Az első magyar királyné
Az első magyar királyné

2025. február 11. Kedd

Az első magyar királyné


Boldog emlékezetű Gizellát – akit valójában Elisabethnek hívtak – kisgyermek korától, testvéreivel, Henrikkel (a későbbi II. Szent Henrik császárral), Brunóval (a későbbi regensburgi püspökkel) és Brigittával (a későbbi regensburgi zárdavezetővel) szigorú vallásos nevelésben részesítették. Gyermek- és serdülőkorát a gandersheimi apácakolostorban töltötte, mert apja, Civakodó Henrik bajor herceg mindkét leányát apácának szánta. Géza magyar fejedelem azonban 997-ben feleségül kérte Gizellát fia, Vajk (a későbbi I. Szent István) számára. A legenda szerint Gizella lelki nevelését irányító nagynéni, Gerberga hevesen ellenezte ezt a házasságot, mert nem akarta politikai okokból kiszolgáltatni unokahúgát egy „pogány ország barbár uralkodójának.”

 

Boldog emlékezetű Gizella – akit Regensburgi Boldog Gizellának is hívtak – felnőtt korát testvéreitől távol, Magyarországon, Veszprémben töltötte. Gizella városának – a királynék városának – Veszprémet hívták, mert a veszprémi püspök lett az első magyar királyné gyóntatóatyja, a koronázás alkalmából pedig koronázó főpapja. Gizella építtette továbbá a veszprémi székesegyházat és az apácazárdát, valamint István megbízta a püspökök miseruhái és más felszerelési tárgyai beszerzésével, s a veszprémi apácákkal maga is részt vett a templomi ruhák varrásában és hímzésében. A legenda szerint a magyar koronázási palást Gizella munkája, az viszont már tény, hogy az első magyar királyné utódainak a koronázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett végezniük a koronázási paláston, bizonyítván háziasszonyi erényeiket.

 

Boldog emlékezetű Gizellának – akit Passaui Boldog Gizellának is hívtak – és I. Szent István királyunknak, a később szintén szentté avatott Imre hercegen kívül még két, név szerint ismert gyermeke született. Első fiát, a gyermekkorában meghalt Ottót – akit I. (Nagy) Ottó német-római császárról neveztek el – még egy leány, Ágota követett. Ágota a Magyarországra menekült Száműzött Edvárd herceg felesége lett, e házasságból született Margit (a későbbi Skóciai Szent Margit), aki a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet megismertette Skóciával. Imre herceg tragikus balesete után (1031-ben) Gizella teljesen visszavonult, a tragédiába valósággal belerokkant. A legenda szerint férje halála után Orseolo Péter, az új király megfosztotta jövedelmeitől, valójában „letartóztatták” az özvegyet, Magyarország első királynéját.

 

Boldog emlékezetű Gizelláról – akit Bajor Gizellának is hívtak – a korabeli források – különösen a Képes Krónika – rendkívül kedvezőtlen képet festettek. A krónikaírók elsősorban a „bajor asszonyt” tették felelőssé Vazul (akit valójában Vászolynak hívtak) megvakíttatásáért és fiai András (a későbbi I. András király), Béla (a későbbi I. Béla király) és a pogány hiten maradt Levente száműzetéséért, Magyarország német hűbérességéért. Valójában I. Szent István halála után mind Orseolo Péter német hűbéri „kísérlete”, mint Aba Sámuel pogány magyar „kísértete” kudarcot vallott. A hatalmat a Vazul-ág képviselői szerezték meg, akik folytatták a független magyar keresztény állam kiépítését. Vazult azonban István vakíttatta meg, a keresztény hitet meggyökereztető első szent uralkodó emlékével a krónikaírók sem szállhattak szembe. Gyűlöletük ezért az első királynét, Gizellát érte.

 

 

Mert a legendák már csak ilyenek…

 

 

Boldog emlékezetű Gizella, Magyarország első királynéja 1065. május 7-én hunyt el a passaui Niederburg apátságban. Az első magyar királynét a passaui kolostortemplom kápolnájában temették el, a padlóba mélyített sírkő fölé 1420 körül gótikus síremléket emeltek. Ereklyéit 1976-ban Veszprémbe hozatták. A passaui püspökség kérésére 1975-től a Szentszék engedélyezte a saját könyörgés használatát Gizella ünnepén, május 7-én.

 

Azon a napon, amelyen nemcsak a Boldog emlékezetű Gizella, Magyarország első királynéja, hanem I. Nagy Ottó német-római császár, (I. Szent István és Gizella elsőszülött fiának „névadója”) is elhunyt…

 

 

Mert a legendák már csak ilyenek…

 

 

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője