Arató Endre

Szülei: Arnstein Lajos (1889–1929. márc. Budakeszi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) fehérnemű- és vászon-kiskereskedő, Weiss Terézia.

Felesége: Arató Endréné Rosenfeld Éva (1925. dec. 8. Törökszentmiklós, Jász-Nagykun-Szolnok vm.) pedagógus, főisk. docens.

Gyermeke, fia: Arató András (1950. máj. 8. Bp.) villamosmérnök, informatikus, a műszaki tudományok kandidátusa (1993); leánya: Arató Terézia (1953–).

Gyermekkorát Komáromban töltötte, a komáromi bencés gimnáziumban éretts. (Arnstein Endre néven, 1940) és az Országos Izraelita Tanítóképző Intézetben tanítói képesítést szerzett (Budapesten, Arnstein Endre néven, 1942), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–magyar–szlovák szakon tanult (Arató Endre néven, 1945–1948), bölcsészdoktori okl. szerzett (Arató Endre néven, 1948), a történelemtudományok kandidátusa (1956), doktora (1970).

Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.).

A II. világháború idején munkaszolgálatos (1942 ősze–1945 tavasza), majd a mauthauseni és a gunskircheni koncentrációs tábor foglya (1945 tavasza). Hazatérése után Budapesten tanító (1946–1948). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Nemzetiségi Ügyosztályának vezetője (segédtitkári, ill. titkári rangban, 1949–1951), az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tud. főmunkatársa (1951–1953), a Szovjetunió és a Népi Demokráciák Osztályának vezetője (1953–1954), az MTA TTI igazgatóhelyettese (1954–1955). Az ELTE Történettudományi Kara, ill. az ELTE BTK Európai Népi Demokráciák Tanszéke egy. docense (1956–1957), a Kelet-Európa Története Tanszék egy. docense (1957–1965), egy. tanára (1965. aug. 1.–1977. aug. 30.). Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete külső főmunkatársa (1966–1967).

Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban szlovák–, cseh–, ill. csehszlovák–magyar kapcsolatok történetével foglalkozott, később érdeklődése Kelet-Európa 19–20. századi története felé fordult. A magyarországi nemzetiségek történetét vizsgálta, különösképpen a magyar történelem sorsfordító időszakaiban (pl. forradalmak kora, 19. századi polgári fejlődés stb.). Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiai fejlődésük feltárása, a nemzetiségek polgári nemzettudata kialakulásának tanulmányozása terén.

Bővebben >