Régészeti és Embertani Társulat igazgatóválasztmányának tagja. A bányai ev. egyházker. felügyelője (1898–1911). – A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1896), a genfi egyetem tb. doktora (1909). – Az MTA Bük László-jutalma (1896), a Lipót-rend középkeresztje (1911).

Főbb művei

F. m.: Az egyetemes történelem főbb eseményei életirati vázlatokban. (Pest, 1867
2. kiad. 1872)
A magyar költészet és szónoklat kézikönyve. (Pest, 1868)
A keresztény hit- és erkölcstan vázlata. (Pest, 1872)
Szarvas város története és jelen viszonyai. (Pest, 1872
szlovák nyelven is
új kiad. 2004)
Tessedik Sámuel önéletírása. (Bp., 1873)
Békés vármegye történeti emlékei. Haan Lajossal. (Bp., 1877)
Kupeczky János. (Szarvas, 1878)
Nagy férfiak szerepe a történelemben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1879. máj. 12.
Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 6. köt. Bp., 1879)
Virág Benedek mint történetíró. (Századok, 1880)
A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai. I–IV. (Bp., 1880–1897)
A széptan előcsarnoka. (Bp., 1882
2. kiad. 1897
hasonmás kiad.: 1899)
Horvát István. (Hazánk, 1884)
Az 1646-iki tanácskozmány. – Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány – Török János szerepe a linczi békekötésben. (Értekezések a történettudományok köréből. Bp., 1886)
Az eperjesi tanácskozmány. (Értekezések a történettudományok köréből. Bp., 1887)
Az 1708-iki országgyűlés történetéhez. (Értekezések a történettudományok köréből. Bp., 1888)
Egy forradalmi zsinat története. 1707–1715. (Értekezések a történettudományok köréből. Bp., 1889)
A linczi békekötés és az 1647-iki vallásügyi törvénycikk története. (Értekezések a történettudományok köréből. Bp., 1890)
Csongrád vármegye főispánjai. (Századok, 1891)
Emlékbeszéd Haan Lajos l. tagról. (Akadémiai emlékbeszédek. Bp., 1893)
Széchenyi és a nemzetiségi kérdés. (Nemzet, 1894)
Taine H. Adolf mint történetíró. (Értekezések a történettudományok köréből. Bp., 1895)
Csongrád vármegye története. I–III. (Bp., 1899–1900)
Kermann Dániel ev. püspök élete és művei. (Bp., 1899)
Nemzetek szerepe az emberiség történelmében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1902. febr. 10.
Akadémiai Értesítő, 1902)
A magyarhoni protestáns egyház története. (Bp., 1907)
Az 1848-iki vallásügyi törvénycikk története. (Bp., 1908)
A Szent István korabeli keresztyénség. (Besztercebánya, 1910)
Wallaszky Pál ev. lelkész élete. (Egyházunk nagyjai. Bp., 1910).

Irodalom

Irod.: Áldásy Antal: Zs. M. (Századok, 1925)
Mályusz Elemér: Zs. M. (Levéltári Közlemények, 1925)
Lukács György: Emlékbeszéd Zs. M. felett. (Bp., 1925)
Borsi József: 150 éve született Zs. M. pedagógus, történész és kultúrpolitikus. (Változó Pedagógia [Békéscsaba], 1986)
Zs. M. (Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., 2002)
B. B.: Egy politikus, történettudós, felügyelő emlékezete. Nyolcvan éve hunyt el Zs. M. (Evangélikus Élet, 2005. 42.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője