Pályaképek
Pályaképek

2020. október 27. Kedd

Pályaképek

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely pályaképeket szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt pályaképből olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Bodnár János

Szülei: Bodnár János, Ignatovits Gizella.

Testvérei: Markovits Ferencné Bodnár Gizella, Bodnár Gusztáv és C. Bodnár Mária (1900. febr. 16. Nagyvárad–1959. márc. 24. Nagyvárad) írónő.

Felesége: Csáky Mária (†1980. márc. 16. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1980. ápr. 3. Farkasrét). Fia: Bodnár Papp György (1918–) mérnök.

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen biológia–kémia szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1911), a növénybiokémia tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1916. júl. 5.), a kémiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).

Az MTA tagja (l.: 1937. ápr. 29.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; l. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde (1912–1920) és magántanára (1916–1920); közben a magyaróvári növénykísérleti állomás munkatársa (1913–1916). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a kémia h. tanára (1920–1923), mb. tanszékvezetője (1921–1923).

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen az orvosi vegytan ny. r. tanára (1923. aug. 18-tól); egyúttal az Orvostudományi Kar dékánja (1930–1933), majd az Egyetem rektora (1943–1944), ill. az egyetem rektorhelyetteseként az egyetem vezetője (1944–1945). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kémia szakelőadó (1925. febr. 26.–1939. aug. 31.), analitikai kémia szakelőadó (1939. szept. 1.–1945. dec. 31.) és organikus (szerves) kémia szakelőadó (1944. dec. 11.–1945. febr. 28.). A Debeceni Tudományegyetemen kísérleti kémiai szakelőadó (1947. jan. 8.–1948. jún. 5.).

A Dohánykísérleti Állomás Laboratóriumának vezetője (1924-től), a budapesti Növénykémiai Intézet c. igazgatója (1928-tól).

Analitikai kémiával, a növényi és az állati szénhidrát-anyagcsere enzimológiájával foglalkozott. Elsőként mutatta ki a réz-, a higany- és az arzénvegyületek kőüszöggombákra gyakorolt biokémiai hatását, kidolgozta a búzaüszög elleni védekezés porcsávázással történő módszerét, és több új dohányanalitikai eljárást is. Különösen jelentősek a higany ultramikro-meghatározására kidolgozott eljárásai: először sikerült a szervezetbe vitt higanynak a kóros bőrszövetben bekövetkező felhalmozódását kimutatnia.

Bővebben >