Pályaképek
Pályaképek

2024. július 16. Kedd

Pályaképek

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely pályaképeket szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt pályaképből olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Beély Fidél József

Családja nem ismert, édesapja Briedl János kereskedő, székesfehérvári polgár volt, akit korán elveszített.

Középiskoláit Székesfehérvárott végezte (1816–1822), majd belépett a bencés szerzetesrendbe és felvette a Fidél nevet (1822. okt. 16.), ünnepélyes fogadalmat tett (1828. okt. 15.), pappá szentelték (1830. aug. 6.). Győrött bölcseleti tanfolyamot, Pannonhalmán teológiát végzett.

Az MTA tagja (l.: 1839. nov. 23.).

Pannonhalmán segédlelkész (1831–1832), Bakonybélben a rendi növendékeknél a nevelés és  széptan tanára (1832–1848), a pannonhalmi bencés apátság jószágigazgatója, egyúttal házgondnok és könyvtáros is (1848–1855). A kőszegi bencés rendház főnöke és a gimnázium igazgatója (1855–1863).

Pályafutását Guzmics Izidor (1786–1839) biztatására költőként kezdte, majd szintén Guzmics hatására esztétikával kezdett el foglalkozni, esztétikai nézetei Hegel munkásságának ismeretéről tanúskodnak. Német és angol nyelvből fordított neveléstudományi és esztétikai írásokat. A fordítások hatására időközben érdeklődése pedagógiai problémák felé fordult, az 1830-as évektől jelentette meg írásait az erkölcsi nevelésről, Immanuel Kant (1724–1804) és Jean-Joseph Jacotot (1770–1840) pedagógiai nézeteiről, leginkább azonban a nevelő személyisége, a jó tanár jellemvonásai és a neveléstudomány „definiálása” érdekelték.

Beély Fidél fő műve, az Alapnézetek a nevelésről már 1842-ben elkészült, megjelenését a cenzúra azonban csak 1848-ban engedélyezte. Ebben a művében elsők között tett kísérletet a nevelés fogalmának tisztázására. Tágabb értelemben a nevelés nem más, mint mindazon tárgyak, lények, körülmények és viszonyok amelyek a gyermekre befolyást gyakorolnak. Szűkebb értelemben azonban a nevelés nem más, mint „az ifjú ember testi, lelki és szellemi … tehetségei kifejlesztése s tökéletesítése.” E kifejlesztés és tökéletesítés a nevelés tárgya és célja. Beély azt vallja, hogy az ember csak a nevelés révén válik emberré, nevelés nélkül az ember elvadul. A nevelés elsődleges célja, hogy jámbor és erkölcsös embert, másodszor, hogy a köztársaságnak [!] hasznos tagot és polgárt képezzen! A nevelés általános elvei után részletesen elemzi a nevelő személyiségét, „elmebéli”, erkölcsi és testi tulajdonságait. Különös...

Bővebben >

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője